Heti tudomány

Figyelem, ezentúl minden hét végén összeszedjük nektek a legfontosabb tudományos híreket a nagyvilágból!

  • A tavalyi No Shave November kampány és a bajusz-kultusz visszahozta a megnövekedett arcszőrzetet egy kis időre, most pedig, hogy a tudósok is bebizonyították, hogy a nők férfiasabbnak tartják a borostás férfiakat, a New South Wales Egyetem két kutatója annak járt utána, hogy miért tértek vissza a sűrű arcszőrzetek. A kutatásban részt vevő önkénteseknek 36 különböző arcszőrzettel rendelkező férfi képét mutatták meg, mindegyik férfiről 4 különböző kép készült: az első frissen borotválkozottan, a második a borotválkozást követően 5 nappal, kis borostával, a harmadik 10 nap múlva már nagyon borostásan, és a negyedik négy hét múlva, full szakállasan. A szakállnövesztő őrület viszont a visszájára fordította az eddigi megfigyeléseket. A kísérlet azt mutatta meg, hogy minél ritkábban találkozunk egy új trenddel, annál vonzóbb, ez így van a szakállnál is: minél népszerűbb megnöveszteni az arcszőrzetet, annál kevésbé lesz ez népszerű a hölgyek körében. Ez is bizonyította, hogy az evolúcióban előnyben vannak azok, akik kitűnnek a többi egyed közül. Szóval minél több borostás, szakállas férfi jön szembe velünk, annál kevésbé lesz szexi. A kísérletről bővebben itt olvashattok.
  • A Google az okosszemüveg után a kontaktlencséket is szeretné felszerelni. A cég januárban azt jelentette be, hogy az okos kontaktlencsék segítségével sikeresen lehetne mérni a 2-es típusú diabéteszesek vércukorszintjét. A legújabb terv pedig kamerák beszerelése a lencsékbe, ami a látássérült emberek számára nyújtana segítséget. A pupillán kívül elhelyezett kamera szenzorait a pislogás aktiválná és képes lenne felismerni arcokat, érzelmet, színeket, fényt és bizonyos tárgyakat. Előnye a Google Glass-hoz képest, hogy precízen követi a szem mozgását. Persze nem csak látássérültek számára készítenék: lehetne fotózni is vele. Még több infót itt találtok.
  • Tegnap, alighogy fellőtték Cape Canaveralban a Falcon 9-es rakétát, lezuhant a Hold atmoszféráját kutató LADEE műhold. A Dragon névre keresztelt űrhajó a Nemzetközi Űrállomás számára visz utánpótlást, várhatóan szerdán fog landolni az Űrállomáson. A NASA egyébként azt tervezi, hogy LED-lámpák segítségével az asztronauták maguk is tudnak majd idővel magokból növényeket termeszteni, ami nem csak a felküldött csomag súlyát könnyítené meg, hanem hosszabb távú utakat is el lehetne indítani, például a Marsra.
  • A hét legnagyobb híre pedig, hogy akár földi életre is alkalmas bolygót fedeztek fel. A Földnél 10%-kal nagyobb Kepler-186f-re keresztelt égitest 500 fényévre helyezkedik el tőlünk. A bolygó a mi Napunknál mintegy feleakkora égitest körül kering és körülbelül 130 nap alatt kerüli meg. A felfedezést publikáló kutatók azonban megjegyezték: az, hogy a lakhatási zónán belül helyezkedik el a Kepler-186f, nem jelenti azt, hogy lakható is, hiszen kulcsfontosságú szempont, hogy van-e víz a bolygón, illetve, hogy milyen az atmoszféra.

Mindenesetre biztató a felfedezés, ha már a saját bolygónkat egyre élhetetlenebbé tesszük.

  • A jövő energiahordozóinak sokan a megújuló energiaforrásokat tekintik. Németország vállalta, hogy 2022-re leszereli az összes atomerőművét, és helyette megújuló energiaforrásból biztosítja a lakosság ellátását. Az Energiafordulatra keresztelt új német koncepcióról Felix Matthes tartott előadást Budapesten. A tervek szerint 2050-re Németország az energiatermelés 80%-át megújuló energiaforrásból fogja kinyerni, és ezzel 80-95%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását is.

 

(Forrás: iflscience.com és energiaklub.hu)

(Fotók: blogs.unimelb.edu.au és howisearth.wordpress.com)

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]