Legutóbbi cikkünkben a Föld legelszigeteltebb pontjáról írtunk. Ez úttal a Csendes- óceán délnyugati részére, a Mariana- árokba kalauzolunk titeket, a Föld legmélyebb pontjára. Ahol kevesebb ember járt, mint a Holdon….
1960. január 23-án Jacques Piccard és Don Walsh fedezte fel. A tenger itt több mint tízezer méter mély, nevét is innen kapta Challenger, vagyis Kihívás szakadék. Összehasonlításképpen, a Mount Everest csak 8848 méter magas, így könnyen elsüllyedne az árokban.
A Mariana árok két egymáshoz ütköző óceáni kőzetlemez találkozásánál alakult ki. A két lemez közül a nagyobb sűrűségű a másik alá bukik, így jön létre a mélytengeri árok. Az alulra kerülő lemez a Föld belsejében uralkodó magas nyomás és hőmérséklet hatására megolvad, és újra a felszínre kerül. Így keletkezett például a Mariana-szigetcsoport is.
Érdekes, hogy a hatalmas víznyomás és az örökös sötétség ellenére is vannak itt élőlények. Egy nemzetközi kutatócsoport rengeteg mikrobát talált az árok mélységeiben. Az elpusztult vízinövények és haltetemek az árok meredek falain lecsúszhatnak egészen a tengerfenékre, ahol a mikrobák „népszerű gyűjtőpontjává” válhatnak. A földrengések okohta iszapcsuszamlások is lesodorhatják a mikroorganizmusok táplálékául szolgáló növény- és állatmaradványokat.
A kutatók az árokban uralkodó nyomást elég szemléletes képpel illusztrálták: mintha egy tűsarkú cipőt viselő elefánt lépne a fenék egy pontjára. Így azért, hogy a mikroorganizmusok el tudják viselni ezt a nagy nyomást, olyan enzimekkel rendelkeznek, amiket a tudósok szerint hasznosítani lehetne a nagynyomású ipari eljárásokban (például erjesztéseknél vagy a gázágazatban).
A mikrobák mellett, egy másik kutatócsoport a Hadal-Lander nevű mélytengeri megfigyelőhajójuk segítségével különleges, eddig ismeretlen fajokat fedezett fel, például mélytengeri angolnákat. A csigahalat (snailfish) 8145 méteren találták, ez ötszáz méterrel az eddig ismert legmélyebben előforduló tengeri állatok élőhelye alatt van. A nagy nyomás miatt az állat teste kifejezetten törékeny, az uszonyai pedig szárnyakhoz hasonlítanak. Ugyanez a kutatás megmutatta azt is, hogy három már ismert halcsalád sokkal mélyebbre merészkedik, mint azt eddig gondolták.
Több, mint ötven évvel Walshék után, 2012-ben James Cameron, – többek között a Titanic, a Terminátor, a Mélység titka és az Avatar című filmek alkotója – is járt a mélyben. Körülbelül másfél óra alatt ereszkedett le az árokba, a Deepsea Challenger nevű, 12 tonnás tengeralattjárójával. Eredetileg hat órát tervezett volna lent tölteni, de a hidraulikus folyadék szivárgása miatt végül csak hármat maradhatott. Pontosan 10 898 méter mélyre ereszkedett le. Az itt készített felvételein egy kopár, sivatagszerű táj látható. Cameron úgy nyilatkozott: olyan volt, mintha egy másik világban lenne és csak néhány rákszerű élőlénnyel találkozott. A magas nyomás miatt odalent valószínűleg nem élnek gerincesek, a kalcium csak oldott formában lehet jelen – a csontok feloldódnának. Természetesen az is lehet, hogy a mélytengeri élőlények különleges módon alkalmazkodtak a nem éppen vendégszerető környezethez.
Az eredeti terv szerint Cameron merülése előtt leküldtek volna néhány robot-tengeralattjárót is, hogy ezek magukhoz vonzzák az élőlényeket. Sajnos a Deepsea Challenger hanglokátorával problémák adódtak, így nehézkes lett volna megtalálni a ledobott készülékeket. A csapat végül úgy döntött, hogy le sem küldi azokat.
Cameron azért tartja fontosnak a mélytengeri árkok vizsgálatát, mert az itt történő földmozgások okozhatnak cunamit. Emellett a szélsőséges körülményekhez alkalmazkodott élővilág megismerése segíthet megérteni, hogy milyen életet találhatunk más bolygókon.
Hosszú távon az sem elképzelhetetlen, hogy a föld legmélyebb pontja turisztikai látványosság lesz. A floridai Triton, egy olyan, üvegfelületű tengeralattjárót tervez, amivel bárki lemehet majd a Mariana árokba, ha kifizeti a 250.000 dolláros jegyárat.
A Különleges helyek sorozatunk következő cikkében a sötét mélységet mennyei magasságokra cseréjük és elkirándulunk a Himalája havas csúcsaira. A cikket vasárnap keressétek, csak az ELTE Online-on.
Forrás: mno.hu, wikipédia, 444.hu, index.hu, origo.hu1, origo.hu2
Képek: pinterest, Invigorate, Science Daily, Printscreen.hu, slideshare
