Amióta létezik a sport, azóta része a rekordok hajszolása és a teljesítőképesség növelése a végletekig. Rengeteg, korábban megönthetetlennek hitt időt, távot és magasságot adtak már át a múltnak, és október 12-én a bécsi Práterben egy újabb áttörhetetlennek hitt fal szakadt át, Eliud Kipchoge két órán belüli maratont futott.
A maraton pontos távja 42 195 méter, ezt a legtöbb sportszerető ember tudja, és az is benne van a fejekben, hogy valahol két óra körül van a világcsúcs. De azt, hogy 1908 óta közel egy órát faragtak a maraton teljesítésén, már csak az igazi sportőrültek tudják. Az első mért időhöz 1908-ig kell visszamenni, ekkor 2 óra 55 perc 18 másodpercet futott az amerikai Johnny Hayes. Innentől kezdve az 1960-as évekig viszonylag gyorsan döntötték a rekordokat, majd a 2 óra 10 perces időküszöb után már csak apró lépésben, szinte másodpercről másodpercre javultak a futók. A jelenleg is érvényben lévő világcsúcs 2:01:39, amit 2018-ban a Berlini Maratonon mértek. Az időt látva akaratlanul is felmerült a kérdés az emberekben, hogy lehetséges-e 2 óra alatt lefutni a maratont.
Most már tudjuk, hogy igen, és ehhez minden idők egyik legjobb maratonistája, a 34 éves kenyai Eliud Kipchoge kellett. Az olimpiai bajnok futó 5000 m-en kezdte a pályafutását, világbajnoki címet ünnepelhetett ezen a távon 2003-ban és bronzérmet a 2008-as pekingi olimpián. Innen fokozatosan tért át a hosszútávra, előbb a félmaratonnal, majd a maratonnal próbálkozott, a váltás pedig tökéletesen működött, a 2013-as hamburgi maratonon már első helyezést ért el. Azóta csupán egyszer szorult le a dobogó felső fokáról, szintén 2013-ban Berlinben Wilson Kipsang új világrekordot futva diadalmaskodott. Az azóta eltelt hat évben amelyik versenyen elindult Kipchoge, azt meg is nyerte, 2018-ban pedig saját világcsúcsát is megjavítva érte el a 2:01:39-es csúcsot.
A monzai kísérlet 2017. májusában
A két óra alatti időnek már 2017-ben nekiment, akkor a Nike támogatásával a monzai F1-es pályán, speciális körülmények között próbálkoztak, de 26 másodperc híján ez nem sikerült. Mivel Kipchoge versenykörülmények között tovább tudott javulni, ezért úgy döntöttek, hogy idén újra megpróbálkoznak az űridő legyőzésével. (Azt tudni kell, hogy mivel ez egy, a futó köré épített „kísérlet” és nem verseny, ezért hivatalos világrekordnak nem tudják elfogadtatni.) A monumentális vállaláshoz először szükség volt egy szponzorra, erre nem kellett sokat várni, Anglia egyik leggazdagabb embere, Jim Ratcliffe örömmel szállt be a projektbe. A pénz megvolt, a következő lépést az ideális helyszín és időpont kiválasztása jelentette. A maratoni futáshoz a minél kevesebb kanyar és szintkülönbség az optimális, mert így nem kell egy pillanatra sem lassítani. Ha ehhez 5-10 Celsius fok és nem túl magas páratartalom is társul, akkor minden adott a sikerhez, ezt pedig Bécsben találták meg a szervezők.
Az idei kísérlet előkészületei
A két évvel ezelőtti, elzárt pályán történő rekordkísérlethez képest több változást is eszközöltek. Most több ezer szurkoló biztatása mellett, nyílt terepen futott Kipchoge, a szélárnyékot pedig az előtte V alakban futó irammenők biztosították. Itt érdemes megállni egy szóra, a segítők szerepét olyan nagy nevek vállalták magukra, mint az 1500 méter olimpiai bajnoka, Matthew Centrowitz, az Európa legjobb futóinak tartott Ingebrigsten testvérek, vagy az 5 km-en vb második Selemon Barega. A pontos időtartáshoz nem kellett az óráikra hagyatkozniuk, egy tempomattal 21 km/h-ra beállított autó végig előttük haladt, és lézerrel az aszfaltra vetítette a jelet, amit követniük kellett. Jelentős eltérés még a hivatalos versenyekhez képest, hogy a frissítőt bicikliről adták, így egy métert sem kellett lassítani és letérni az ideális nyomvonalról. (Olyan apróságokról, hogy Kipchoge táplálkozási szakértője egyből mérte, hogy mennyit fogyasztott a kulacsból, ezzel ellenőrizve a bevitt tápanyagokat, vagy hogy a kanyarokat megdöntötték, ezzel is nyerve 13 mp-et, már nem is érdemes szót ejteni.)
A történelmi pillanat, a két óra alatti maraton első teljesítője
A rettentően precíz felkészülés és tervezés megtette a hatását, az október 12-én 8:15-kor rajtoló futó mindenfajta különösebb nehézség nélkül vette az akadályokat, tartani tudta a 2:50-es ezreket (egy kilométert 2 perc 50 másodperc alatt tett meg, száz métert kb. 17 másodperc alatt futott), így a közönség ovációja mellett, 1:59:40-nél állt meg az óra, amikor beért a célba. A történelmet író futót felesége mellett a négyszeres Tour de France-győztes, Chris Froome is köszöntötte, a nézők pedig 40 percnyi ünneplés után engedték csak el a pályáról Eliud Kipchogét. Mantrája, hogy az embernek nincsenek korlátai, ezúttal is beigazolódott.
