Harmadik alkalommal rendezték meg a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárában – a Magyar Könyvtárosok Egyesületet Társadalomtudományi Szekciójával együttműködve – a Szakkönyvtári Seregszemle elnevezésű konferenciát. A korábbi évekhez hasonlóan idén is számos nagy jelentőségű könyvtár képviseltette magát a rendezvényen, egyúttal betekintést nyújtott az egyes szakkönyvtárakkal kapcsolatos aktualitásokba. Beszámolónkat olvashatjátok a délutáni ülésszakról.
A délutáni ülésszak két, egymást követő szekcióban zajlott. Először a Speciális gyűjtemények a XXI. században szekció során tartott előadást sorrendben Gerencsér Judit (Kúria Tőry Gusztáv Jogi Szakkönyvtára), Molnár Andrea (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ), valamint Bándoli Katalin (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény, Magyar Könyvtárosok Egyesülete Zenei Könyvtárosok Szervezete). Ezt követően a Szakkönyvtári portrék szekció során négy további könyvtárat lehetett jobban megismerni. Sorrendben előadott Markója Szilárd (Országgyűlési Könyvtár), Gáspár Anita (Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat), T. Puskás Márta (Országos Meteorológiai Szolgálat Meteorológiai Szakkönyvtára) és Tóthné Csáki Katalin (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Könyvtára).
Gerencsér Judit A megújuló Országos Bírósági Könyvtári Rendszer az ítélkező munka támogatásában – eredmények és tervek címmel ellátott előadása nyitotta a délutáni szekciót. Kezdésként beszámolt a bírósági könyvtárak kooperálásában történő változásokról, amely fő célja az ítélkező munka segítése. Az intézmény fejlődése érdekében 2015-ben új stratégiát dolgoztak ki, ami azóta már számos eredményt hozott. Ehhez rendkívül pragmatikusan álltak hozzá, mivel kezdésként feltérképezték azt, hogy mit is érdemes igaz fejleszteni. A működés hatékonyságának növelése érdekében számos egységesítési műveletet végeztek el a tagkönyvtárakkal kapcsolatosan, például egységessé tették a statisztikai ajánlásokat.
Megújították a könyvtári katalógust is, amely egy sokkal inkább felhasználóbarát felületet kapott. A humánerőforrás felkészültségének javítását továbbképzésekkel érik el, ez pedig a jövőbeni tervekben is szerepel. Létrehoztak egy szakirodalmi ajánlórendszert, amiben a kiadványokat tartalmilag dolgozzák fel, továbbá egy központi tartalomjegyzék-szolgáltatást is. Végezetül a jövőbeni tervekről ejtett néhány szót az előadó, amelyek között szerepel a feldolgozottság javítása, az elégedettség növelése, és a digitalizálási lehetőségek feltárása is.
A Speciális gyűjtemények a XXI. században szekció második előadását Molnár Andrea tartotta, amely Az MTA kutatóintézményeinek szakkönyvtár-hálózata címet kapta. Ez az előadás egy történeti áttekintés volt, amely során az Akadémia és a Könyvtár kapcsolatának változásairól lehetett informálódni történeti viszonylatban. Fontos év volt ebből a szempontból 1949, amikor létrejött az Akadémiai Kutatóhálózat, amely magával vonta, hogy egy könyvtári hálózat is létrejöjjön. Ez a hálózat 1960-ra már 45 könyvtárból állt, attól az évtől kezdve pedig az Akadémiai Könyvtár hatásköre alá került a többi tagkönyvtár, így innentől kezdve egy szigorúbb, hierarchikus viszony alakult ki.
A következő nagy változást az 1994-es Akadémiai törvény jelentette, amely értelmében már nem volt felügyelőszerve az MTA a könyvtári hálózatnak. Napjainkban a legnagyobb kérdéseket az új kutatóhálózatok létrejötte jelenti, melyek következtében ugyanakkor számos könyvtárnak költöznie kell(ett), amelynek köszönhetően állományelhelyezési problémák merültek fel. Ezeket apasztással és selejtezéssel tudják csak kivitelezni, ugyanakkor a megmaradó állományok így is unikális példányokkal rendelkezik az adott szakterületeken. Az előadás végén ebben az esetben is a jövőbeni tervekről esett szó, melyek közül a legfontosabb a szakkönyvtárak segítése.
Bándoli Katalin HID: Hagyomány – innováció – digitalizáció a zenei gyűjteményekben című előadása egy speciális könyvtári gyűjteménytípusról, illetve annak jövőjéről beszélt. Két gyűjteményrész kölcsönözöttségének a visszaesésének az okait vizsgálta meg, melyek az audiovizuális gyűjtemények (CD, DVD), valamint a kották. Mindkettő esetében az a tévhit kering, hogy az internet szerepének megnövekedése okozta ezeknek a kölcsönözöttségének a visszaesését. Az audiovizuális dokumentumok esetében a CD-, és DVD-írók elterjedése okozta a visszaesést, míg a kották esetében a fénymásolók és a szkennerek megjelenése okozta ugyanezt.
A körülmények ellenére továbbra is van legitimitása a zenei gyűjtemények gyarapításának, mivel egy igen jelentős felhasználói tábor igényli továbbra is a CD-ket és DVD-ket hordozóként az internetes letöltéssel szemben. Az állomány folyamatos felülvizsgálata természetesen a szakirodalomra is vonatkozik. Bándoli Katalin kiemelt jelentőségűnek tartja az együttműködéseket, külön ki is emelte, hogy az ELTE-n elindult a zenei könyvtáros szakirány, ahonnan már számos gyakornok érkezett hozzájuk. Szintén nagy büszkeséggel mesélt arról a programjukról is, amely lehetővé teszi, hogy pályakezdő zenészek is reprezentálhassák magukat a könyvtár gyűjteményében (Ifjú tehetségek a Zenei Gyűjteményben).
Markója Szilárd Az Országgyűlési Könyvtár – 150 év távlatából elnevezésű előadása kisebb részben az intézmény történeti bemutatásáról, nagyobb részben pedig a könyvtáros szakmai aktuális problémáiról, kihívásairól szólt. Ahogyan a legtöbb könyvtár, úgy az Országgyűlési is azzal a nagy problémával küzd, hogy nincs elegendő helye a dokumentumok tárolására. Ezt nemrégiben egy hatalmas apasztással kísérelték meg orvosolni, amely során hozzávetőleg 200.000 kötetet selejteztek le, ami a legnagyobb mértékű állománycsökkentés volt idáig Magyarországon. Ez a művelet viszont csak átmeneti megoldást jelentett, mivel éves szinten 5-6.000 kötettel gazdagodik a könyvtár.
Markója Szilárd személyében egy végtelenül pragmatikus könyvtárigazgatót ismerhetett meg a hallgatóság. Erre remek példa, hogy vezetésével a lehető legegyszerűbbé tették a munkafolyamatokat, amely következtében már nincs kézi írásos munkafolyamat a könyvtárban. Fejlesztéseik során létrehoztak egy saját, jól működő digitalizálóműhelyt, egy közgyűjteményi adatbázist, továbbá egy olyan RFID alapú azonosítórendszer kivitelezésén dolgoznak, amely alkalmazása után már nem kell többet beleírni a könyvekbe, se vonalkódot elhelyezni bennük. A jövőbeni terveik között szerepel egy teljes körű leltár, amelyhez jelenleg nincs elegendő erőforrásuk, továbbá szeretnének az együttműködő partnereikkel ténylegesen is kooperálni, nem csak elméleti szinten.
A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Földtani és Geofizikai Szakkönyvtár Osztályának bemutatása címmel tartott prezentációt Gáspár Anita, aki más előadókhoz hasonlóan egy történeti visszatekintéssel kezdte beszámolóját. Röviden bemutatta az intézet adattárát, melynek kezdeti funkciója a kéziratok megőrzése volt, ma viszont már a magminták őrzése is a feladatai közé tartozik. Az intézet számos saját kiadvánnyal rendelkezik, mint például évi jelentések, földtani térképek, vagy a Budapest Geokalauz, amely a főváros látnivalóit mutatja be geológiai szempontból.A Földtani Intézet Könyvtára egyetemünk számára is fontos jelentőséggel bír, mivel az állománya alapját az Eötvös Loránd Emlékgyűjtemény képezi. Ez tartalmazza egyetemünk névadójának személyes hagyatékát és a laboratóriumi eszközeit is. Az előadás végén két tevékenységet emelt még ki Gáspár Anita. Egyrészt a könyvtár könyv- és térkép-bemutatókat szokott tartani, másrészt pedig aktívan részt vesznek az oktatásban is, általános- és középiskolás diákoknak szoktak térképészeti alapismereti órákat tartani.
Puskás Márta A Meteorológiai Szolgálat könyvtára címmel tartott előadást, amely önmagában már csak azért is hasznos volt, mert kiderült belőle az, hogy milyen feladatokat lát el az OMSZ könyvtára. A könyvtár állománya koncentráltan a meteorológiai szakirodalomra hagyatkozik, amely magában foglal 10.000-nél is több kötetet, valamint hozzávetőleg 120 különböző folyóiratot. Utóbbiakból jelenleg 7 magyar, valamint 5 külföldi kiadványra van előfizetése a könyvtárnak. Az állomány gyarapodásához hozzájárulnak a havi jelentések kiadása is. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon kik látogatják leginkább a Meteorológiai Szakkönyvtárat. Elsősorban középiskolások és egyetemi hallgatók szoktak ebbe a könyvtárba járni, kisebb mértékben pedig a doktoranduszok és a kutatók célállomása is ez az intézmény. S hogy a könyvtárnak mi ad további legitimitás, azt az előadó búcsúzó szavai írják le a legjobban: „Minden út Rómába vezet. Az időjárás előbb-utóbb úgyis szóba kerül.”
A konferencia legutolsó előadásánál Tóthné Csáki Katalin lépett a pódiumhoz, akinek a bemutatója a Hogy kerül a vetőmag az asztalra? Tudásmenedzsment NÉBIH-módra címet viselte. Ez az előadás elsősorban nem a könyvtár, hanem a könyvtáros tevékenységéről szólt, ami a gyakorlatban sokkal több rétegből áll, mint ahogyan azt az emberek gondolnák sokszor. Sok esetben a könyvtáros feladata az is, hogy valamilyen módon becsábítsa oda a látogatókat, használókat. Ha egy intézeti szakkönyvtárról van szó, akkor olyan különleges eset is előfordulhat, hogy a könyvtáros kicsit HR-es pozíciót is betölt. Pontosan ezt szemlélteti Tóthné Csáki Katalin munkássága is, aki – nagy siker mellett – könyvtárlátogatásokat szervezett a NÉBIH munkatársainak. Másik, hasonló tevékenységként szakmai programokat is szervez, melyek közül kiemelendő az adatbázisok kezelésének elsajátítására irányuló továbbképzések megvalósítása.
Összességében egy rendkívül tartalmas, számos új információval szolgáló esemény volt a KSH Könyvtára által megrendezett Szakkönyvtári Seregszemle, a szervezők pedig ígéretet tettek arra, hogy jövőre – immár negyedik alkalommal – is meg fogják rendezni.
Kiemelt kép forrása: KSH Könyvtár oldala
Képek forrása: KSH Könyvtár Facebook-oldala
