Idén heten kezdték az évet hungarológus mesterszakos hallgatóként az ELTE BTK-n. Van köztük ukrán, orosz, sőt, még kínai hallgató is. Akad, aki a magyar mint idegen nyelv iránt érdeklődik, de van, aki töri alapszakról jött. Dr. Géra Eleonóra, a szak vezetője adott átfogó képet a képzés céljáról.
Az ELTE-s szakok között újdonságnak számít a hungarológia. Milyen hiányt kellett betölteni ezzel a képzéssel?
A hungarológia interdiszciplináris képzés, vagyis a hallgatókból elsősorban nem a magyarságtudomány alá sorolt valamelyik tudományterület szakértője lesz, hanem ennél általánosabb képet kapnak a magyar kultúráról és a szélesebb kontextusról. A magyarság iránt érdeklődőket nem feltétlenül csak a nyelv elsajátítása érdekli, hanem a történeti múlt, a szokások, a társadalommal kapcsolatos kérdések stb. A Francia Intézetbe vagy a Goethe Intézetbe sem csak nyelvet tanulni járunk, hanem a kortárs művészettől a gasztronómián át a filmig változatos módon ismerkedünk meg az országukkal, mindennapi életükkel. Nem véletlen, hogy a szak ötlete és megszervezése Richly Gáborhoz, a Balassi Intézet akkori főigazgató-helyetteséhez kötődik, elképzelése szerint a hungarológusok a magyar intézetekben, az államigazgatásban és a kultúrdiplomáciában elhelyezkedve segítenek hidat építeni a magyar kultúra és a másik országé között. Történeti példák segítségével is szeretnénk rávilágítani arra, hogy a másik kultúrájának, mentalitásának felületes ismerete milyen problémákhoz, akár tragédiákhoz vezethet. De a magyarországi nemzetiségek számára is hasznos lehet a szak, ezzel a lehetőséggel eddig leginkább a horvátok és a szlovákok éltek. Az interdiszciplináris megközelítés más minőséget jelent, a 21. században egyre inkább az ilyen komplex megközelítés kerül előtérbe a tudományban is, de ebben rejlik a nehézsége is.
Általánosságban elmondható, hogy megnőtt az igény a magyarságtudomány szakembereire?
Mivel viszonylag új a szak, részletes statisztikai adatok hiányában nem lehet biztos választ adni. Minden évfolyamba érkezik külföldi hallgató, a már végzettek mind hungarológusként helyezkedtek el. Gyakran érkeznek olyan másoddiplomás, nem az alapképzésről érkező hallgatók, akik a munkájuk közben jöttek rá arra, hogy a szak elvégzése mennyi pluszt jelenthet a számukra. Ők a munkáltatójuk támogatásával jönnek és az órák mellett is dolgoznak, vagyis már volt állásuk.
Milyen oktatást kapnak a hungarológusok az ELTE-n?
A képzésünk a történettudomány, az irodalomtudomány és a nyelvtudomány, valamint a néprajz területéről kínál órákat a választott specializációnak megfelelő mértékben. A kollégákkal a gyakorlatorientáltság hívei lennénk, de a tanegységlista összeállítása során olyan előírásoknak kellett megfelelni, amik ezt nem teszik maradéktalanul lehetővé. Az elméletorientáltság ellensúlyozására vezettük be ettől a szemesztertől kezdve a konzultációkat, ezek alkalmat adnak tanulmányi kirándulásokra, intézmények látogatására vagy akár külföldi szakemberekkel folytatott, kötetlenebb beszélgetésre. Egyébként már hagyomány, hogy minden évfolyammal ellátogatunk a Bécsi Collegium Hungaricumba, ahol nemcsak működés közben nézzük meg az intézetet, hanem a magyar kultúrdiplomácia számára kiemelt jelentőségű bécsi magyar levéltári delegátus civil és katona tagjainak munkájába is betekintést nyerhetünk. Újdonságként a tavasszal a Pozsonyi Magyar Intézetet nézhették meg a hallgatók. Igyekszünk a szomszédos országok és a régi múltra visszatekintő, hasonló intézetek budapesti kirendeltségeit is meglátogatni. Ahhoz, hogy konferenciákat, kiállításokat tudjanak majd szervezni, szükséges a közgyűjteményi hálózat és ezek anyagának behatóbb ismerete, ezért egy félév mindig arról szól, hogy a levéltárak, múzeumok tevékenységi körét és gyűjteményeit a helyszínen ismerhessék meg. Részemről a történelem témájú előadások keretén belül is szívesen teszem élményszerűvé az órákat. Egy séta alatt a Várban többet meg lehet tanítani, mint egy klasszikus előadás alatt.
Melyek azok a készségek, amelyekkel egy jó hungarológus rendelkezik?
A szakot választóknak mindenképpen jól kell beszélniük legalább egy másik nyelvet, de a kultúraközvetítés kellő nyitottság nélkül sem képzelhető el. Nyitottság, kommunikációs készség, tudásvágy és bátorság kell ahhoz is, hogy például egy történelem alapszakon végzett hallgató be merjen ülni irodalomtudományi kurzusokra.
Mi lehet annak az oka, hogy az idei évben a szakot csak lányok választották? Mindig így van ez?
Régebben akadt néhány férfi hallgató is, nem tudjuk, az utóbbi két évben hová tűntek. Tény, hogy az értelmiségi, különösen a bölcsész pályákon már több női hallgató tanul, mint férfi. Tavaly a körülbelül 50 magyar mint idegen nyelv tanári hallgató között 1-2 volt férfi, vagyis az arányok ott sem bizonyultak jobbnak.
Milyen perspektívákat kínál a hungarológia szak a hallgatóknak?
A bölcsészek helyzete, elhelyezkedési lehetőségei mindenki számára ismertek, ráadásul a tendencia nem korlátozódik az országra. Azt gondolom, hogy szakmai alázattal és elszánt szorgalommal mégis elérhetünk valamit ezen a pályán. Szükség van és lesz olyan szakemberekre, akik az Európába vándorló tömegek beillesztésének kérdését megfelelően tudják kezelni. A szomszédos országokban élő magyarok mellett külön figyelmet érdemelnek a már korábban létező magyar diaszpórák mellett kialakult újabbak, gondolni kell az ő igényeikre is.
A szakon vannak külföldi tanulók is, számukra miért lehet jó választás ez a mesterszak? Vannak köztük olyanok, akik még általános iskolai szinten sem ismerik a magyar történelmet. Hogyan tudják átívelni az ebből fakadó problémákat?
Sőt, a külföldi hallgatók a magyar nyelv és irodalmat sem mindig tanulják az általános iskolában, de a külföldi egyetemekre induló magyar hallgatók sem az ottani társaikkal azonos tudásszintről indulnak! Annak ellenére sem, hogy előtte valamiféle előkészítő/felkészítő kurzusokon vesznek részt, ahogyan nálunk is. A határon túli magyarok sem feltétlenül naprakészen érkeznek, éppen ezért a hungarológusoknak történelemből, nyelvészetből vagy irodalomtudományból külön előadásokat, szemináriumokat tartunk a felkészültségi szintjüknek megfelelően. Az első félévben bizonyos könnyítéseket, igény esetén külön segítséget, irodalomjegyzéket is adunk. Itt jegyezném meg, hogy a külföldről érkezettek szívesen választják a történelem specializációt. Japán, kínai, horvát és cseh hallgatóink sikeresen felzárkóztak a többiekhez és még a történész hallgatókkal közös órákon is a legjobbak közé tartoztak.
