2016. március 22-én új rendezvénysorozat indult egyetemünkön: az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara által szervezett amiiskolankXXI.hu, ahol a legfontosabb oktatási ügyekre próbálnak reflektálni. Az első alkalom előadásai a következők voltak: Hunyady György professor emeritus „Van-e dolga a tudománynak az iskolával?”, Rapos Nóra adjunktus „Mit tudhat a tanár?” címmel. A házigazda és moderátori feladatokat Fábri György, a PPK stratégiai dékán helyettese látta el.
Elsőként Demetrovics Zsolt egyetemi tanár, a PPK dékánja, a programsorozat egyik szülőatyja elmondta, hogy a közelmúlt eseményeire a PPK-nak is reagálnia kell. A rendezvénysorozat célja, hogy tudományos hangnemben reflektáljon az oktatásügyi kérdésekre és feleljen a kihívásokra.
Ezt követően Fábri György habilitált egyetemi docens, stratégiai dékánhelyettes vette át a szót, aki arról beszélt, hogy a rendezvénysorozat a PPK oktatói bázisán alapul, az előadók pedig aktuális, releváns és a kar tudományosságát tükröző kérdésekről fognak beszélni.
Hunyady György, a PPK professor emeritusa Van-e dolga a tudománynak az iskolával? című előadásában egyértelműen igenlő választ adott: a tudománynak igenis van dolga az iskolával. A kettő kapcsolata magától értetődő, mivel a tudományt oktatják, az oktatásnak pedig a tudományra kell alapulnia. A professzor a fent említett kérdésen túl, további négy kérdéskört érintett:
Mi a tudomány funkciója az oktatás közügyének szolgálatában?
Mi a nevelési tudományok státusa a többi tudomány körében?
Milyen fejlesztések történtek meg eddig?
Mi lenne a cél a jövőre nézve?
A nevelés tudományon belüli funkcióját több részre választotta: a műveltséganyag generálására, a résztvevők mentális működését és motiváltságára, az intézményes együttműködésre és szociális beágyazottságra, végül a differenciált eszközökre, célokra, feladatokra és módszerek kérdéskörére. Szerinte az egyik legfontosabb dolog lenne, hogy jobban figyeljenek oda bizonyos kompetenciákra (az informatikai tudás és nyelvtudás, a köznapi gazdasági ismeretek, az egészség, a sport és a művészeti önkifejezés). Emellett kulcsfontosságúnak tartja a tudományos utánpótlás nevelését, mert az utóbbi években a szakmódszertan területe válságban van. A tananyag karbantartásra, az anyagmennyiség pedig csökkentésre szorul.
Rapos Nóra Mit tudhat a tanár? című előadásában a következőket érintette:
Hogyan válhat valaki tanárrá?
Ki a jó tanár?
Mikor felkészült egy tanár?
Ezekre a kérdésekre nem adott konkrét választ, de elmondta, hogy ezek továbbra is megoldásra várnak. A folyamatos szakmai fejlődést metaforákkal fogalmazta meg: az átállás, az átalakítás, az újragondolás és az alkotás. Az első kettő a kívülről beépülő tudásra, míg az utóbbiak a tanár tanulási folyamatára építenek. A legfontosabb szerinte, hogy megválaszoljuk: Mit tudjon egy pedagógus? Azt, amit a rendszer fontosnak tart? Inkább az az elsődleges, hogy tudjon belülről reagálni egy problémára? A fő cél minden esetben, hogy a tanárok eredményesen tudják támogatni a diákjaikat. Álláspontja szerint manapság az oktatásügyben a hangsúly az egyéni tudáson és a szakmai ellenőrzésen van, ezzel szemben sokkal lényegesebb a tudományos közvélemény és az együttműködés módszere. A túlzott autonómiára építő rendszer a tanárok tanulásának formális oldalát támogatja. Ám ez nem jó stratégia, mivel így sok olyan lehetőséget kizár, ami aktívabb együttműködést feltételezne a pedagógusok között. Tehát nem az egyéni teljesítményt kell figyelembe venni, inkább a cél az, hogy minden közös tudásra alapuljon, és ezt a szempontot kellene a tanárképzőknek is szem előtt tartani. Statisztikák alapján a pedagógusok 62%-a vett részt tavaly valamilyen továbbképzésen, ezek közül is az együttműködésen alapuló képzések vonzották igazán a jelentkezőket. Egy másik vizsgálatban a tanár viszonyát vizsgálták saját tanulási folyamatához különböző metaforákkal: a válaszok között a szoros, formális séfkabát, a mentőmellény, az iskolai egyenruha, valamint a női, szoros és divatos ballonkabát fordultak elő legtöbbször, melyek a megfelelés, az alkalmazkodás, az utánzás és a kötöttség metaforái.
A következő alkalom 2016. április 5-én lesz, Lénárd Sándor habilitált egyetemi docens „Miért járunk iskolába?”, Szivák Judit habilitált egyetemi docens pedig „Mi az iskola dolga a XXI. században?” címmel tart majd előadást.
A programsorozat Facebook oldalát, és további információkat ezen a linken találtok.
Forrás: elte.hu
Kép:elteonline.hu, www.novelpsychoactivesubstances.org, nol.hu, mirolhado.wordpress.com
