Nagy mérföldkőhöz érkeztünk, ha valóban bizonyítottá és bevált módszerré válik a szóban forgó amerikai kutatócsoport legújabb közzétett eredménye. Eszerint felderítetté vált a depresszió genetikai háttere, ezáltal pedig megfelelő terápiát is képesek leszünk kifejleszteni a lelki betegség teljes, végleges gyógyítására a genetikai hajlam leküzdésével. A terápia során a gyógyuláshoz nagyban hozzájárulhat a megfelelő környezet. Cikkünkben kiderül, mi fontos még a téma kapcsán és mit takar genetikai értelemben a depresszió.
Volt már rossz napotok? Esetleg hetekig, hónapokig vagy évekig is tartott a sötét időszak és a szomorkodás? A depresszív tünetek mindenki életében fel-felbukkannak olykor, ám nem mindegy, hogy milyen könnyen és gyorsan lendülünk túl a problémákon, hiszen legrosszabb esetben lesújthat a lélek szürke gyilkosa, vagyis a depresszió. Fontos talán hozzátenni, hogy a negatív hangulati tünetek mellett alvászavarok – főleg inszomnia –, testsúlyváltozás és öngyilkos hajlam is előjöhet.
A Northwestern Egyetem orvostudományi karának szakemberei az Oxfordi Egyetem humángenetikusainak korábbi eredményeit (cikkük a Current Biology-ban jelent meg 2015 tavaszán) továbbvíve azt tesztelték patkányokon, hogy akiket „depressziósra neveltek”, azok viselkedése megfelelő környezetben megváltoztatható-e. Ezt kedvező, nekik tetsző körülményekkel igyekeztek elérni egy hónapon: mászókákkal teli ketrecbe kerültek a beteg kísérleti állatok. “Ezt patkány-pszichoterápiának nevezzük, mivel a változtatás lehetővé teszi számukra, hogy kapcsolatba lépjenek a környezetükkel és egymással” – magyarázta Eva Redeit, az egyetem elmegyógyászati és viselkedéstudományi professzora. Ezután pedig vízzel teli tartályba kerültek a kezelt csoport tagjai. Mivel a depressziós rágcsálók csak kétségbeesetten lebegnek ilyenkor a vízen, a pszichoterápián átesettek viszont energikusan és bátran úszkáltak a kijáratot keresve, megállapították, hogy gyógyulás következett be a kezelt állatoknál.
Az eredményeik tehát kecsegtetőek és az észlelt viselkedéstani adatokat alátámasztva szövettani mintákat is vizsgáltak. Sikerült kimutatni, hogy a kezelt állatok vérmintájában a depresszió biomarkereinek, vagyis jelzőanyagainak egy része is az egészséges egyedeknél megfigyelt szintre módosult. “A környezet tehát felülírhatja a depresszió genetikai hajlamát” – szögezte le a professzor.
Mindezt fordítottjára állítva, a kutatókat az is kíváncsivá tette, a depresszió kialakulásában is ekkora szerepe lehet-e a környezetnek. Így a kontrollcsoportba tartozó egészséges patkányokat két héten át napi két órára elzárták, amelynek eredményeként az állatok később a víztartályos tesztnél kétségbeesetten teljesítettek. Tehát azt találták, környezeti stressz kiválthat depressziót a teljesen egészségeseknél. A kutatás eredményeit a Translational Psychiatry tudományos folyóirat ismertette.
Forrás: Origo
Kép: DeviantArt
