A hallgatók csak későn kezdenek el tudatosan foglalkozni a karrierjükkel. Miben segítheti az egyetem végzettjei pályáját, és hol kezdődik az egyéni felelősség?
Mi a célja és hogyan működik az ELTE Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR)?
Az a célja, hogy az egyetem információt szerezzen a végzettjei karrierjéről és az elhelyezkedési mutatóiról. Véleményem szerint, a diplomák értékét az határozza meg, hogy milyen sikerrel helyezkednek el a hallgatóink. A felmérésekből vett információk olyan visszacsatolást nyújtanak az intézmény vezetésének számára, amelyek elősegítik bizonyos döntések meghozatalát, de a leendő és a rendszerben lévő hallgatóknak is tájékozódási pontot biztosít. A DPR-t egy EU-s forrásból, a TÁMOP 4.1.1 „Diplomás pályakövetési rendszer kialakítása az ELTE-n, komplex hallgatói szolgáltatásfejlesztés” című projekttel valósítjuk meg. A DPR rendszerét a Minőségbiztosítási Osztály végzi a Karrierközponttal együttműködésben. Hozzátenném, hogy a rendszerünk jelenleg még nem alkalmas arra, hogy az ELTE egy-egy szakjáról mélyebb elemzést készíthessünk.
Így talán egy tisztább kép is keletkezik a bolognai rendszer hozadékairól.
Munkaerő-piaci szempontból nagyon bizonytalan, hogy mit takar a BA/BSc diploma. A köztudatban még nem egyértelmű, hogy mit is jelent ez a képzési forma. Az egyetem arra törekszik, hogy tényleges és megbízható információkat közvetítsen a munkaerőpiac felé, hiszen a mi hallgatóinkat fogják felvételiztetni.
Ezek szerint a diplomás pályakövetés értelmezhető úgy is, mint egyeztetés a piac és az egyetemek között?Igen, így van. A Karrierközpont alaptevékenységébe munkaerő-piaci kutatások is beletartoznak. Azt gondolom, hogy teljes képet úgy tudunk kialakítani, ha nem csak külön a végzetteket, az egyetemvezetést vagy a munkáltatókat kérdezzük, hanem ezeket a felméréseket egymáshoz illesztjük. Persze ilyenkor kiderül, hogy komoly problémák és ellentmondások vannak, adott esetben szükséges párbeszédet kezdeményezni arról, miért van az, hogy ugyanazt a dolgot teljesen másképp látják a munkaerő-piaci és az egyetemi szereplők.
2009 óta egyre többen jelentkeznek mesterképzésre? Ezek szerint megéri?
Nagyon szakspecifikus a kérdés. Ott kezdeném, hogy mindenkinek mást jelent a karrier. Meggyőződésem, hogy lehet valaki nagyon boldog óvónő vagy pénztáros, a sikert nem a sztereotip manager-igazgató státusz jelenti. Egyéni motiváció kérdése. A Karrierközpont honlapján található egy képzés- és foglalkoztatás választó térkép, ami arra van, hogy a hallgatók megnézhessék, hogy az adott diplomával milyen mesterképzésre tudnak továbbtanulni vagy éppen hol és milyen munkakörökben helyezkedhetnek el. Ez nem annyira merev dolog, a bölcsész diploma például nagyon jól konvertálható abban az értelemben, hogy van egy széles tudásbázis, ami viszonylag könnyen és gyorsan fejleszthető egy-egy specialitásra.
A felmérésből mi derül ki, mennyire tudatosak a hallgatók karrierépítési szempontból?
Sajnos nem eléggé tudatosak, de egyáltalán nem kevésbé a többi intézményhez képest. Későn veszik észre, hogy foglalkozniuk kell a karrierjükkel. Eleve a karrier szónak van egy nem egyértelműen jó felhangja. Pedig érdemes a tudatos karrierépítést komolyan venni, mert sok negatív élménytől kímélheti meg magát az ember. Például mostanában egyre több frissdiplomás jön hozzánk, hogy beszámoljanak a kudarcaikról. Mindig ugyanaz történik velük, eljutnak egy bizonyos szintig, de onnan tovább már nem. Ezek a példák a szakmai a kompetenciák mellett bizonyos kiegészítő készségekre is felhívják a figyelmet. Nem elég jó szakembernek lenni, az önmanagement is nagyon fontos. Ezek technikák tanulhatóak, de amíg nem ismerik őket, addig nem lesz elég kiszámítható az állásinterjú menete és nem tudják majd jól értelmezni adott esetben a HR-esek visszajelzéseit.
Az ELTE Karrierközpont több olyan témájú képzést kínál, melyek segítséget nyújthatnak az álláskeresésben. Élnek ezzel a hallgatók?
Szerencsére egyre többen jelentkeznek a programjainkra. A szolgáltatói egyetemképünkhöz hozzátartozik, hogy sok ilyen lehetőséget biztosítsunk. A hallgatók helyett viszont mi nem tudunk jelentkezni. Nem állítom, hogy e nélkül nem lehet valaki sikeres, de a tapasztalatok és a visszajelzések azt mutatják, hogy érdemes, mert ez megkönnyíti az álláskeresést.
Az utóbbi években szívesebben alkalmaznak frissdiplomásokat. Minek köszönhető ez a változás?
A munkáltatók véleménye szerint azért jó velük együtt dolgozni, mert jól terhelhetőek, rugalmasak, fejlődőképesek. Hátrányként az jelent meg, hogy nem reálisak az önértékelésük, főleg a fizetési igényeket illetően. A 2008-as felmérésünk alapján a legfontosabb elvárások közé nem meglepő módón a jó kommunikációs készség, az informatikai ismeretek és a nyelvtudás tartozott. Nagyon fontos ilyenkor, hogy az állásinterjú előtt tájékozódjunk, hogy az adott szektorban és pozícióban hol mozog a fizetési skála. Azt mondják addig szabad „alkudni”, amíg mosolyog az interjúztató.
Mennyire elégedettek az ELTE-sek?
Általánosságban véve elégedettek a hallgatóink a diplomájukkal. Tény, hogy itt azokról beszélünk, akik visszajeleztek. Nem reprezentatív a felmérés, 30% körüli volt a válaszadás.
Mi a helyzet a kevésbé vidám mutatókkal? Leginkább a diplomás munkanélküliségre és pályaelhagyók arányára lennék kíváncsi.
Viszonylag alacsonyak ezek a számok. Nem a munkanélküliséggel vagy a pályaelhagyók arányával van a legfőbb gond, hanem azzal, hogy a diplomák elértéktelenedtek. Magyarországon olyan munkaköröket töltenek be frissdiplomások, amelyekre egyébként egy érettségivel rendelkező személy is alkalmas lenne. Véleményem szerint sokan a végzettjeink közül magasan felülkvalifikáltak ahhoz képest, mint amilyen állásban vannak. Sajnos kialakult egy ilyen tendencia. Elvileg a felsőoktatásban végzettek értékesebb munkaerővé kellene, hogy váljanak, pont a belefektetett energia miatt.
A kérdőívben főleg számokkal kell értékelni. Viszont van egy kreatívabb, asszociációs rész, ahol arra kérdez rá, hogy mi jut először eszünkbe az ELTE-vel kapcsolatban. Melyek voltak a tipikus válaszok?
Presztízs, színvonal, bürokrácia. Nyílván mögé kell majd látnunk ezeknek a visszajelzéseknek is.
Az eredmények alapján mit tanácsolsz, hova érdemes jelentkezni?
Nem tudnék konkrét szakot kiemelni, de a természettudományos képzés erősen támogatott. Piaci és kormányzati szempontból is fontos, hogy minél több ilyen végzettségű fiatal jöjjön ki az egyetemekről. Hozzá kell tennem, hogy ez egy hosszú távú befektetés, és mindenképpen feltételez személyes érdeklődést és motivációt.
Mikortól lesznek hozzáférhetőek a kutatás eredményei?
A hallgatók számára nyomtatott és elektronikus kiadvány formájában lesz elérhető, néhány héten belül.
Bank Martina
ELTE Online
