Várja az érdeklődőket a Klasszmagyar Műhely

A Klasszmagyar Műhely 2017. szeptemberében kezdte meg a működését. Az alapító Fazekas Júlia és Santavecz Anita, a koordinátor pedig Vitekné dr. Balogh Piroska. Az ELTE-n a magyar szakos hallgatóknak a klasszikus magyar irodalomhoz kötődően két előadást és egy szemináriumot kell teljesíteniük a diploma megszerzéséhez.

A műhely szervezői erőteljesen érdeklődnek a klasszikus magyar irodalom témaköre iránt és úgy érezték, hogy nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni tanulmányaikban a klasszikus magyar irodalomra, ezért döntöttek a Klasszmagyar Műhely megszervezése mellett. 2017. szeptemberétől kezdve heti rendszerességgel gyűlünk össze a csoporttal. Ez volt az első félévünk. Célunk az, hogy minden szemeszterben egy jól átgondolt tematikát követünk, célokat tűzünk ki magunk elé. Az első félév témája az ismerős ismeretlenség volt.

Legfőképpen a novellairodalommal foglalkoztunk. Azért választottuk a rövidprózát, mert szerettünk volna alkalmazkodni az érdeklődők igényeihez. Rövidebb szövegekkel foglalkoztunk, hiszen mindannyiunknak teljesítenie kell a többi órán is. Ezeknek a novelláknak az elolvasása így nem volt időigényes, és nem jelentett nagy megpróbáltatást a többi szeminárium és előadás elvégzése mellett. A szépirodalmi alkotások mellett minden alkalomra szakirodalmat is ajánlottunk az olvasmányok mellett. A tematika kialakítása kapcsán kíváncsiak voltunk mindenki véleményére, olvasmányjavaslataira és az érdeklődők ötleteihez igazítottuk a témákat.

A találkozások során érdekes beszélgetés indult meg a tagok között, mindenki kifejthette a véleményét a szövegekkel kapcsolatban. Fazekas Júliával próbáltunk olyan témákat választani, amik irodalomtörténeti érdekességeknek számítanak. Vettünk például Petőfitől vagy Vörösmartytól is novellákat. A tematikában fókuszba került az ismerősség és ismeretlenség kérdésköre. A kánonban stabil pozíciót elfoglaló alkotóktól – gondolva itt például Petőfi Sándorra, Jókaira vagy Vörösmartyra – olyan műveket választottunk, amelyeket nem sokan ismernek. Igyekeztünk olyan írókat is kiválasztani, például Nagy Ignácot vagy Gozsdut, amelyeknek művei marginalizált helyet foglalnak el a kánonban. Az általunk interpretált művek palettáját színesítette, hogy női alkotók műveire is nyitottak voltunk, az egyik műhelyalkalom során Szendrey Júlia egy novelláját olvastuk.

A féléves munka során rádöbbenhettünk az általunk ismertnek elgondolt írók ismeretlen, meglepő oldalára, illetve felfedezhettük ennek az izgalmas irodalomtörténeti korszaknak pár számunkra eddig ismeretlen új alakját. A Klasszmagyar Műhely továbbra is folytatja működését. A célunk ebben a félévben egy konferencia szervezése, amely tavasszal lesz esedékes. A fókuszban Cholnoky Viktor irodalmi szerepe áll, 150 éves születésnapja alkalmából. A konferencián ugyanakkor nemcsak Cholnokyhoz köthető előadásokat várunk. Lehet jelentkezni olyan témákkal, amelyek a korszak irodalmához, vagy az ismerősség, ismeretlenség témaköréhez kapcsolódnak. A félév során a műhely tagjai közösen készülnek fel a konferenciára. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a hallgatók előadhassák a témáikat és hiszünk abban, hogy együtt átbeszélve további értékes javaslatokkal szolgálhatunk az előadóknak.

A műhelyalkalmak során továbbra is nagy szerep jut a szépirodalmi művek interpretációjának. Szó lesz Czóbel Minkáról, Mikszáthról, Jókairól és Gozsduról. Nemcsak prózai művekre koncentrálunk, hanem szerepet kap majd Verseghy lírája, illetve a drámai műveket is fogunk venni. A félév fő alakja azonban Cholnoky Viktor lesz. „A műhely jó lehetőség azoknak, akik szeretnék a saját kutatásukat megvitatni, egyszerűen érdekli őket a 19. század vagy az irodalom, vagy csak szeretnek művekről beszélgetni. Bárki jöhet akár egy-egy alkalomra, szívesen látunk mindenkit.” – mondta Fazekas Júlia, a Műhely egyik alapítója.