Dr. Frank Tibor, az ELTE Angol-Amerikai Intézet igazgatója a Széchényi István Szakkollégium felkérésére az amerikai elnökválasztási eredményekről és kilátásokról tartott előadást az ELTE ÁJK-n.
Drága mulatság volt az idei amerikai elnökválasztás. A jelöltek mintegy három milliárd dollárt (kb. 675 milliárd forintot) tapsoltak el a november 6-i választásokat megelőző kampányévben. Bár az elektori szavazatok alapján úgy tűnt, a demokrata színekben induló Barack Obama nagy fölénnyel nyerte a 2012-es elnökválasztásokat (332 versus 206 elektori szavazat), valójában azonban nagyon kiélezett volt a verseny közte és republikánus kihívója, Mitt Romney közt.
Henry Luce, a Time magazin alapítója „Amerikai Század”-nak nevezte a 20. századot, melyben az USA dominált a világgazdaságban. Dr. Frank Tibor, az ELTE Angol-Amerikai Intézet igazgatója szerint ez a korszak 2001. szeptember 11-én véget ért. A professzor rávilágított, hogy innentől kezdve megszűnt Amerika érinthetetlensége, és ezzel együtt beindult a politikai és a gazdasági hanyatlás. Korábban bőven elég volt egy családfenntartó fizetése a kényelmes amerikai élethez. Ma már ez nem így van: egyre drágul a megélhetés, a gyerekek iskoláztatása, főleg, ha a csemetét jól hangzó, elit egyetemre szeretnék küldeni a szülők.
De a gazdaság mellett a társadalom is átalakulóban van. Jelenleg az amerikai lakosság egyötödét a latinok és a színesbőrűek teszik ki. Előzetes statisztikák alapján Kaliforniában 2020-ra kisebbségbe kerül a fehér népesség. Ez a demográfiai átalakulás azonban nem csak a bevándorlók áradatának köszönhető. Frank Tibor azt is kiemelte, hogy minél magasabban van az ember a ranglétrán, annál jobban meggondolja, hogy vállaljon-e gyereket és bizony ez is hozzájárul a fehér lakosság csökkenéséhez.
Az előzmények fényében nem csoda, hogy újra kisebbségi elnököt választott Amerika. Obama remekül reprezentálja az átalakuló amerikai társadalmat: ő maga az „Új Amerika” megtestesítője. Kenyai apa és fehér anya gyermekeként született Hawaii-on, majd édesanyjával Indonéziába költözött. Bár jakartai évei alatt iszlám környezetben szocializálódott, az csak városi legenda, hogy Obama titokban a muzulmán vallást gyakorolja. Ezt a tényt az újraválasztott elnök többször is cáfolta, mondván, hogy 1988 óta keresztény.
Bár Obama kormányalakítási stratégiája az előző terminusban reprezentálta az aktuális társadalmi összetételt, az Angol-Amerikai intézet igazgatója szerint ez meggondolandó döntés a jövőre nézve. Rizikós pusztán az ország demográfiai összetétele alapján delegálni a képviselőket, nem pedig a tudásuk alapján – ahogy az a „meritokráciában” (érdemek alapján építkező demokrácia) elvárható volna. De bárhogy is alakítja Obama az új kormányt, a legnagyobb kihívást mégis a többségben lévő kisebbség jelenti majd számára. A törvényjavaslatok szülőszobájában, a Képviselőházban ugyanis még mindig republikánus többség van, és a legyőzött ellenfelek ott tesznek keresztbe a régi-új demokrata elnöknek, ahol csak tudnak.
