Különleges helyek: A Himalája

Feltérképeztük már a Föld legelszigeteltebb és legmélyebb pontját, ezúttal oda vezetünk titeket, ahol a Föld legmagasabb helye található: a Himalájára, a hó hazájára. Bemutatjuk nektek a felfedezését, a keletkezését, az erre vándorló madarak alkalmazkodóképességét, és a Himalája cukrászát.

himalaya_nelles_areaA Himalája Tibet és az indiai szubkontinens között található, az eurázsiai hegységrendszer részeként. Az újidőben alakult ki, két szárazföldi lemez ütközése során. Az elnevezése valószínűleg a szanszkrit hima (hó) és alaja (haza) szavakból jöhetett létre, így a Himalája jelentése: hó hazája.

A Himaláján már a tizenhetedik században járt ember, a portugál Antonio Andrada. Ezután fokozatosan kezdeték felfedezni a területet. Az első komolyabb kutató (Crawford), a tizenkilencedik században jutott fel ide. Az első magyar a felvidéki Demján Zoltán volt 1984-ben, őt követte Erőss Zsolt, 2002-ben.

A hegység átlagos magasságát 5-5500 méterre becsülik. Tizennégy csúcs magasabb, mint 8000 méter, ezek gnájszból és gránitból állnak. Íme, a legismertebbek:

–              A legmagasabb a Csomolungma: 8850 méter images

–              K2: 8611 méter

–              Kancsendzöng: 8598 méter

–              Lhoce: 8516 méter

–              Makalu: 8462 méter

–              Broad Peak: 8047 méter

250064-620-282Jordi Roca, étteremtulajdonos tavaly meghívást kapott egy Himaláját megmászó csapattól. Jordi természetesen a rendkívüli időjárási körülményekhez alkalmazkodva vitte magával  „borítékolt” hidratált fogásait, például  fokhagymalevest, tortillát, és rizst fogollyal. Az alkalmazott konyhai technológiai eljárások következtében minden 100 kilogramm élelmiszert 25 kg-os súlyra csökkentettek le. Jordi az alaptáborban 4200 méter, később 7000 méter magasban az extrém időjárási körülmények között készített kézműves fagylaltot és a forró csokoládét. Erről dokumentumfilm is készült, Daniel Salas rendezésében El Heladero del Himalaya címmel.

 

Az elővilág

A hegység éghajlata meglehetősen változó, a tövében forró égöv , míg a legtetején sarkvidéki van. Kétszáz méterenként felfelé haladva 1 fokot csökken a hőmérséklet. Ennek megfelelően a növényzet sem egységes, ahogy az állatvilág sem. A déli lejtőkön 1200 méterig megtalálhatóak a tigrisek, leopárdok, hiénák, sakálok, elefántok, majmok, papagájok és fácánok. Ennél magasabb helyeken medvék, vadmacskák, és különböző antilopok élnek. Az északi Tibet felől eső oldalon pedig vad juhok találhatóak. Továbbá itt él, a világ legjobban rejtőzködő állata is, a hópárduc. 

7

A Himalája lábainál pedig tigris rezervátumok találhatóak. Ez a faj egyre nagyobb veszélyben van, mert kevés a táplálékuk. Azért, hogy ne fenyegesse a kihalás veszélye őket, meg kell védeni az életterüket és környezetüket. Indiában összesen 27 ilyen rezervátum működik. Összesen 1900 bengáli tigris van ezen a területen, ebből minden harmadik rezervátumban él.

graph_geese_flightpath2Egyébként a tudósok rájöttek a Himalája fölött vándorló madarak titkára. Az indai ludat nyolcezer méteres magasság fölött is látták már, olyan szélsőséges magasságokban, ahol a tengerszinten mért oxigénnek csak tíz százaléka található a levegőben. Hullámvasúthoz hasonlóan repülnek, vagyis fölemelkednek, majd zuhanórepülésben ereszkednek  egy kicsit, majd visszaszállnak ugyanoda. Charles Bishop, a walesi Bangori Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője szerint,  a madarak szívverése emelkedéskor nagyon hamar felgyorsul, így az ereszkedéssel tulajdonképpen energiát spórolnak. Ráadásul érdekes, hogy nem veszik igénybe a hátszelet, és lebegés közben sem hagyják abba a szárnycsapkodást. A kutatók szerint az indiai lúd testesíti meg a madarak teljesítőképességének határait.

Forrás: hvg1, explorerworldhvg2, wikierdekesvilag

Képek: erdekesvilag,mapsbookstravelguidesen.wikipediamaxisciences20minutos