A Facebook forradalmi változást hozott a közösségi életben. Mennyire készültünk fel rá? Mit kezd vele a netgeneráció? Mennyire jó ez a fajta változás?
A Facebook napjaink egyik legnépszerűbb közösségi oldala, különösen a mostani tizenévesek körében, akiket netgenerációnak is szoktak emlegetni. Ennek a jelenségnek az aktualitását és a Facebook hatásait a társadalomra nem lehet figyelmen kívül hagyni, ezért is tartották fontosnak az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Kisgyermek-nevelési Kutatóközpont és Módszertani Laboratóriumának “Légy KéP”-ben Innovatív pedagógiai műhely résztvevői, hogy ezekről a témákról közösen gondolkodjanak elsősorban pedagógiai megközelítésből. Izgalmas beszélgetés zajlott le ennek a műhelynek a keretében, amit február 11-én tartottak. Vitaindítónak meghívták Fehér Pétert – e-learning szakértőt a Pannon Egyetemről, aki az ELTE TTK tudományos munkatársa is egyben, Lehmann Miklóst, aki az ELTE TÓK Társadalomtudományi Tanszékének vezetője, és Lénárd Andrást az ELTE TÓK, Digitális Pedagógia Csoportjának vezetőjét. Az érdeklődők között nemcsak leendő tanító nénikkel találkozhattunk, hanem különféle területről érkező szakemberekkel vagy már tapasztalt pedagógusokkal, de voltak laikus résztvevők is, akiket a téma iránti kíváncsiság hajtott.
Gondolatébresztőként a vendégek elmondták, hogy tudományos vizsgálatok eredményei megcáfolják azt a Magyarországon elterjedt naiv tévhitet, hogy a mai fiatalok milyen jól bánnak az internettel. A netgeneráció fogalma alatt a 80-as évek után született fiatal felnőtteket és gyerekeket értik, akik beleszülettek az internet világába, de nyilván nem lehet általánosítani, hiszen közöttük se ért mindenki egyforma szinten az internet helyes használatához. Sokfélék vagyunk és természetesen a gyerekek is különböző közegből jönnek, ezért kell nagy hangsúlyt fektetni a tudatosságra. A szakértők a 13 év alatti korosztályt emelték ki elsősorban a legveszélyeztetettebb korosztálynak a Facebook felhasználók közül, mert gyakoriak a tudatlanságból fakadó posztok miatti bűncselekmények és visszaélések. Hiába nem lehet erre a közösségi oldalra regisztrálni addig, amíg be nem töltik a gyerekek a 13. életévüket, mégis már jóval ezelőtt a korhatár előtt aktív felhasználók, mert nagyon egyszerűen kijátszható a rendszer. Sajnálatos módon Magyarországon nincsenek hivatalos kutatások erre a korosztályra vonatkozóan a Facebook felhasználási szokásokkal kapcsolatban, csak külföldön.
Szintén nem segíti elő a fiatalokról szóló tévhit megcáfolását a köztudatban is divatos és a média által nagyon is felkapott túlságosan leegyszerűsített X, Y, Z generációs elmélet, ami szerint születési évek alapján definiálják az embereket. Az illúzió különböző szintjeit mutatja be, ezáltal egy leszűkített világképet tálal a társadalom számára. Tisztában kell lennünk azzal, hogy nem lehet homogénként kezelnünk a körülöttünk élőket.
A vitaindítók véleménye szerint nem rettegni kell a Facebooktól, hanem helyesen használni és fontos lenne, ha ennek oktatása bekerülne a tanárképzésbe. Köztudott, hogy már a tinédzserek is a Facebookon nagy mértékű szociális életet folytatnak. Fontos számukra, hogy fent legyenek az oldalon, mert különben lemaradnak a korosztályukban történő, legfrissebb eseményekről. Általában a gyerekek azokkal chatelnek, akikkel amúgy is napi kapcsolatban vannak. Felmerült az is, hogy mennyire kell figyelembe venni a hagyományos email írásra vonatkozó etikett szabályokat vagy mennyire lehet kötetlenebb hangnemben beszélgetni ismerőseinkkel a Facebookon. Izgalmas párbeszéd alakult ki az érdeklődők és a szakértők között.
Gyakori jelenség a gyerekek között is a megosztási kényszer, ami abban nyilvánul meg, hogy a tinédzser lelkesen figyeli a “lájkok” számát. A szakértők vélekedése szerint valószínűleg a fő ok a belső feldolgozáson alapul és a figyelem utáni vágyon, ami nem új jelenség, csak egyszerűen új eszköz van rá. A posztolás nagyon is egyszerű formája annak, hogyan kell a másikat burkoltan megszólítani, mert általában ezek nem az összes ismerősnek szólnak, hanem bizonyos embereknek. A vendégek egyúttal felhívták a figyelmet arra, hogy a posztok olvasása nem pótolja az internetes vagy a hagyományos könyveket.
A beszélgetés jó hangulatban telt és értékes gondolatok cserélődtek ki a szakértők és az érdeklődők között. A műhelyt Bajzáth Angéla zárta, aki a Kutatóközpont vezetője. Szerinte minden generáció úgy érzi, hogy új dologhoz kell hozzászoknia. Nem kell megijednünk a “mástól”, hanem okosan kell bánnunk vele, akárcsak a Facebookkal.
Ha felkeltette érdeklődésedet az ELTE Tanító és Óvóképző Kar Kisgyermek-nevelési Kutatóközpont és Módszertani Laboratórium, itt olvashatsz róluk bővebben.
(Kép: parameter.sk)
