Taroltak a székely fiúk a Teqball Világkupán

Még gyerekcipőben jár a sportág, de a következő olimpián már „résztvevőként” debütálna ‒ röviden így lehetne bemutatni a teqballt. A magyar fejlesztésű újdonság pár éve robbanásszerűen került a sportpiacra, és idén már a második világkupára is sor került. Ilyés Szabolccsal, az idei világkupa egyik dobogósával (páros ‒ bronzérem) és rendszeres KEK résztvevővel, illetve Boka Ákos szakmai vezetővel beszélgettünk.

Milyen kötődésed van az ELTE-hez? A Kárpát-medencei Egyetemek Kupáján rendszeres résztvevőként vagytok jelen, ugye?

Igen, az ELTE-sekkel a futsalnak köszönhetően ismerkedtem meg. Pár évvel ezelőtt egy székelyudvarhelyi egyetemista futsal tornára hívtuk meg őket, aztán ők is rendeztek egy bajnokságot, és kölcsönösen járunk egymás tornáira a mai napig. Baráti kapcsolatok alakultak ki, és a szervezés területén is nagyon sokat tudtunk és tudunk a jövőben is egymásnak segíteni.

Hol és ki által sikerült megismerkedned a Teqballal?rom-2

A TF-en végeztem a sportmenedzsment mesteri képzést, ahol egy csoporttársamnak köszönhetően ismerkedtem meg a sportággal. Ő benne volt a központi csapatban és elhívott, hogy próbáljam ki. Gyerekkorom nyarait végig lábteniszeztem, így a teqballozás is rögtön megtetszett.

Mikor fogant meg az ötlet, hogy induljatok a világbajnokságon? Hogyan készültetek erre az eseményre?

A 2017-ben megszervezett I. Teqball Világkupán Budapesten már sikerült a csapatunknak megnyerni a páros versenyt, illetve egyéniben egy harmadik helyet elhozni, ezen eredmények után pedig már nagyon vártuk a Reims-i II. Világkupát. Székelyudvarhelyen megalakítottuk a Góbék Teqball Team-et 8 fővel, akikkel – főleg versenyek előtti időszakban – rendszeresen eljárunk edzeni. A Reims-i Világkupa előtt azt a célt fogalmaztuk meg, hogy próbáljunk meg az élmezőnyben maradni, úgy a párosok versenyében, mint egyéniben. Ez végül sikerült, hiszen párosban Lázár Zsolttal a dobogó harmadik fokára állhattunk, míg csapattársunk, Szécsi Barna megnyerte az egyéni versenyt. A Világkupa előtt 3 hónappal kezdtük az intenzív felkészülést, ami átlagosan heti több mint 5 edzést jelentett a csapat tagjainak.

Sikerült a felkészüléshez támogatókat is szereznetek?

A franciaországi versenyre két főtámogatónk volt, egy székelyudvarhelyi vállalat, illetve egy magyarországi cég. Emellett a versenymezeinket biztosító sportmárka is nagyon kedvezményes áron biztosította a felszerelésünket, valamint fő médiapartnerünk is volt, amely rendszeresen hírt adott rólunk és élőben közvetítette közösségi oldalán a mérkőzéseinket.

DSC_1232Hogyan tovább, mik a tervek a későbbiekre?

A sportág nagyon lendületesen fejlődik, így nagyon nehéz lesz megmaradni az első számú „teqball-műhelynek”. A két világkupáról elhozott 2 arany- és 2 bronzérmünk egyedinek mondható a sportág történetében. Az a célunk, hogy minél tovább fenntartsuk ezt az idilli állapotot, hogy a legeredményesebb csapat vagyunk. A sportágban tapasztalható fejlődésnek köszönhetően a jövőben nagyon meg kell küzdeni azért is, hogy egyáltalán dobogóra állhasson valaki.

Van valami, amit még üzennél az olvasóknak?

Mi hobbiként kezdtük a teqballt, mert szerettük első perctől, és 3-4 órát is játszottunk egyhuzamban. Aztán a tét nőtt és egyre tervezettebb lett minden, több időt és energiát vett el, de továbbra is ugyanolyan lelkesedéssel folytattuk, mert szerettük, amit csinálunk. A sikerek azért is jöttek, mert mindvégig hittünk abban, hogy a végelszámolásnál ott lehetünk, bármelyik nemzet is kerüljön az utunkba. Bármit is végzünk, azt őszinte hittel és szeretettel kell csináljuk, mert akkor egészen biztos, hogy a siker sem fog elmaradni. Mi ezt teqballban már megtapasztaltuk.

Szabi mellett szerettem volna még jobban a kulisszák mögé tekinteni, így szervezői részről Boka Ákossal, a Teqball egyik szakmai vezetőjével sikerült beszélgetnem. Ákos az ELTE PPK sportszervező szakán végzett és már tanulmányai során is köze volt a teqballhoz egy másik cégen keresztül, azóta sikerült szintet lépnie, de nézzük, hogyan.

Mióta dolgozol a Teqballnál és hogyan kerültél a céghez? Mikkel foglalkozol a pozíciódban?

2018. februárjában kerültem a céghez, de a kapcsolatunk ennél sokkal régebbre nyúlik vissza. Az egyetem ideje alatt a Coca-Cola alkalmazásában álltam, amelynek köszönhetően már akkor megismerkedhettem a Teqballal. Három egymást követő évben (2015, 2016, 2017) 12 magyarországi egyetemen szerveztünk Coca-Cola Teqball bajnokságokat, amelyek lehetőséget adtak arra, hogy még jobban megismerjem ezt a sportágat.

A diploma megszerzése után, valamint a Coca-Cola-nál eltöltött három sikeres év után új kihívásokra vágytam, és a Teqball egy kiváló lehetőségnek bizonyult. Jelenleg szakmai vezetőként tevékenykedem, és a legfontosabb feladataim közé tartozik egy egészségfejlesztő pályázatnak a szakmai koordinálása, valamint a sportág szakmai fejlődésének az elősegítése. Azt gondolom, ennek az egyik legfontosabb lépése a Nemzetközi Teqball Szövetség (FITEQ) által elismert és a Magyar Labdarúgó Szövetség által akkreditált Teqball edzőképzésünk.

Ha jól tudom, fociztál régen és hobbi szinten jelenleg is rúgod a bőrt. Mint játékos, hogyan tudnád röviden megfogalmazni, hogy miben és hogyan tud a legtöbbet fejleszteni a technikán a Teqball? Mi a titka?

IMG-2095Azt gondolom, a legnagyobb titka a sportnak az, hogy játszva fejleszti a technikát, labdaérzéket. Ha szakmai szemmel közelítem meg, akkor azt mondhatom, hogy egy rendkívül komplex sport, hiszen a labdaérzékelés mellett javítja a koncentrációt, a döntéshozatalt és a reakcióidőt is. Egy normál teqball mérkőzésen 3-5 másodpercenként labdába érnek a játékosok, tehát hihetetlen sok alkalommal találkoznak a labdával. A sport speciális szabályai miatt a játékosoknak a gyengébbik lábuk is fejlesztésre kerül és észre sem veszik, hogy egy-egy mérkőzés alkalmával mekkora fejlődésre képesek.

Októberben szerveztétek a második világkupát, ahol több magyar névvel találkozhattunk mind az egyéni indulók, mind a párosok között. Hány nemzet vett részt a rendezvényen, és összességében kik teljesítettek a legjobban?

Idén Reims adott otthont a Teqball Világbajnokságnak, ahová 42 országból 91 versenyző érkezett. Fontos megjegyezni, hogy az előző világbajnoksághoz képest megduplázott a résztvevő nemzetek száma. Nagyszerű mozdulatokat és az utolsó pillanatig izgalmas mérkőzéseket láthattunk. Az egyéni döntőben a Románia színeiben játszó Szécsi Barna diadalmaskodott a Magyarországot képviselő Sipos Árpád felett, míg a dobogó harmadik fokára a lengyel Adrian Duszak állhatott fel. A páros verseny bronzmérkőzését a román duó nyerte, legyőzve a brazil csapatot. A döntőben a magyar Blázsovics Ádám ‒ Bányik Csaba kettős a döntő szettben 22:20-ra kikapott a montenegrói párostól. Sportszakmai szempontból egy nagyon sikeres világbajnokságot tudhatunk magunk mögött, hiszen amellett, hogy a játékosok száma növekszik, a játék színvonala is legalább ugyanilyen ütemben követi. Azt gondolom, hihetetlen nagy eredmény, hogy egyéniben és párosban is döntőben szerepeltek a magyarok.
A Teqball egy magyar fejlesztésű projekt, és ha igazak a hírek, az olimpiai sportággá válás a cél. Mit gondolsz, a 2020-as tokiói játékokra összejöhet ez az álom?

Természetesen az egyik legnagyobb álmunk az, hogy az olimpiai programban helyet kapjon a Teqball, de a pontos idejét egyelőre nem lehet megmondani. Ami viszont már nem csak álom, hanem valóság, az az, hogy az Ázsiai Olimpiai Tanács jakartai közgyűlésén elfogadta a Teqballt mint hivatalos sportágat, és ezzel a Teqball lett a leggyorsabban elismert hivatalos sportág. A következő célunk az, hogy 2022-ben az Ázsiai Játékokon ott legyen a Teqball.

Képek: Teqball, Ilyés Szabolcs