Az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézeti Képviselete hallgatói konferenciát rendezett május 8-án Határvonalak címmel.
A konferencia a határokat, határvonalakat és a rajtuk túl létező területeket kívánta körüljárni. Az esemény szervezői a konferencia felhívásában arról írtak, hogy 2018-ban a határvonalakat illető kérdések aktuálisabbak, mint valaha. A tudományterületek monodiszciplinaritása az interdiszciplinaritás felé halad, és ez különösen igaz a bölcsészettudományokra. Ez nem csupán módszertani területeket érint, hanem az esztétika, film-, és médiatudomány kutatási tárgyai is határokhoz közelednek és határokat lépnek át.
A megnyitón Dr. György Péter intézetigazgató mondott beszédet, ezután pedig Dr. Hammer Ferenc tartott előadást. A konferencián négy szekció került megrendezésre, összesen 13 előadó kapott lehetőséget, hogy beszámolhasson kutatási témájáról.
Az első szekció a képiség és a gender témakörét járta körül. Én, Santavecz Anita, Nemes Nagy Ágnes egy versének visual studies megközelítésű interpretációjáról számoltam be a közönségnek. Prágai Adrienn a sajtóban megjelenő nemzet-perszonifikációkról és kiegyezés-allegóriákról tartott előadást. Havasi Zsuzsanna kutatásában a magyarországi boszorkányperekben olvasható másságreprezentációkkal foglalkozott.
A konferencia második szekciójában a határnarratíva kérdése került fókuszba. Demeczky Ádám Péter Vida Gábor Egy dadogás története című művét vizsgálta a határ fogalma felől. B. Kiss Mátyás transztextuális határsértés témáját kutatta Szilágyi Domokos és Palocsay Zsigmond párverseiben. A szekció utolsó előadója Nagy Hilda volt, aki Jókai két kései regényében fellehető határhelyzetet tette vizsgálatának fókuszába a medical narratives, illetve mental studies felől.
A harmadik szekció a Kultúrák határán/A határok kultúrája címet kapta. Az első előadó Nagy Anna Barbara volt, aki Roman Shumunov Babylon Dreamers című dokumentumfilmjét interpretálta, a kutatásában a hiphop szubkultúrának mint identitásképző elemnek szentelt figyelmet. Gregor Lilla előadásának címe A képregény határainak újra feloldása volt, amelyben olyan alkotók munkásságáról beszélt, akik a képregény mediális határvonalainak ismételt feloldásával kísérleteztek. Virág Csilla előadásában a kora újkori Angliában balladák és közönségek témáját mutatta be. A XX–XXI. századi fantasztikus irodalomról tartott előadást Biró István, aki a határmotívumok és az idegenség megjelenését tette elemzése középpontjába.
A negyedik szekció témája a nyelvi határ volt. Balogh Ákos a szekció első előadójaként a Felvidéken élő, magyar anyanyelvű közösség nyelvhasználati jogainak és attitűdjeinek helyzetéről adott képet. Bencze Norbert előadás a jegyzetelési stratégiákról szólt, és arról, hogy ezek a módszerek hogyan szolgálnak az oktatás számára. A szekció utolsó előadója Érsek Csenge egy esettanulmányt mutatott be a hallgatóknak, amely a fordítás témakörét tematizálta magyar és finn környezetben.
A szekciókon elhangzó előadások után negyed órás vita következett, amikor a közönség is hozzászólhatott az elhangzottakhoz, kérdezhettek az előadóktól vagy éppen további javaslatokat oszthattak meg velük, hogy kutatási témájukat segítsék.
