Erdős Gáborral, az ELTE sportösztöndíjasával, a BEAC falmászó szakosztályának vezetőjével beszélgettünk a Gravity Boulder Barban, az ország egyik legnagyobb falmászótermében.
Milyen sport a falmászás, milyen fajtái vannak, mit kell róla tudni?
A falmászás egy különleges extrémsport. Három szakágát szokták elkülöníteni, az első az úgynevezett boulder mászás. A boulder falmászás általában kis magasságon történik, köteles biztosítás nélkül. Ilyenkor az ember alatt szivacsot szoktak elhelyezni a fal aljában, hogy az esés biztonságos legyen. Általában ez a fajta falmászás az, amely a legnagyobb erőkifejtéssel jár, viszonylag kevés fogásból áll, viszont nagyon nehéz mozdulatokat kell az embernek végeznie. Egy másik nagyon kedvelt ága a mászásnak az úgynevezett köteles mászás. Ez az, amit az emberek leggyakrabban sziklán látnak. Viszonylag nagyobb magasságba tíz, vagy akár több száz méterre is egy köteles biztosítás segítségével jut fel a mászó. A harmadik, talán az egyik legkevésbé ismert szakág az úgynevezett gyorsasági mászás. Ebben az esetben egy előre felépített falon, amely minden versenyen ugyanolyan, azonos fogáskészlettel és beállításokkal mászik egymás mellett két sportoló, a cél pedig az, hogy minél gyorsabban feljussanak a fal tetejére.
Hogyan kerültél kapcsolatba a falmászással?
Nagyjából tíz évvel ezelőtt ismerkedtem meg a falmászással, amikor az akkori főnököm az akadémián elvitt Oszoly sziklájára sziklát mászni. Ő már gyakorlott sziklamászó volt akkor is, és rettenetesen megtetszett ez a sport. Ezek után elkezdtem termeket nézegetni, illetve különböző egyesületeket, és viszonylag hamar rátaláltam az Ujjerő Hegyi Sportegyesületre, aminek akkor még létezett egy kisebb boulder terme, illetve nagyon gyakran szerveztek különböző sziklamászó programokat, így csatlakoztam hozzájuk, és gyakorlatilag azóta is az egyesület tagjaként mászom.
Edzősködsz is?
Boulder edzőként nem tevékenykedem. Én inkább a sziklamászás felé hajlok, ilyen kurzusokat tartok a BEAC-nál, most már szerintem több mint öt éve. Ezeket az órákat az ELTE-n keresztül fel is lehet venni a Neptunban.
Hogyan néz ki egy falmászóedzés?
A szabadtéri sziklamászás általában kicsit ismeretterjesztőbb jellegű azért, hogy az emberek megismerjék ezt a sportot, esetleg megkedveljék. Nagyon sok technikai dolgot ott nem tanítunk. Az oktatók mindent berögzítenek a falba úgy, hogy biztonságosan tudjanak mászni a hallgatók. Ezután egyszerűen másznak, hogy ki tudják próbálni a sportot, megismerkedjenek különböző fogásformákkal, hogyan kell mozogni, egyáltalán miről szól ez az egész. Itt a boulderteremben (Gravity Boulder Bar) az edzések teljesen mások, inkább erőnléti jellegűek. Minden edzésen az oktató először bemelegítést tart, majd utakat jelöl ki a hallgatóknak aszerint, hogy ki milyen fejlettségi szinten áll, a hallgatók pedig ezeket próbálják megmászni. Az utak nyilván úgy vannak kialakítva, hogy gyakorolni lehessen a különböző mászótechnikákat. A végén különböző mászóspecifikus erősítésekkel, illetve nyújtással zárulnak az órák.
Tudnál nekem mesélni arról a teremről, ahol ezeket az edzéseket szoktátok tartani?
Igen, ez a Gravity Boulder Bar. Ez a terem most már lassan kettő éve üzemel. Korábban mi az Ujjerő termében edzettünk, amiben szintén aktívan részt vett a BEAC is, illetve ott szerveztük anno az edzéseket. Ez egy nagyon pici terem volt a Budafoki úton, és az a szerencsés helyzet adódott, hogy 2018-ban át tudtunk költözni ide a Mammut 1 bevásárlóközpontba, és meg tudtuk nyitni az ország egyik legnagyobb termét. Próbáltuk úgy kialakítani, hogy minden igénynek megfeleljen, igyekeztünk nagyon sok olyan falrészt elhelyezni, ahol a kezdők jól tudják érezni magukat, és természetesen nagyon sok olyan falszakasszal, illetve fogáskészlettel rendelkezünk, ahol a profi versenyzők akár világbajnokságra, Európa-bajnokságra tudnak készülni.
Ha jól tudom, akkor ez egy olyan falfelület, ami folyamatosan variálható. Ezt hogy kell elképzelni?
Igen, amikor készült a terem, úgy gondoltuk, hogy meg fogjuk tudni építeni a falat mi, de aztán nagyon hamar be kellett látnunk, hogy erre mi alkalmatlanok vagyunk, ezért felkértünk egy neves céget, amely falépítéssel foglalkozik. Ők építik a világ minden táján a nagyobb versenyekhez, termekhez a falat, ezért azt mondhatjuk, hogy a fal minősége és kialakítása világszínvonalú. A teremben általában nagyjából 70-80 különböző út van felépítve, amelyeket 2 vagy 3 hetente cserélünk attól függően, hogy éppen mennyi a terem telítettsége, de 3 hétnél tovább szinte sosem maradnak fent ugyanazok a fogások, ezeket ilyenkor leszedjük, letisztítjuk őket, majd pedig új utakat építünk, hogy folyamatosan frissüljön a terem kínálata.
Milyen a falmászás helyzete a mai magyar sportéletben? Vannak-e versenyek vagy versenyzők, akik nemzetközileg is elismertek?
A falmászás az elmúlt 5 évben rettenetesen nagy fejlődésen ment át Magyarországon. Itthon nagyon régóta van falmászókupa, Magyar Kupának hívják. Mindig több helyszínen van megrendezve, és összességében értékelik a legjobb mászókat az egész éves teljesítményük alapján. Itt már régen is nagyon nagyon jó versenyzők indultak el, azonban az utóbbi 5 évben sikerült kinevelni egy olyan korosztályt, akik most már világszínvonalon egyértelműen elismertek. Világbajnokságon, illetve Európa-bajnokságon is szereztek már első helyet. Rengeteg olyan versenyt is rendeznek gyakorlatilag minden teremben, amely speciálisan amatőröknek szól, ezek az úgynevezett „jam” vagy „fun” jellegű mászóversenyek. Például éjszakai boulderverseny neon világítós fogásokkal, illetve nagyon sok, bulival egybekötött könnyed mászóverseny is van az év gyakorlatilag minden szakaszában. A mászásról pedig általában annyit mondanék el, hogy ott lett volna a 2020-as olimpián mint olimpiai sportág, ám mivel az elmaradt, ezért 2021-re tolódott, ahol természetesen ott lesz. Azon az olimpián még egybe fogják számítani a gyorsasági, a köteles, illetve a bouldermászást, ami azért nagyon furcsa, mert mint mondtam, a boulder és a köteles mászás viszonylag hasonló, azonban a gyorsasági mászás nagyon kilóg ebből a háromból. Nagyon kevés az olyan sportoló, aki mind a háromban jól szerepel, ezért nem sok értelme van, hogy egy érmet osztanak ebben a sportágban. Erre nagyon gyorsan rájöttek az olimpiai bizottságnál is, és 2024-re már szétválasztották a szakágakat, így 2 különböző érmet fognak adni külön gyorsasági mászásban, és külön a boulder és a köteles mászás összevonásában.
Mi a helyzet a magyarországi falmászó termekkel?
Pár évvel ezelőttig nagyon kevés volt Magyarországon az olyan terem, amelyik világszínvonalúnak mondhatja magát. Szerintem ez lehet az egyik fő oka annak, hogy világviszonylatban sajnos még nem tartunk ott, mint mondjuk a nyugati országok mászás terén. Azonban az utóbbi években sorra nyílnak a jobbnál jobb helyek, mint a Monkey Boulder vagy a Gravity. Sőt még idén két új terem is megnyílik, közülük egy köteles terem, amely valószínűleg hasonló színvonalon fog működni, mint a nyugati, nagyobb termek, így remélhetőleg a közeljövőben össze fog jönni Magyarországon egy Európa-bajnokság, világbajnokság, vagy valamilyen nagyobb rendezvény is.
Mesélnél egy kicsit az ELTE-n felvehető falmászóórákról?
Szerencsére azt mondhatom, hogy a falmászás óra nagyon népszerű az ELTE-n, sok hallgató jön hozzánk az egyetemről, illetve a BEAC-ról is. Tulajdonképpen a Neptunon keresztül kell jelentkezni, itt mindig egy „space holder” óra van kint, ami péntek reggel 8-tól van meghirdetve, de természetesen nem csak péntek reggel 8-tól lehet hozzánk jönni. Ezeket az egyetemi kurzusokat minden nap 2 órás intervallumokban tartjuk úgy, hogy déltől 1-ig van egy szünet. Tehát 8-tól 10-ig, 10-től délig és 1-től 3-ig, majd 3-tól 5-ig lehet látogatni ezeket az órákat a hét minden napján, hétfőtől péntekig. Szerencsére nagyon kedvező árat tudtunk szabni az egyetemistáknak, úgyhogy ezek az edzések mindig nagyon hamar betelnek, tehát ha valaki szeretne jelentkezni, akkor érdemes minél korábban, még a félév elején.
Említetted, hogy te inkább a szabadtéri sziklamászást szereted, vannak olyan pontok az országban, ahol egy teljesen kezdőnek is ajánlanád, hogy ezt kipróbálja?
A szabadtéri sziklamászásnak is általában el szoktuk különíteni 2 különböző fajtáját, az úgynevezett sportmászást, illetve az alpin mászást. A sportmászásban úgynevezett 1 kötélhosszas utakat, tehát olyanokat mászik az ember, amelyek 1 kötéllel megmászhatók. Ezek nagyjából olyan 30 méteres utak szoktak lenni maximum, viszont elég nehezek. A másik az úgynevezett alpin mászás. Ilyenkor a cél az, hogy valamilyen magas csúcsot hódítson meg az ember, vagy valamilyen magas sziklát. Ilyenkor több száz méteren keresztül mászik az ember, viszont feltehetően nem ugyanolyan nehézségben, mintha mondjuk ezt 30 méteren tenné. Magyarországon inkább az előbbire van lehetőség, hiszen eléggé híján vagyunk a magas csúcsoknak és sziklafalaknak. Viszont sportmászásból viszonylag sok lehetőség adódik, akár még Budapesten is. Budapest vonzáskörzetében van 3 nagyobb olyan szikla is, amelyek nem természetes képződmények. Ezek bányák, viszont engedélyezett rajtuk a sziklamászás, és nagyon kedvelt helyek. Az egyik az kapásból itt van nem messze tőlünk, a kis-svábhegyi kőfejtő, ami a Kis-Svábhegyen van, a Moszkva tértől BKV-val 15 percre. Ez egy frissen, nagyon jól kiépített sziklamászó-iskola, amelyet nyugodt szívvel tudok ajánlani minden kezdőnek.
Szerinted mikor lehet ezt a sportot elkezdeni, és mi a felső korhatára a falmászásnak?
Általában 3-4 éves kortól már el lehet kezdeni a mászást, nekem is van egy pici fiam, nagyon várom már, hogy 3 évesen el tudja majd kezdeni. Ez a sport lényegében már előtte is űzhető, de egy 2 éves gyermeknek nagyon nehéz még lekötni a figyelmét, nem fog tudni koncentrálni. Ez valószínűleg még egy 3 évesre is igaz, de attól függetlenül általában nagyon jól lehet fárasztani a gyerekeket. Egy olyan boulderterembe, mint a Gravity, ha olyan időszakban jön be az ember, amikor nincs nagy tömeg, akkor a gyerekek ezt egy nagyon jó játszóházként is fel tudják fogni, hiszen mindenhol szivacs van, lehet rajta kvázi őrültködni, ami természetesen nem engedélyezett a teremben, de hát egy 2 évessel mit lehet kezdeni. Ráadásul van a teremben kialakított gyerekfal, ami mindenféle állatos, illetve speciális fogáskészlettel van felszórva, ezt a gyerekek nagyon szokták élvezni. Ezenkívül vannak speciálisan gyerekeknek szóló edzések, ahol erre specializálódott oktatók mindenféle játékos feladaton keresztül vezetik be őket a mászás rejtelmeibe. Nem tudom, hogy van-e felső korhatár. Én a tanítómmal, aki bevezetett a falmászásba, nagyon szoros kapcsolatot ápolok még mindig, és az illető, aki őt tanította, aki most már bőven a 70-es éveit tapossa, még mindig mászik. Én nem egyszer találkoztam vele az osztrák Alpokban mászás közben, mikor a feleségével olyan utat mászott, amire én még most is büszke lennék, nemhogy 70 évesen, úgyhogy szerintem ennek a sportnak felső korhatára nincs.
Kiknek ajánlanád ezt a sportágat? Vannak-e olyan tényezők, amelyek gátolhatják az embert?
Én egyértelműen nyugodt szívvel tudom ajánlani mindenkinek. Számos olyan esetről hallottam, amikor tériszonyosok jöttek el mászni, és ezután elmúlt a tériszonyuk. Nyilván nem biztos, hogy a legkellemesebb érzés lesz az elején, de hogyha az ember egy picit túl tud lépni ezeken a félelmeken, akkor nagyon könnyen el tud múlni. A másik, ami szerintem nagyon különleges és jó a falmászásban, hogy az összes izmát megmozgatja az embernek. Lehet, hogy nem egy kellemes példa, de mikor az ember kvázi az életéért kapaszkodik, mert ugye a tested azt gondolja, hogy ha leesel, akkor ott nagyon nagy baj lesz, akkor olyan izmokat is meg fogsz mozgatni, amikről nem is tudsz, hogy vannak.
Mi az, amit te szeretsz ebben a sportban, és miért szereted csinálni?
Én inkább az alpin mászást kedvelem, és főleg a természet, a táj, a látvány, illetve a kihívás miatt.
