Gyermekvállaláskor a születendő baba neme az egyik legfontosabb kérdés. Megválaszolására léteznek ősi módszerek, például hogy milyen ételt kíván a kismama, vagy fordulhatunk a csillagokhoz is, vagy az újabb korokban az orvostudományhoz, ami most újabb befolyásoló tényezőre bukkant.
Kanadai tudósok összefüggést találtak a magzat neme és az anya vérnyomásának szintje között. A torontói kutatók a nemek eloszlásának arányát tanulmányozták a társadalomban, mikor rájöttek, hogy a nők vérnyomása hetekkel a fogantatás előtt jó eséllyel előre jelzi a születendő gyerek nemét. Magasabb szisztolés (szív összehúzódásakor mért) vérnyomás esetén inkább fiúk fogantak, alacsonyabb esetén pedig inkább lányok.
Azt már korábban is kimutatták, hogy háborúk, természeti katasztrófák, változó gazdasági helyzet, és hasonló tartós stresszel járó időszakok egy adott területen befolyásolhatják a nemek arányát. A jelenség okai még bizonytalanok, de azt valószínűsítik, hogy nem a fogantatáskori 50:50 arány változik meg, hanem inkább az erősebb fiú csecsemők élik túl a magzati kort.
Az új kutatás eredményei az American Journal of Hypertension szaklapban jelentek meg. A vizsgálat során 1411 nő várandósságát követték nyomon, akiket már a terhesség előtt körülbelül 26 héttel is megvizsgáltak. A vizsgálat alanyainak összesen 739 fiúgyermeke, és 672 lánygyermeke született.
Miután az egyéb változókat (életkor, oktatás, dohányzás, testtömeg-index, koleszterin, trigliceridek, glükóz-szint) is megvizsgálták a nemek aránya szempontjából, az eredmények azt mutatták, hogy akinek fia született, annak a terhesség előtt magasabb volt a vérnyomása, akinek lánya lett, annak pedig alacsonyabb.
Így tehát fény derült egy újabb fiziológiai tényezőre, amelynek szerepe van a nemek arányának alakulásában. A felfedezés veszélyes kérdést implikál, hiszen elképzelhető, hogy azokban a kultúrákban, ahol a fiúgyermekek élveznek előnyt, a vérnyomás szándékos manipulációjával próbálják majd elérni, hogy minél több fiú szülessen.
