Kvízjáték nyereményekért, interaktív előadás, látványos kísérletek, vidám hangulat – címszavakban ezek jellemezik az ELTE Kémiai Intézete által ’Alkímia ma’ címmel indított programsorozat e félévi első előadását szeptember 27-én.
„A legjobb hallgatók találják meg a legjobb egyetemet!” – mondta megnyitó beszédében Keszei Ernő professzor, az ELTE kutatási és innovációs rektorhelyettese. Az ismeretterjesztő előadássorozat elsődleges céljai: a középiskolás diákok ismereteinek bővítése, érdeklődésük felkeltése, valamint a kutatói életpálya bemutatása.
Tarczay György egyetemi docens és Keszei Ernő megalapozták a vidám hangulatot: kvízkérdéseket tettek fel, melyek helyes megválaszolásáért ajándékpóló járt.
Ezt követően Kotschy András, egyetemünk egykori docense Intelligens molekulákkal a rák ellen c. előadásában tudományos alapossággal, ugyanakkor a laikusok számára is érthetően mutatta be a rák elleni harc eddigi eredményeit. Mint arra rámutatott, a győzelem szempontjából kulcsfontosságú, hogy ismerjük a rák természetét. Mindenki hordoz hibás génállományú sejteket, de a sejtek felismerik a magukban rejlő hibát, és ezt vagy kijavítják, vagy elpusztítják önmagukat. A rákos sejteknél a mutáció felgyorsul, és ezzel párhuzamosan a beépített javító és önmegsemmisítő folyamatok sérülnek, ami a rák kialakulásához vezet. A rákos sejtek – szemben az egészségesekkel – korlátlanul osztódnak, továbbá szöveti szinten gondoskodnak az életben maradásukhoz szükséges tápanyagpótlást biztosító érhálózat kiépítéséről.
Kotschy András előadásában a közelmúltban kifejlesztett terápiás megközelítéseket mutatott be. Például a monoklonális antitesthez kapcsolt sejtmérgek segítségével lehetővé válik a méregnek a rákos sejtbe juttatása. Itt a kihívást az jelenti, hogy el kell érni: a méreg és az antitest közötti kötés csak a rákos sejt belsejében szakadjon szét és egészséges sejteket ne pusztítson. A résztvevők megismerhették a kis molekulás gyógyszerek működési elvét is. Szó volt a rákos sejteket életbentartó fehérjék támadásáról, amelyek (szerencsés esetben) az egészséges sejteket nem érintik. Továbbá bemutatásra került a sejten belüli kommunikációért felelős egyik vegyületcsalád, a kinázok gátlásának mikéntje és egy konkrét vegyület működésébe is bepillantást nyert a hallgatóság.
Kotschy András a végén hozzátette: ugyan a rák ravasz, sokszor „kijátssza” a kezdetben hatékonynak tűnő gyógyszereket, és így a beteg gyógyulása megtorpanhat, de ezt újabb célzott terápiával kezelni lehet és emellett hinni kell a szerencsés végkifejletben – a pozitív életszemlélet ugyanis nagyban hozzájárulhat a kór legyőzéséhez.
Az előadást – a diákok nagy örömére – Kóczán György látványos kísérletei és szórakoztató magyarázatai zárták.
