Heti tudomány

Az elmúlt hét néhány friss tudományos eseményét olvashatjátok cikkünkben.

Egy sokak által ismert videojáték, az Assassin’s Creed Unity élethű ábrázolása, s történelmi hitelessége ihlette Mátay Mónikát, az ELTE Történeti Intézetének történészét arra, hogy a francia forradalmat újraértelmezett formában mutassa be. A játék grafikáját felhasználva hat rövid egy perces videó készült el, amely részletesen végigvezeti nézőit a múlt eseményein Párizs utcáit idézve. Egyetemünk történészének elmondása szerint “A francia forradalom – akár tetszik, akár nem – még mindig tart. Ezért aktuális ma is, és beszélnünk kell róla.”, amely meglátást minden bizonnyal mások is osztottak, hiszen a kisfilmek sikeresek lettek. Az alapot adó játék létrehozásában és tökéletesre csiszolásában a kiadó Ubisoft mellett többek között Laurent Turcot, l’Université du Québec à Trois-Rivières tanára – akinek szakterülete a XVIII. századi Párizs hétköznapi élete – a látvány kialakításánál és Jean Clement Martin, a párizsi Sorbonne-ról a forgatókönyv írásánál járult hozzá.

assassinscreed

A filmes világ is alkotott a tudományos témák terén az elmúlt héten, bemutatták Christopher Nolan új filmjét, a Csillagok közöttet, amely képében egy új sci-fi sikert köszönthetünk. A rendező neve hallatára talán mindenki legutóbbi filmsikerére, az Eredetre (Inception) asszociál, amely robbanásszerűen terjedt és lett sokak kedvence. Ezek alapján nem meglepő, hogy most is hasonlóan történt, ám a film készítése nem volt ennyire gördülékeny. Először 2006-ban öccsét, Jonathan Nolant kérte fel Steven Spielberg, hogy írjon egy fogyasztható forgatókönyvet Kip Thorne elméleti fizikus elképzeléseiből, amelyek olyan komoly témákat vitattak, mint a fekete lyukak, a féreglyukak és az időutazás. A film egyik fő vonása, hogy a tudományos témát drámai szálakkal gazdagítva egy közérthetőbb történetet jelenítettek meg, így mindenki jól szórakozhat, s a mozis siker titkához ez is hozzájárulhatott. Ellenben a tudósok szemében ez a film tudományos hitelességét kérdőjelezi meg. Csabai István, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének tanára szerint “az elméleti fizika szintjén korrektnek tekinthető a film, viszont meglehetősen távol van a valóságtól”, s jelen világunkban nem történhetne meg az ábrázolt fikció. A történetét nem áruljuk el, aki kedveli a science fiction világát, most érdemes moziba menni!

 

Végül egy előadás, amely az aktuális héten esedékes:

A tudomány női dolog címmel a nők tudományban képviselt jelentőségének kiemelésére a Magyar Tudományos Akadémia konferenciát szervez 2014. november 28-án 15 órától az ELTE TTK Északi Tömb 0.79-es nagyelőadójában, amelynek célja bemutatni a fiatalabb pályaválasztó korosztály lányainak számára már sikeres, szép karriert befutott előadókon keresztül, hogy ugyanúgy lehet helyük a műszaki, informatikai és tudományos pályán, mint férfitársaiknak. Ahogy a rendezvény ismertetőjében olvasható, a fent említettek “hiányszakmák Magyarországon – és szakemberek szerint azok is maradnak, amíg a nők meg nem látják bennük a lehetőséget”. Így fontos, hogy a középiskolás lányok meglássák lehetőségeiket továbbtanulás előtt, hiszen legtöbbször az őket körülvevő felnőttek és a berögzült társadalmi kép miatt, ahol  ezek a területek férfias szakmaként lettek elkönyvelve, nőiesebb pályát választanak, amely által jóval kevesebbet keresnek majd ellenkező nemű társaiknál. Felmérések szerint a nők átlagkeresete nagyjából egyötöddel alacsonyabb a férfiakénál.
A konferencia előadóiként köszönthetjük Dr. Kern Anikót az ELTE Űrkutató Csoportjától, Dr. Fuxreiter Mónikát a Debreceni Tudományegyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetétől, Weiner Zsuzsát, aki a Prezi kutatója és az ELTE elméleti matematikusa, Szikszai-Fábri Annát, a Morgan Stanley Magyarország Elemző Kft. mérnök-informatikusát.
További információkat az esemény Facebook oldalán találhattok.

Forrás: hvg.hu, ma.hu