Előző cikkünkben bemutattuk nektek a Himaláját, itt található a Föld legmagasabb pontja, a Csomolungma, vagy más néven Mount Everest. A Csomolungma név tibeti eredetű jelentése: a Föld isten asszonya, a világ anyja.
Elsőként 1852-ben egy indiai matematikus Radhanath Sikdar, állapította meg, hogy a Csomolungma a Föld legmagasabb hegye. Az angolszász országokban elterjedt nevét, a Mount Everestet egy másik felfedezője után kapta, Sir George Everest után. Az angolok csak később tudták meg, hogy a csúcsnak már van neve, ráadásul a francia hittérítők térképein már 1733-ban szerepelt a tibeti név. Végül mindkét név használatban maradt. Rengeteg felmérés készült, ám mind közül a legpontosabb valószínűleg egy 2005-ös, amiben csak a sziklákat vették figyelembe, a rajtuk lévő jég és hótakaró nélkül. A felmérés szerint a Csomolungma 8844,4 ± 0,21 méter magas. Ráadásul a tektonikai lemezek folyamatos mozgása miatt évente 3–5 millimétert nő, és 27 mm-rel mozdul el északkelet felé.
Érdekesség, hogy a Csomolungma csak a tengerszinttől számít a legmagasabb hegynek. Ha a hegység aljától mérjük, akkor a Hawaii-szigeteki Mauna Kea a legnagyobb. Az óceán fenekéről mérve kilenc kilométer magas, ugyanakkor a tengerszint feletti magassága kevesebb mint a Csomolungma fele, csak 4170 méter.
Leggyakrabban sajnos a szélsőséges körülmények, lavinák és földrengések miatt a hegymászókkal kapcsolatos tragédiák miatt hallunk a hegyről. Az első bizonyítható hegymászóbalesetben 7 serpa halt meg egy lavina miatt, 1922-ben. 1998-ban egy orosz–francia házaspár halt meg itt miután elszakadtak egymástól: a feleség megfagyott, a férj pedig egy szakadékba zuhant. A nő holttestét kilenc év után találták meg, egy expedíció során, amit az egyik barátjuk indított. A Rongbuk-gleccser tövében, az északi alaptáborban áll egy emlékhely, amit az Everesten elhunyt hegymászók emlékére építettek.
A veszély ellenére sok vállalkozó szellemű hegymászó és felfedező sikerrel jutott fel a Csomolungmára. Az első nő, Tabei Dzsunko japán hegymászónő 1975. május 16-án érte el a csúcsot. Reinhold Messner pedig az első ismert hegymászó, aki oxigénpalack nélkül többször is járt a csúcson. Messner 2016-ban Magyarországon is tartott előadást, ahol elmondta „Nem azért jutottunk fel elsőként a Mount Everestre palack nélkül, mert bátrak voltunk, hanem mert mi próbáltuk meg először. Az orvosok akkoriban (1978-ban) azt mondták, hogy képtelenség oxigénpalack nélkül feljutni ide, mert túl kevés ilyen magasságban az oxigén.” A hegymászó állítása szerint féltek, hogy a tudósoknak lesz igaza. Elmondta azt is, hogy nem a csúcsot akarták meghódítani, csak addig akartak menni, ameddig bírnak. Fontosnak tartja, hogy a hegymászók mentálisan is felkészüljenek, mert le kell győzniük a hegyoldalon rájuk törő reménytelenséget.
Két évvel az első mászása után, 1980-ban Messner újra útnak indult. A nepáli kormány nem akarta engedni a kísérletet, de a kínai kormány 80.000 dollárért engedélyt adott neki. A próbálkozás majdnem végzetes lett. A hó beszakadt a lába alatt, és Messner belezuhant, szerencsére a lába nem tört el. Olyan 2 méter széles résbe került, aminek a tetején nem tudott kimászni, így addig ment a hegy belsejében, míg ki nem ért. „Minél magasabbra mész, annál kevésbé érzed, hogy különleges helyen vagy, csak arra gondolsz, hogy vissza kell érni, gyorsan. Az, hogy mit érzek a csúcson, függ az időjárástól, a helyzettől, és attól, milyen állapotban vagyok. Teljesen változó, de általában a visszatéréskor vagyok boldog.”
Az első magyar expedíciót Dr. Nagy Sándor vezette 1996-ban, ők sajnos nem jutottak fel a csúcsra. Viszont 2001-ben két magyar csapat is indult. A hegy tibeti normál útjával próbálkozó csapatot Mécs László vezette, a másik csapat viszont a legnehezebbnek tartott keleti részén mászott, Klein Dávid vezetésével. Az első sikeres csúcstámadást azonban 2002-ben Erőss Zsolt vitte véghez..
2007 májusában Várkonyi László és Klein Dávid ismét kísérletet tettek a csúcs elérésére. A tibeti úton 8600 méter fölé jutottak, oxigénpalack nélkül, ám ekkor vissza kellett fordulniuk. Szintén 2007-ben Jelinkó Attilának a déli útvonalon, Nepál felől közelítve oxigénpalackkal, amatőrként ért fel a Csomolungma tetejére.
Mostanra már azon országok közé tartozunk, amelyeknek állampolgárai az északi és a déli útvonalon is sikeresen megmászták a világ legmagasabb hegyét. 2016-ban dr. Neszmélyi Emil budapesti ügyvédnek az északi oldalon sikerült meghódítania a csúcsot.
A szlovén Davo Karničar az egyetlen extrém síelő, aki lécen jutott le a csúcsról. Az első deszkás csúszást pedig a francia Marco Siffredi hajtotta végre. Az orosz Valerij Rozov a hagység északi oldalán lévő egyik szikláról, 7200 méteres magasságból bázisugrást hajtott végre. Mindössze egy percen át repült lefelé, a mínusz 18 fokban, és a 200 km/órás sebességet is elérte.
Az első kutya 2013-ban járt a hegyen. Joanne Lefson, Rúpia gazdája egy szeméttelepen találta a kutyát, és magával vitte az expedícióra. Az 5364 méter magasan levő alaptáborig jutottak együtt. Lefson szerint az eb “élvezte a havat, evett belőle és hempergett benne. Ha hagytam, még a hóban is aludt”.
Forrás: origo, hvg, hu.wikipedia, index
Képek: express.co.uk, www.t-online.de, rmiguides.com, Tibettravel.org,
