Mit tanul az, aki magyar mint idegen nyelvet tanul?

Az ELTE BTK egyik legizgalmasabb nevű képzése a magyar mint idegen nyelv. De vajon mire számíthat az, aki erre a szakra jelentkezik? Dr. Bándli Judittal, a Magyar mint Idegen Nyelv Tanszék adjunktusával készült interjúnkat olvashatjátok.

Ki jelentkezhet a szakra, és mik a felvételi követelmények?

A Magyar mint Idegen Nyelv Tanszéken a hallgatóknak több képzés keretében is lehetőségük van megismerkedni a magyar nyelv oktatásának módszertanával, mégpedig a magyar mint idegen nyelv tanári szakon, a magyar mint idegen nyelv minoron, valamint a Művelődéstörténet Tanszék által indított hungarológia szak magyar mint idegen nyelv specializációján.

A tanárképzés és ennek megfelelően a felvételi követelmények a 2018/19-es tanévtől megváltoznak. Eddig a magyar mint idegen nyelv szakos tanári oklevelet két féléves posztgraduális és öt féléves nappali MA-képzés keretében lehetett megszerezni. A képzéseink mindig nagyon népszerűek voltak, többszörös volt a túljelentkezés. Ennek ellenére a vitathatatlanul sikeres képzésmódot az oktatási kormányzat a múlt tanévtől átemelte a második diplomát adó képzések közé. Az új rendszerű képzések a jövő tanévben indulnak az ELTE-n. Lesz egy diszciplináris, nem tanári mesterképzésre épülő 2 féléves, 60 kredites, valamint egy tanári képzésre építő 4 féléves, 120 kredites képzésünk. Mindkettő állami ösztöndíjas és önköltséges formában is indul. Mint eddig, továbbra is felvételi követelmény egy államilag elismert felsőfokú nyelvvizsga. Az 50 kredites magyar mint idegen nyelv minorra bármely bölcsész vagy társadalomtudomány alapszakos hallgató jelentkezhet.

A tanárképzésekre jellemző, hogy valamilyen iskolában gyakorlatot kell teljesíteni. A magyar mint idegen nyelv képzésnél is feltétel a gyakorlat?

Igen, a hallgatók több oktatóhelyen is végezhetik a tanítási gyakorlatukat. A legtöbben a Balassi Intézetben, illetve nálunk, a Magyar mint Idegen Nyelv Tanszéken gyakorolnak, de lehetőség van nyelviskolában vagy olyan közoktatási intézményben is tanítani a gyakorlat során, ahol külföldi diákok tanulnak.

Több szempontból is nagy kereslet van a magyar mint idegen nyelv tanárokra újabban. Egyrészt megnövekedett a bevándorlók száma, akik hosszabb-rövidebb ideig itt szeretnének munkát vállalni, másrészt az EU-nak köszönhetően külföldi iskolákban is oktatnak magyart, lehetőleg anyanyelvi tanárral. Ön hogy látja az elhelyezkedési lehetőségeket? Milyen esélyekkel, milyen pozíciókban találnak itthon és külföldön munkát a végzett hallgatók?

Jelenleg kiemelkedően nagy a kereslet a magyar mint idegen nyelv tanárok iránt. A felsorolt lehetőségekhez még hozzátennék néhányat. Évente több mint tízezer külföldi egyetemi hallgató érkezik Magyarországra különböző ösztöndíjakkal. Ezek közül a sokak által ismert Erasmus, valamint a Stipendium Hungaricum ösztöndíjat emelném ki. A stipendiumos diákok egy része egy nagy óraszámú, intenzív magyar nyelvi kurzus után Magyarországon – magyar nyelven – folytatja majd a felsőoktatási tanulmányait. Az ELTE és más egyetemek mellett a Balassi Intézet is fogad ösztöndíjas hallgatókat. A Balassi Intézet vendégoktatói hálózata jelenleg negyvenhat külföldi oktatóhelyet működtet, ahol magyar nyelvi lektorok és magyar vendégprofesszorok tanítanak.

Számos nyelviskolában van lehetőség magyarul tanulni, illetve egyre több az olyan általános és középiskola az országban, ahol a magyarok mellett nem magyar anyanyelvű diákok is tanulnak, ezért itt is nagy szükség van a magyar mint idegen nyelv szakos kollégákra.

A magyarnyelv-tanításban létezik valamilyen speciális módszer, amely eltér a többi nyelv tanításától?

Különálló módszerről nem beszélnék, inkább egy sajátos szemléletről. A magyar anyanyelvű magyarnyelv-tanárnak ugyanis meg kell tanulnia, hogy kívülről, a nem magyar anyanyelvűek szemével, egy megtanítandó idegen nyelvként szemlélje az anyanyelvét.

A kötelező órákon kívül milyen szakkollégiumok, pályázatok, konferenciák színesítik a hallgatók életét?

Igyekszünk minden tanévben vendégelőadókat hívni, akik a magyar mint idegen nyelv oktatásának egy-egy különleges területéről tartanak előadást a diákok számára. Emellett bátorítjuk a hallgatókat, hogy vegyenek részt az évente megrendezett szakmai rendezvényeken, így például A Magyar mint Idegen Nyelv Napján, illetve a Vendégoktatói Konferencián. A külföldi partneregyetemek (például a müncheni LMU) magyar oktatóhelyei is fogadják a diákjainkat, ahol tanítási gyakorlatra is szert tehetnek, valamint időnként lehetőség nyílik arra, hogy tanulmányi kirándulások keretében látogassanak el a Magyarországon kívüli oktatóhelyekre.

Tanszékünkön Szili Katalin tanárnő vezetésével működik egy tananyagkészítő diákműhely, ahol a hallgatók a gyakorlatban is hasznosíthatják az órákon megszerzett ismereteiket. A műhely keretében született meg a „zöld füzetek”-sorozat (A formától a használatig. Hungarian grammar exercises). A gyakorlófüzetek különböző nyelvtani anyagokhoz kapcsolódó feladatokat tartalmaznak, így kiválóan alkalmazhatók kiegészítő anyagként a különböző tankönyvek mellett. A tananyag érdekessége, hogy nemcsak a feladatokat, hanem az illusztrációkat is a hallgatók készítették.

Fontosnak tartjuk, hogy a leendő tanáraink és az egyetemen tanuló külföldi hallgatók  kapcsolatba kerüljenek egymással, ezért rendszeresen szervezünk a tanszéken olyan ünnepi  (pl. karácsonyi, húsvéti) rendezvényeket, ahol a nem magyar anyanyelvű diákoknak a magyar kultúrával való ismerkedés mellett lehetőségük nyílik a magyar hallgatókkal való kapcsolatteremtésre is.