Heti tudomány

• Az e-könyvek témaköréről – hasznosságukról és hátrányaikról – október 15-én a Bölcsészettudományi Karon változatos vélemények születtek az Országos Könyvtári Napok Okoskönyvtár tematikus nap keretében, amelyet a kar Könyvtár- és Információtudományi Tanszéke rendezett meg. A napot dr. Orlovszky Géza tudományos dékánhelyettes nyitotta meg beszédével, amely végén probémafelvető kérdések fogalmazódtak meg. A kérdésekre felelő válaszok megoszlottak. Többek között Békés Márton történész, szerkesztő szerint az e-book kifejezetten “merénylet a könyvek ellen”, amelyek így háttérbe szorulnak és kulturális többletértéküktől megfogyatkozik a világ, illetve sok zárkózott vagy akár egoista fiatalt nevelhet az eszköz, bár ez a meglátás nem is csoda a mai fiatalok világának digitálissá tételére törekvő cégek törekvései után. Fodor János véleménye szerint azonban a könyv és ez e-könyv viszonya olyan lesz, mint a mozi-színház vagy fotó-festészet kapcsolat, azaz nem fogja lesöpörni a könyveket és kulturálatlanná tenni a fiatalokat, “bevezetésével a világ csak gazdagodik”. Megtudhattuk azt, ami nem rejtély számunkra: a mai generációk tanulási és információs forrásként főképp az Internetet használják, nem a könyvtárakat, s csupán 5 % fizet tisztességesen az e-könyvekért országunkban közülük is. Egyesek szerint a várható hatalmas változások drasztikusak lesznek, mások békésebbnek látják a helyzetet és teljesen helyénvalónak. Egy biztos: az új generációk körében már a könyvek újszerű használatáról beszélhetünk.
• Izlandon mindeközben a természeti erők viaskodtak, s kavartak izgalmas történéseket az időjárás terén: rengeteg lávát termelt a Holuhraun vulkán. A köbméternyi forró leves immár bő egy hónapja sokasodik, s nagyjából 53,4 négyzetkilóméteren terül el, illetve 30-60 tonna kén-dioxidot juttat a légkörbe, amely Európa napi ipari gázkibocsátásának szummáját is meghaladja jócskán. Nem is csoda, eddig csak négy ilyen mértékű vulkánkitörés volt megfigyelhető a szigeten. Harangi Szabolcs, az ELTE geológusa a tuzhanyo.blogspot.hu blogon ír az eseményekről az érdeklődőknek naprakészen, ahol elmondta, a természeti jelenségnek Thor Thordarson izlandi vulkanológus találó nevet is adott, s Nornahraunnak keresztelte. Ennek jelentése nagyjából annyi, boszorkányhaj-láva, amely a kezdeti szél által felkapott üvegszálakra utal. Az IMO (izlandi meteorológiai szolgálat) folyamatosan követi a kénfelhő útját, amely egyébként a legfrissebb jelek szerint Európát is elérte.
• Ha pedig már az időjárás a téma, tegyük hozzá: minden idők egyik legmelegebb szeptemberét éltük meg. Talán összefüggésben van a vulkánnal? Aligha, ám mégis igaz! Legalább is a NOAA (amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal) feljegyzései szerint így történt, 1880 óta ez volt a legforróbb vénasszonyok nyara globális léptékben. A 15 Celsius-fokos átlagot most 0,72-vel sikerült átlépnie a Földnek. Ezt az átlagértéket pedig a szárazföldi középérték növekedése húzta el. A rekordot ÉNy-Afrikában, illetve a DK-Amerikában a tengerparti szakaszokon mérték; s kimagasló volt még D-Ausztrália, DK-Ázsia és a Közel-Kelet néhány térsége is.

Rengeteg érdekesség történt még a világban ezek kívül, most ezeket szedtük össze Nektek. Végül lássuk, mely rendezvényekre és eseményekre érdemes ellátogatnotok mostanában:

•  október 21-22 – Christian Benne vendégelőadásai: az ELTE BTK R épületében a Syddansk Universitet professzorától hallhattok két angol nyelvű előadást Nietzsche filozófiájáról és a kéziratok feltalálásáról. Részletesebb információkat itt találtok.
•  október 22. 18:00 – “1989 – a rendszerváltozások éve a Távol-Keleten” című pódiumbeszélgetés: az ELTE BTK Koreai Tanszéke, a PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoportja és a L’Harmattan Könyvkiadó szervezésében a TIT Kossuth Klubban hallhattok érdekességeket a fenti témában olyan ebben jártas emberektől, mint az egykori szöuli nagykövet Torzsa Istvántól vagy Csoma Mózestől, az ELTE BTK Koreai Tanszékének vezetőjétől. Részletesebb információkat itt találhattok.