Iható tisztaságú víz a kipufogóból? A gimnáziumi kémia óránkon mindannyian tanultunk a hidrogénről. Színtelen, szagtalan, gyúlékony gáz, a vegyjele H. Az elemet pedig már üzemanyagként is hasznosítják, mint alternatív energiaforrás. A hidrogén meghajtású autók kipufogójából csak víz távozik, pedig tankolása és a fenntartási költségei hasonlítanak a benzinesekhez. De kérdés, hogy ezek a csodajárgányok képesek-e kiváltani a hagyományos autókat?
A hidrogénmeghajtás
A legfontosabb, hogy környezetkímélő eljárás, nem veszélyezteti az atmoszférát, nincsenek káros kibocsátások, és sokféleképpen előállítható. A BMW-nél például napenergia felhasználásával, vízből nyerik ki a folyékony hidrogént. Emellett a hidrogén technológia alkalmazásával hatalmas mértékben csökkenteni lehetne a széndioxid-kibocsátást, mert ezek az autók szinte csak vízgőzt bocsátanak ki. A hidrogén nem tartalmaz szenet, ezért elégetésekor nem keletkeznek szénhidrogének és szénmonoxid sem. A számos előnye mellett, negatívum, hogy nem kifejezetten takarékos megoldás vízbontással hidrogént előállítani azért, hogy ismét víz legyen belőle.
Az üzemanyagcellás autók is elektromos hajtásúak, de az áramot nem raktározzák feltöltés után, hanem menet közben állítják elő. A hidrogén és oxigénrészecskék vízzé egyesülnek egy membráon keresztül. A tisztán hidrogénhajtású autók az akkumulátort vagy kondenzátort csak pufferként használják az áram tárolására.
Hidrogénnel működő modellek
2014-ben a Toyota bemutatta a Mirai elnevezésű üzemanyagcellás autóját. 2015-ben összesen 700 darab készült belőle, de 2020-ig további 30 ezer gyártását tervezik. A megoldás, jelenleg, még nagyon drága. Több mint 24 millió forintba kerül, ráadásul csak lízingkonstrukcióban lehet hozzájutni, főként állami szerveknek és nagyvállalatoknak. A Toyota nyolc év vagy 160 ezer kilométer garanciát vállal az üzemanyagcella alkatrészeire.
A Honda már régóta próbálkozik ilyen fejlesztésekkel. Már 2002-ben piacra dobtak egy ilyen autót, FCX- néven. Nagyon keveset gyártottak belőle, és különösen drága, így minden egyes autón legalább egymillió dollárt buktak. Ezt követően, 2007-ben megjelent az FCX Clarity, ami szintén nem aratott túl nagy sikert, mivel hat év alatt csak 72-t gyártottak le belőle.
2015-ben elkészült ennek az autónak az utódja: a Kaliforniában már piacra dobott Clairty, ami körülbelül 17,5 millió forintba kerül. A gyártók szerint ez az utolsó lépés ahhoz, hogy valóban megfizethető, tömeggyártású hidrogénautót vezessenek be a piacra. Ezt a céljukat egyébként 2020-ra teljesíteni szeretnék, és a General Motors-al együttdolgoznak a cél elérésén.
A modell nevében van a tisztaság, ráadásul az üzemanyagcellának az energiasűrűsége 60 százalékkal nőtt, miközben a gyártási költsége 90 százalékkal, a mérete 33 százalékkal csökkent. Tehát az egyfokozatú váltóval és a villanymotorral együtt már nagyjából csak akkora, mint egy V6-os benzinmotor. Így teljes egészében elfér a motorháztető alatt. A Toyota Miraiban kicsit jobb a helykihasználása, mivel a cellák az első ülések alatt vannak. A régi modell egy tankolással 386 kilométert tudott meg tenni, míg a Clarity már 589 kilométert. Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal mérése szerint 67 mérföldet (108 km-t) halad az autó 1 kg hidrogénnel (aminek az energiatartalma kb. 1 gallon, vagyis 3,78 liter benzinével egyenlő). Németországban kicsit kevesebb mint 9 euróba kerül 1kg hidrogén, így az autót teletankolni nagyjából ugyanannyiba kerül mint egy benzines autót. Működése pedig különösen halk, egyáltalán nincsenek mechanikus zajok, szinte csak a kompresszor hangját lehet hallani, ami levegőt fúj az üzemanyagcella membránjára.
A francia Alstrom már hidrogén meghajtású vonatot is gyártott. A Coraldia iLin névre keresztelt jármű 300 utast tud szállítani és 140 km/órás sebességgel képes megtenni 700 kilométert. Az első példányok várhatóan Németországban, Észak-Rajna–Vesztfália szövetségi tartományban közlekednek majd.
Hogyan kell hidrogént tankolni?
A hidrogén meghajtású autókat tulajdonképpen ugyanúgy kell tankolni, mint a benzineseket, és egy tank körülbelül 5-600 kilométerre elegendő, szemben az elektromos autókkal, amelyek 150-200 km-t tudnak megtenni egy töltéssel. A hidrogénautót teletankolni mindössze 3-5 perc. Nehézség azonban, hogy van hidrogénkút, ugyanis nagyon drága lenne a kúthálózat kiépítése. A hidrogén csak cseppfolyósan, -253 Celsius fokra hűtve, 700 bar nyomáson tankolható.
2016 januárjában összesen 95 hidrogénkút üzemelt Európában, ám ezek egy része nem fogad privát vásárlókat. Ausztráliában a probléma enyhítésére a Toyota üzembe helyezett egy olyan kamiont, amit mozgó hidrogénkútként funkcionál.
Fantasztikus megoldásnak tűnik, hogy egy autó szinte iható tisztaságú vízet termeljen, de a technika ára miatt egyelőre luxus megoldás marad. Továbbá, ha valaki vesz egy ilyen csodajárművet, akkor se biztos, hogy tankolni tud majd bele. Ördögi kör: amíg nincs elég hidrogénautó, addig kutakat sem fognak létesíteni.
Források:
BMW 750hl, hydrogen-motors.com
Hidrogén hajtás, alternativenergia.net
Posztobányi Kálmán, Miért nem lehet vízautót építeni?, Origo, 2011.03.16.
Gulyás Péter, Vízpárát lehel ki magából: Honda hidrogénautó-teszt, Origo, 2016.12.13.
Rácz Tamás, Döcögősen jön az a hidrogénes jövő, 444, 2016.12. 30.
Kismártoni András, Ne nevessen, most már tényleg jön a vízgőzt kipufogó autó, Origo, 2014.02.20.
Clarity, automobiles.honda.com
Kovács Miklós, Sínre kerülhet a hidrogénhajtás, vizet csöpögtető mozdonyok jönnek, Kovács Miklós, verde.444, 2016. 09. 26.
Nem szép, de forradalmi a Toyota hidrogénautója, Origo, 2014.11.18.
Képek: caranddriver.com, raillynews.com, vezess.hu, learnhive.net, more-sky.com, greencarreports.com
