Kármán József a magyar felvilágosodás egyik fontos alakja volt. Az Uránia szerkesztőjeként sokat tett a folyóiratkultúra fejlődéséért.
Kármán József 1769. március 14-én született. Születésnapja alkalmából tekintsük át, hogy mit tett az író, szerkesztő Kármán a magyar kultúra fejlődéséért. Nevéhez általában az Uránia című folyóirat alapítását kötjük. Az Uránia megjelentetése a magyar sajtótörténet egyik fontos állomása volt. A folyóirat a felvilágosodás kori Magyarországon jelent meg, mindössze három kötetben 1794–1795-ben. Szerkesztője Kármán Józsefen kívül Pajor Gáspár volt. A munkában valószínűleg segítségükre volt Schedius Lajos tanszékvezető, esztétikatanár is.
A folyóirat fontos feladataként tekintette a nők nevelését. Ez a korban újítónak számító gondolat volt, hiszen a nők oktatására nem fordítottak nagy hangsúlyt. A nemesi családok lányai is csupán az otthonukban tanulhattak például katekizmust és egyházi énekeket. Kármán külföldi utazásai során megismerte a hölgyeknek szóló újságokat és ezekből a női lapokból nyerhetett inspirációt saját folyóirata megvalósításához. A szerkesztők a nők nevelése mellett a nemzeti nyelv tisztítását és terjesztését, valamint az eredeti munkák létrehozását is célul tűzték ki. Az Uránia hiánypótló folyóirat volt ebben a tekintetben is.
A folyóiratban sokféle témájú, műnemű és műfajú írás jelent meg. Helyet kaptak benne tanmesék, állatmesék, érdekes témákkal foglalkozó esszék, amelyek témái közé tartoznak például a házasodási, étkezési szokások és különböző vallástörténelmi tárgyú írások. Az Urániában jelent meg egy háromrészes folytatásos regény, a Fanni hagyományai. Ezeken az írásokon kívül találhatunk a folyóiratban hosszabb értekezéseket, például a Nemzet tsinosodását és A Módi címűt, amely a magyar hölgyek szokásairól fest nem túl hízelgő képet. A folyóiratban helyet kaptak versek is például Csokonaitól és Verseghytől, illetve novellák is szerepelnek benne, amelyekben egzotikus országok, különleges helyszínek jelennek meg, ahol fantasztikus események történnek. Ilyen novella például Az által-változtatott törpe, ami az Uránia legterjedelmesebb szövege. Ezekben a novellákban leírják a tanulságot is, leleplezik a varázslatokat, és kiderül, hogy az egész történet csupán szemfényvesztés volt. A szövegek mondanivalója az, hogy felvilágosult szemlélettel forduljunk az okkult dolgok felé.
Az Uránia c. folyóirat. Kép forrása: mek.oszk.hu
Az újságalapítás mozzanatában Kármánék az eredeti művek létrehozásának igényével léptek fel. A folyóiratban azonban számos fordítást találhatunk. Szilágyi Márton feltételezése szerint ezeknek a fordításoknak a beiktatása azért volt kulcsfontosságú, mert a kis szerzőgárda nem tudta volna megtölteni csupán saját művekkel az újságot. A legtöbb cikket az Anzeingenből vették át, ami a kor egyik német nyelvű tudományos folyóirata volt. Ebből is legfőképpen a Windisch-nek tulajdonítható írások találhatók meg az Urániában, a szerző nevét azonban nem tüntették fel a publikált művek alatt. A másik újság, amelyből sokat fordítottak, a Spectateur volt. August Gottlieb Meißner nevét is fontos megemlíteni, hiszen ő egy olyan szerző, akitől sok írást vettek át Kármánék. Tőle két anekdota is megtalálható az Urániában, a Nagy Sándor és a Halhatatlanság forrása és a Maan és a katona című.
Az Urániában megjelent egy folytatásos regény, a Fanni hagyományai, amit Kármán József nevéhez kötünk. A mű igazi íróját azonban nem tudjuk megállapítani, hiszen a szerző nem tüntette fel a nevét az írás végén. Az Uránia köteteit egyébként Vácon nyomtatták 1794-ben. És hogy miért is él a köztudatban, hogy Kármán írta a Fanni hagyományait? A regényt csaknem fél évszázaddal később Kármán egyéb írásaival együtt Toldy Ferenc adta ki Pesten, 1843-ban. Így a Toldy-féle filológiai elrendezés érvényesül ma is a köztudatban, és Kármán nevéhez fűzzük a mű megírását.
Azt nem tudhatjuk biztosan, hogy ki írta a Fanni hagyományait, azonban az Urániában kifejtett tevékenysége miatt Kármán József a magyar felvilágosodás egyik fontos alakja volt. Fellépett az igényes magyar nyelv érdekében, az Uránia szerkesztőjeként pedig sokat tett a folyóirat-kultúra fejlődéséért, ezért méltó arra, hogy megemlékezzünk rá születésnapja alkalmából.
Kiemelt kép forrása: losonci anziksz
