ÚTON – Menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után címmel konferenciafelhívást tett közzé a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport és az ELTE BTK Néderlandisztika Tanszéke.
A Trianon 100 projekt 2016-ban indult útjára, miután sikeresen pályázott a Magyar Tudományos Akadémia Lendület II-es programjára, mely keretein belül 5 éven át évi 30 millió forinttal támogatja a projektet az MTA. Az interdiszciplináris, 22 fős kutatócsoportot az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének docense, Ablonczy Balázs vezeti. Céljuk, hogy a trianoni békeszerződés centenáriumának közeledtével és apropóján, kihasználva a csoport sokszínűségét, forráskiadással és új, kevésbé kutatott szempontok alapján – a háborús összeomlás és a magyar társadalom viszonya, az új határok megszilárdulásának hatása, Trianon emlékezete – 2021-ig 8-10 könyvvel, valamint tanulmányok, konferenciák, workshopok sorával bővítsék a Trianon-diskurzust.
Ebbe a folyamatba illeszkedik az ELTE BTK Néderlandisztika Tanszékével közösen hirdetett kétnapos konferencia, hiszen témája, az első világháború utáni népességmozgás-mozgatás és a menekültek integrációja egyértelműen a kevéssé kutatott felvetések közé tartozik. Az értekezés célja az, „hogy összegezze az eddig felhalmozott tudást a kérdésben, egyúttal új szempontokat fogalmazzon meg és utakat nyisson a kutatásban” – áll a felhívásban.
A konferenciára 2018. március 15-ig lehet jelentkezni a lendulet.trianon.100@gmail.com címre elküldött, címmel és előadóval ellátott, maximum 2500 leütéses összefoglalóval, valamint 1-2 oldalas szakmai önéletrajzzal. A jelentkezéseket egy négytagú bizottság bírálja el 2018. május 15-ig. A bizottság tagjai: a Néderlandisztika Tanszék részéről Réthelyi Orsolya megbízott tanszékvezető, a kutatócsoportból Ablonczy Balázs, Bódy Zsombor, Szűts István Gergely. A konferencia tematikájához kapcsolódóan előnyben részesítik az alábbi megközelítéseket:
- állampolgársági politikák az utódállamokban, Közép-Európában és Magyarországon
- a menekültkérdés nemzetközi tematizációi és a Népszövetség kezdeményezései
- nemzetközi és felekezeti segélyszervezetek működése, a Nansen-bizottság tevékenysége
- népességcsere, telepítés, elűzés az első világháború alatt és után, különös tekintettel a görög-török lakosságcserére, illetve a térségbeli megoldásokra (lengyel-német, cseh-osztrák/német, délszláv-olasz/német stb. relációkban)
- a magyar állam és az állami szervezetek menekültpolitikái; intézmények, gyűjtemények és tőkeelvándorlás
- a repatriálás élménye naplók és emlékiratok alapján, különös tekintettel a nők és a gyermekek tapasztalataira
- a lakosságmozgás más formái és kapcsolódási pontjai: a belga és holland gyereküdültetési akciók, más nemzetiségű menekültek Magyarországon, telepítési tervek, a hadifoglyok hazatérése
- a menekültek integrációja Magyarországon: rituális terek, szerveződések, identitások, egyéni karrierutak
- emlékezés a menekülésre, a menekülés emlékezete a szépirodalomban, a ponyvában, a képzőművészetben, a fényképeken és a köztereken
- vagon, telep, tömegszállás: lakhatás és térhasználat
- a menekültek vizsgálata földrajzi és szociológiai metszetekben (eloszlás, letelepülés, ezek hatása például a választási dinamikákra vagy a felekezeti viszonyokra)
A konferenciára 2018. november 9–10. között Budapesten, az MTA Humántudományi Kutatóközpontjában kerül majd sor, és 2019 folyamán az elhangzott előadásokat a kutatócsoport meg is jelenteti.
Forrás: trianon100.hu
Kiemelt kép: a Nagy-Trianon palota, ahol a szerződést aláírták. flickr.com
