Együttműködés és lelkesedés a TÓK Kutatóközpontjában

“A változás mindig volt. Nekünk élnünk kell a változással. Azt kell tudni mondani, hogy nekünk ilyen újfajta eszközeink vannak a megváltozott rendszerre.”

Az ELTE Tanító és Óvóképző Kar Kisgyermek-nevelési Kutatóközpont és Módszertani Laboratórium  vezetőjével, Bajzáth Angélával beszélgettem, aki készségesen mesélt a Kutatóközpontban folyó munkáról, terveikről és elképzeléseikről.

Mivel foglalkozik a Kutatóközpont?

A Kutatóközpontnak két fő célkitűzése van. Az egyik, hogy országos szintű kutatásokat készítsenek az Early Childhood, vagyis a kora gyermekkori nevelés témájában, aminek a megvalósítása érdekében sokféle kutatócsoportot hoztunk létre, változatos témakörökben. Emellett a Légy KéPben innovatív pedagógiai műhelyeket is ők szervezik, amely fórumot teremt az oktatók és a hallgatók, valamint az olyan szakemberek között, akik ugyan nem vesznek már részt az oktatásban, de frissíteni szeretnék tudástárukat.  Ennek a műhelynek a fő célja, hogy az aktuális pedagógiai problémákat mindenféle korlát nélkül meg tudjak vitatni a résztvevők. További szándékunk, hogy legyen egy közös szaknyelv, amelyet egyaránt tudnak használni a kutatásokban és a gyakorlati terepen dolgozó szakemberek is.

A másik fontos feladata a Kutatóközpontnak az, hogy egyre több szakmai kapcsolatot alakítson ki elsősorban határon túli, és más külföldi országokkal, a tanárképzés területén.  Európában egyre többet foglalkoznak a kora gyermekkori neveléssel, jó lenne bekapcsolódni ebbe a vérkeringésbe. A karnak nagyszerű nemzetközi kapcsolatai vannak, de ezek nem rendszerszintűek és azt szeretnénk, hogy ezek a Kutatóközponton keresztül elérhetőek legyenek egy-egy tervezett kutatáson keresztül. Jó kapcsolataink vannak a Romániában működő pedagógusképző egyetemekkel, van együttműködésünk osztrák, lengyel, svéd intézményekkel, de tudtunk már vendéget fogadni Indiából is. Jó lenne ezen együttműködések keretében minél több hasznos gyakorlatot megismerni és közös szakmai műhelyeket létrehozni egy-egy témában, országhatároktól függetlenül.

Mikor alakult meg a Kutatóközpont és milyen kutatócsoportok működnek?

A Kutatóközpont három évvel ezelőtt alakult meg, de mindenki a saját kutatására összpontosított, így kapacitás híján kevés elképzelés valósult meg. Szeptemberben kerültem ide és kaptam meg azt a feladatot, hogy egy igazi, élő kutatóközpontot indítsak el. Nagyon lelkes mindenki, úgy érzem, végre valami beindult. Már vannak kész kutatási terveink, kutatócsoportok alakultak, akik változó intenzitással találkoznak. Konkrét kutatási eredmények talán egy év múlva lesznek. Az lesz az igazi eredmény, ha a fejekben változás lesz és meg tudják osztani tudásukat.

Kutatócsoportjainkat tekintve, széles a perspektívánk: egyik műhelyünk például azzal foglalkozik, hogy mit kell tudnia egy mentornak és egy vezetőtanárnak. Arra kíváncsiak, hogy minek kell benne lennie a képzésben, hogy jó tanárok legyenek. Egy másik kutatócsoport kutatási témája az, hogy hogyan kellene kinéznie egy pedagógus pályaképnek és ez hogyan változik. Szükség van továbbá arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekekről, a mentális sérülékenységről, multikulturalizmusról és a gyermekbántalmazásról többet tudjunk. Fontos kutatási terület a családszociológia, ahol a családok támogatása áll a központban, köztük a családi és intézményes nevelés.

Van roma kutatásunk, ami az előítéleteket vizsgálja abból a szempontból, hogy az eltérő szociokulturális közegből jövőkkel képesek legyenek a pedagógusok dolgozni. A szociális ellátórendszerről valamint, a hallgatói szolgáltatásról is vannak kutatócsoportok, amik szintén izgalmas területekkel foglalkoznak. Van egy kezdetleges kutatócsoportunk a színház az oktatásban, aminek egyelőre programterve van, de remélhetőleg itt is lesznek hamarosan eredmények.

Milyen témában szerveztek eddig innovatív pedagógiai műhelyeket?

A legelső alkalommal a pedagógiai mérésekről beszélgettünk, majd azután a roma kutatásokkal foglalkozó műhelyünk eredményeit vitattuk meg vendégekkel, legutóbb pedig a gyermekvédelem, gyermekbántalmazás volt a téma. Minden innovatív pedagógiai műhely az előadók rövid 10-15 perces előadásával kezdődik, majd ezeket azután nyílt vita követi.

December 18-án a Verseny és/vagy Együttműködés lesz műhelyünk központi témája, ahová minden érdeklődőt várunk. A januári témánk a Nethasználat lesz, ahol a cyberbullying veszélyeitől kezdve a megoldási, támogatási lehetőségekig szakemberek segítségével beszélgetünk róla. Előző műhelyeinkben is nagy volt az érdeklődés, de a januári téma különösképpen nagyon népszerű már most a visszajelzések szerint. Ezeken az alkalmakon olyan kérdések jönnek fel, amik mindenkit érintenek és megmozgatnak.