Az ősszel ismét felerősödtek azok a hírek, melyek szerint az európai labdarúgás topcsapatai – pontosabban azok vezetői – egy szuperliga létrehozását szorgalmazzák, melyben a legerősebb bajnokságok legerősebb csapatai szerepelnének rendszeresen. Az ötlet mindig is megosztotta a futballtársadalom egészét. Alább végigvesszük, miért is vált ki ekkora ellenérzést, és milyen következményei lehetnek, ha megvalósul.
Az elmúlt 20 évben, az ezredforduló utáni első években kezdett el az Európai Szuperliga ötlete kibontakozni, és az előző évtized közepe táján már konkrét elképzelések is születtek róla. Ezekben az időkben történt ugyanis, hogy a futball még erőteljesebben elindult az üzletiesedés irányába. Ezekben az időkben az európai futball sokkal kiegyenlítettebb volt, a topbajnokságokban jóval több csapat kerülhetett bajnoki cím közelébe vagy épp nyerte meg azt, mint manapság, ezek a csapatok pedig a nemzetközi színtéren is komoly erőt tudtak képviselni. Ha nem is volt mindegyikük BL-győzelemre esélyes, lefutott párharcokról nagyon ritkán beszélhettünk a BL-ben. Azonban a klubok és a játékosok reklámértéke ekkoriban hihetetlenül megugrott. Persze már jóval előtte elindult ez a folyamat, a marketingérték korábban sem volt mellékes, de itt már egy sokkal komolyabb és elválaszthatatlanabb összefonódás jött létre, mely nem is állt meg ennyinél.
Ehhez hozzájárult, hogy a klubok egyre nagyobb összeget voltak képesek játékosokra költeni – és meg is tették –, valamint az ő fizetésükre, mely összegek azóta is folyamatosan emelkednek, irreális szinten. Ezek a tényezők jelentős szakadékot kezdtek el képezni az elitklubok és a többi csapat között, így a 2010-es évek elejére eljutottunk oda, hogy a BL-győzelemre esélyes csapatok közül már néha a két kezünk is sok, hogy összeszámoljuk az esélyes csapatokat. Ez a győzelmi potenciál, valamint a fizetések és a játékosvásárlásra való lehetőség szinte ellehetetleníti a kisebb csapatokat, mely által az érdeklődés is egyre kisebb, ha csak jó csapatok, de nem topcsapatok lépnek pályára.
A televíziós közvetítési díjaknak elképesztő jelentősége van, így Európa nagy részén – Angliát leszámítva – az ebből befolyó jövedelmek is a topklubok erejét növelik, nem is beszélve a BL-ről. Az első számú európai kupasorozat is jócskán átalakult az évek során. Korábban még csak kizárólag bajnok csapatok szerepelhettek itt, majd az európai ligák rangsora szerint egyre több csapat kerülhetett be egyes bajnokságokból, ám egy ideig itt is legalább a 3. és 4. csapatoknak – értelemszerűen a topligák indíthattak ennyit – selejtezőt kellett játszaniuk. Aztán a 2010-es éves elején az első három már automatikus indulási jogot kapott, mígnem pár éve úgy határoztak, hogy az első négy kapásból főtáblára kerül. A folyamatok a kisebb országok esélyeit fokozatosan gyengítették, és ugyan volt a selejtezőben a bajnokok ágának nevezett sorsolás, mely bizonyos szinten segítséget nyújtott egy-egy kisebb csapatnak, de a létszámukat komolyan csökkentette – és a bajnokságok vonzerejét is – az ebből fakadó potenciálhiány. Ezzel együtt a második számú európai kupasorozat, az Európa-liga (korábban UEFA-kupa) is komolyan gyengült, és veszített presztízséből.
Az Európai Szuperliga ötlete rengetegszer előkerült már, hol erősebben, hol gyengébben, de időszakosan mindig felbukkan a vizsgált időszakban. Egy időben új löketet Florentino Pérez, a Real Madrid elnöke adott neki, amikor is 2009 táján erősen szorgalmazni kezdte ennek a megvalósulását, és többen helyeseltek is rá. Az ezt követő években lépések is történtek a terv kidolgozására, és voltak olyan elképzelések, melyek szerint már 2021-re megvalósult volna, ám ez, biztosra tudhatjuk, nem fog bekövetkezni. Idén rendszeresen előjött ez a gondolat, és a legfrissebb bombát az robbantotta, amikor Josep María Bartomeu, a Barceona igencsak kétes tevékenységű elnöke októberben lemondása előtt még megerősítette, hogy anyagi okokból elfogadták az Európai Szuperliga tervezetét. Ettől kezdve óriási viták indultak meg a futballtársadalmon belül, hogy mit vonhat magával ennek a megvalósulása. A nagycsapatok érvei között kiemelt helyet a kap a már említett televíziós közvetítési jogokból származó bevétel.
A tervek szerint legkorábban 2024-ben indulhatna el ez a sorozat. Eszerint 16 klub alkotná az új szervezetet, amiből 11 alapító tagként venne részt: a Real Madrid, Barcelona, Manchester United, Juventus, Chelsea, Arsenal, Paris Saint-Germain, Manchester City, Liverpool, AC Milan és Bayern München. Ezek a csapatok 20 éven át garantált résztvevői lennének a sorozatnak, illetve a ligát tulajdonló, későbbiekben létrehozandó cégnek is társtulajdonosaivá válnának. Hozzájuk öt vendégcsapat csatlakozna: az Atlético Madrid, Borussia Dortmund, Olympique Marseille, Inter és AS Roma. A csapatok elosztása pár évvel ezelőtt még némileg másképp nézett ki, de a nagy többség a kezdetek óta szerepel a tervekben. Fontos még kiemelni, hogy ez egy külön bajnokságként funkcionálna, nem pont úgy, mint a BL – bár erre vonatkozó elképzelések is voltak –, így minden héten a világ legjobb csapatait láthatnánk egymással megmérkőzni. Ilyen terheltség mellett azonban ezek a csapatok nem szerepelhetnének hazájuk bajnokságában, valamint a BL-re is negatívan hatna, ezért az UEFA nem is támogatja az ötletet, noha más híresztelések szerint a szervezet égisze alatt jöhetne létre ez a sorozat, ha megegyezés születne.
Az mindenképp érdekes lenne, ha rendre a legjobbakat láthatnánk egymás ellen szerepelni, hiszen ez hatalmas futballcsemege lenne minden rajongó számára, és a bajnokságszerű lebonyolítás talán nagyobb izgalmakat is hozna ilyen erősségű csapatok között, ugyanis így nem csak üres frázis lenne az, hogy „itt már nincs könnyű ellenfél”, hanem tényként kezelhetnénk. Egyszóval rajongói szempontból lehetne ennek egy nagyon pozitív oldala is. Egy ideig legalábbis biztosan…
Másik oldalról ott van az a tény, hogy ha rendszeresen ezeket a csapatokat látjuk egymás ellen, akkor egy idő után elveszíthetik a varázsukat ezek a meccsek, ráadásul azzal, hogy ennyi klub szereplése be van betonozva, bizonyos izgalmi szempont is kieshet. Arról pedig ne feledkezzünk meg, hogy egy sorozat presztízse nem lesz csak úgy elsőre magas. Ehhez idő kell, a sorozatnak történelem, hogy kialakuljanak azok a hagyományok, mérkőzések és történetek, melyek ilyen magas rangra emelnek egy ilyen versenyfutást.
A legfontosabb ellenérv pedig, hogy ezáltal teljesen érdektelenné válhatnának a bajnokságok, valamint az egyéb európai kupasorozatok is, a labdarúgás pedig egészen biztosan elmenne egy olyan irányba, ahol a kisebbeknek már szinte tényleg nem lenne semmi esélyük. Mindenesetre kíváncsian várjuk, mi lesz ebből az egészből.
Képek forrása: eurobarca.hu; goal.com; acmilan.theoffside.com
