Kínai logogramok 4 millió forintért

A Kínai Írás Nemzeti Múzeuma csütörtökön indított kampányt azért, hogy a 110 évvel ezelőtt felfedezett kínai jóslócsontok feliratait valaki megfejtse. A pályázat nyitott, s hogy a múzeum még jobban ösztönözze világszerte az embereket, nagy jutalomban részesülhet az, aki akár egy darab kínai karaktert is megfejt. Az intézmény szerint a lépésre azért van szükség, mert a jóslócsontok megfejtésének folyamata zsákutcába ért. Nélkülözhetetlen egy kis lelkesedés és innováció a rejtélyes írásjegyek értelmezéséhez.

Eddig világszerte mintegy 4000 csontra írt különböző karaktert fedeztek fel, 160.000 emlék tanulmányozásával. Ebből mindössze csak 1600-at tudtak azonosítani, így a múzeum motiváló programja azt is elvárja a kutatóktól, hogy használják a felhőalapú számítástechnikát és a Big Data elemzési módszereit. Követelmény ezen felül, hogy minden jelentkező pályázatát legalább két tudományos szakértő is jóváhagyja, mielőtt benyújtják az intézmény bizottságához. A múzeum figyelmeztetése szerint, diszkvalifikálják azokat, akik plagizálnak vagy meghamisítják eredményeiket. Akinek viszont tényleg sikerül értelmeznie egy logogramot, a dicsőség mellé 100.000 yuan-t, vagyis 4,2 millió forintot tudhat magáénak.

A 120926103030832jóslócsontokat a Honan tartománybeli Anjang városában, Yin romjainál találták kínai földművesek a 19. század második felében. Az első feliratokat azonban csak később, 1899-ben fedezte fel rajtuk Wang Yirong, pekingi akadémikus, műgyűjtő. Ezek a teknős haspáncélra és más állati csontokra (jellemzően marhalapockacsont) írt feliratok a kínai írásbeliség első bizonyítékai. Származásuk a Shang-dinasztia korára tehető (i.e. 1600–i.e. 1046), így a csontok a kínai ókor történetének meghatározó jelentőségű régészeti leletei.

Fontosságuk abban is rejlik, hogy a feliratok elsődleges információhordozók a múltra nézve. Többnyire kérdéseket tartalmaznak (várható időjárásról, a terméskilátásokról, a dinasztikus fejleményekről és a katonai szerencse alakulásáról), melyeket a rituálé kezdetén véstek a csontokra. A jós a csontot felhevítette, következtetéseire az így keletkezett repedésekből, azok egymáshoz viszonyított helyzetéből jutott. Nem csak a kérdéseket, de az eredményeket is a felületre karcolták, így a leletek nagyon sok mindent elárulnak a korabeli életmódról.

Az élő nyelvek közül egyébként a kínai írás a leghosszabb időre visszanyúló, és folyamatosan használt írásrendszer a világon. Logogramjai egyszerre hordozzák magukban a kiejtést és a jelentést is, így a csontokon lévők megfejtése igen sok munkát, és igen nagy tudást igényelnek.

 

Forrás: Shanghai Daily, Múlt-kor, Konfuciusz Intézet
Kép: Absolute China Tours, Visit Our China