Hagyomány, érték, minőség – fókuszban az egyetemi sport, a BEAC és az ELTE

“Fontos, hogy a sportolóink figyelmét felhívjuk a jótékonyság fontosságára, mivel nincs mindenkinek lehetősége ilyen szinten és minőségben sportolni, úgyhogy ezt meg kell becsülni és törekedni arra, hogy tudjunk másokon segíteni” – emelte ki Simon Gábor, a BEAC ügyvezető elnöke. Interjúnkban a 2016-os év nagyobb programjairól kérdeztük Gábort és dr. Karácsony Andrást, a BEAC elnökét.

A sport találkozik azzal a hitvallással, amit az egyetem is képvisel, vagyis a minőséggel. Az ELTE és a BEAC elválaszthatatlanok egymástól. Nincs egyetemi sport a BEAC nélkül, és nincs BEAC az ELTE nélkül” – emelte ki a vándorkiállítás megnyitójának elején dr. Mezey Barna, az ELTE rektora, a kiállítás fővédnöke.

A november 5-én 118. életévét ünneplő egyesületnek ez az év sem telt tétlenül. Ismét egy eredményes KEK, egy vándorkiállítás összeállítása és útnak indítása, számtalan MEFOB siker, a szakosztályok folyamatos növekedése és egy újabb sikeres évkezdési kampány – ezek jellemezték dióhéjban a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club életét az utóbbi pár hónapban. Interjúnkban a BEAC elnökét, dr. Karácsony Andrást és az ügyvezető elnököt, Simon Gábort kérdeztük.

– Május 6-án a Magyar Sport Napja és az egyetemi Pázmány-nap alkalmából az ELTE könyvtárának épületében, az ELTE és a BEAC szervezésében ünnepélyes keretek között megnyílt a “BEAC – Az elsők” kiállítás. A roll-upokon a BEAC története és sporttörténelmi jelentőségű személyei gyűltek össze. Mikor jött az ötlet, hogy megrendezésre kerüljön egy ilyen jellegű kiállítás? Mennyi időt vett igénybe a gyűjtőmunka, mik képezték a kiállítás anyagainak forrását?

SG: A BEAC elnökségének régi álma volt, hogy egy olyan kiállítást csináljunk, amiből a ma sportolója, a ma ELTE-se számára kiderül milyen szédületesen színes és eredményes múltja van a BEAC-nak. Ebben Simó Szabolcs munkáját ki kell emelni, mert óriási anyaggyűjtést vitt véghez és ő dolgozott a vizuális megjelenítésen is.

KA: A BEAC tevékenysége alapvetően az egyetem életében a szabadidősporthoz kötődik. Ez is fontos szempont volt, hogy megmutassuk a versenysportban elért eredményeinket is. Az 1990-es évek közepétől kezdve egy jó évtizedig elég távol állt egymástól az ELTE és a BEAC. Később, 2007-2008 táján, Kiss Ádám elnök úr elnöksége alatt kezdődött az újabb közeledés az ELTE-hez, és ez egy nagyon jó lehetőséget adott egyfelől arra, hogy az ELTE-sek megismerjék a BEAC sikereit. Maga a megnyitó, ahol rektor úr megfogalmazta az ELTE és a BEAC szoros kapcsolatát, az számunkra is nagyon fontos jelentőségű volt.

– Több szakosztály is sokat fejlődött az évben: remekel az U20-as férfi futsal csapatunk, az Erőnlét- és Fitnesz Szakosztály hagyománnyá varázsolta az Erőderbit és cheerleadereink már nemzetközi hírnévvel rendelkeznek. A fejlődés egyik fő hátterét mindenhol az anyagiak befolyásolják, gondolom ez itt is így van. A MKOSZ segítségével pedig infrastrukturális fejlesztések is tervbe lettek véve. Milyen ütemtervvel és mely helyszíneken terveznek újításokat? A fejlesztések tervezete a gyakorlóiskolákra is kiterjedne, vagy „csak” az egyetemi sportközpont fejlesztését tervezik?

NAZ_8811

dr. Karácsony András (bal) és Simon Gábor (jobb) a TAO-s pályázat ütemtervéről beszél

SG: Sikerült az elmúlt 5-6 évben az ELTE és a BEAC viszonyát rendezni, és az infrastruktúrafejlesztés gyakorlatilag ennek a gyümölcse. Scheuer Gyula kancellár úrral egyeztetve felvázoltuk, hogy mik a fejlesztési irányok a 2016-2017-es pályázati időszakra. Az első etapba tartozna az ELTE gyakorló iskoláiban a tornatermek, a Kőrösi Csoma Sándor Kollégium külső rekortán pályájának rendbe hozása, illetve a Bogdánfy úti sportcsarnok felújításának első ütemét tervezzük. Itt a csarnok teljes körű felújításán kívül a kiszolgáló épület megújítása egy teljesen új létesítmény építésével fog megvalósulni. Gyakorlatilag ez az infrastruktúra-fejlesztés jelenti az egyetemi sport és a BEAC jövőjét, mivel mostanra nagyon elhasználódtak a sporttelepeink, illetve maga az infrastruktúra kihasználtsága is gyakorlatilag 100%-os.

KA: Az ELTE-n 30 000 hallgató van, úgyhogy költségvetési szempontból úgy kell rá tekinteni, mint egy kis városra. A sportlétesítmények felújítása igen komoly összeget kíván, mivel szétszórtan vannak a városban – még a központi sporttelepek is –, emellett ott vannak a már említett gyakorlóiskolák, illetve bizonyos karokon is adott a sportolás lehetősége, a kollégiumokban szintén mozoghatnak a hallgatók. Láthatjuk tehát, hogy város szerte elég sok helyen van arra lehetőség, hogy a sportinfrastruktúrát fejlesszük és ehhez sok pénzre van szükség.

SG: Az említett helyszínek az első ütemre vannak tervezve, és az ELTE-vel szeretnénk felmérni, hogy melyek még azok a helyszínek, melyek a TAO-ból fejleszthetőek és van rá igény. Új pályák építése, a Mérnök utcai füves pályának műfüvesítése és téliesítése is felmerült. Amennyiben az egyetem szeretné visszavezetni a kötelező testnevelést, ezek az infrastruktúra-fejlesztések mindenképpen szükségesek, illetve persze olyanok is, amelyek nem TAO-sok: például az uszodai lehetőségek biztosítása, melyre célszerű lenne a Tüske uszodája. Ezzel kapcsolatban elkötelezett az egyetem és a BEAC is, hogy végigvigyük a programot és sikerüljön ez a nagy volumenű felújítás, mely több sportinfrastruktúrát érint.

– A gólyatábori sportkampány és Sport7 megszervezése és lebonyolítása talán az év legfontosabb projektje az egyesület számára. Hogyan sikerült az idei rendezvénysorozat, mikben sikerült tavaly óta fejlődnie a kampánynak? Sikerült még nagyobb érdeklődést kiváltani a hallgatók részéről?

SG: A kampányunk évről-évre sikeresebb, gyakorlatilag minden sportág „teltházzal” megy. Óriási élmény minden évben, hogy gyakorlatilag ebben a bő egy hónapban személyesen is megismerjük valamennyi új hallgatónkat. Alapvetően a hallgatókat, akik a középiskolás testnevelési rendszerből kijönnek, ha elsős korukban sikerül náluk elérni, hogy a tanulást, a tudományos munkát, a szórakozást és a pénzkeresést a rendszeres sporttal összhangba tudják hozni, akkor rendszeres sportolói lehetnek az ELTE-nek, s ez által bekapcsolódhatnak a BEAC szakosztályi munkájába akár versenysportolóként is.

KA: Mindenképp a sikerét jelzi, hogy több mint 5000-en sportolnak a BEAC-ban, és ennek kb. 80%-a ELTE-s. Ez több ezer hallgatót jelent és közülük sokan a gólyatáborban találkoznak először ezzel a lehetőséggel, ezért nagyon fontos számunkra ezen augusztusi kampány sikeressége. Visszatérve az előző kérdésre, sportlétesítmények kapacitása teljesen ki van használva, szóval ha a felújítás kérdését nézzük, az azt jelenti, hogy az infrastruktúrát javítjuk, de igazából itt a bővítés lenne a cél, mert ha ilyen ütemben növekedik az edzéseken és programokon résztvevők száma, nem fogjuk tudni őket hol foglalkoztatni.

NAZ_8784

Simon Gábor, a BEAC ügyvezető elnöke

SG: Ezt a problémát például a kollégisták számára sikerült idén orvosolnunk, akik korábbi hallgatói kérésre a Szolgáltató Központtal megállapodva többek között ingyenes aerobik edzéseket látogathatnak. Ezt a Szolgáltató Központ finanszírozza, a BEAC pedig megvalósítja, így 6 kollégiumban ingyenes aerobik- és funkcionális edzések vannak, de vannak köztük jóga típusú foglalkozások is.

– Szeptember 20-a az UNESCO által a Egyetemi Sport Nemzetközi Napjává vált. Idén ezt egy inkluzív rendezvénnyel ünnepelte a BEAC. Az egész napos program mindenki számára ingyenesen látogatható volt, és több különleges sportág is képviseltethette magát. Melyek voltak ezek a sportágak és miért pont ezek kerültek kiválasztásra?

SG: Az ELTE Fogyatékosügyi Központjával együtt elkezdtünk egy parasportot fejlesztő egyetemi programot, és egy olyan inkluzív programot szedtünk össze, amivel közös sportolási lehetőséget nyújthattunk a fogyatékos és az ép hallgatók számára. Itt ki lehetett próbálni a kerekes székes kosárlabdát, a bocciát, az ülőröplabdát, a vak tandembiciklizést, és tervünk szerint minden évben megrendezésre kerül majd egy hasonló felépítésű program. Emellett az őszi félévben elindult a csörgőlabda általános testnevelés kurzus, ami az egyetlen olyan sportág az ELTE-n felvehető lehetőségek közül, ami integráltan űzhető.

KA: Gábor egyik megjegyzését szeretném többszörösen aláhúzni, mivel sokszor háttérbe szorul, hogy ugyan egyetemi sportról beszélünk, de ez nem csak az egyetemistáknak szól, hanem az egyetem dolgozóinak is nyitottak ezek a sportolási lehetőségek. Az elmúlt évben egyre több programon vesznek részt az ELTE oktatói és dolgozói, bár tény, hogy ők az időbeosztásuknak jobban kiszolgáltatottak a hallgatóknál.

SG: Pontosan, illetve emellett még szeretném kiemelni, hogy a BEAC szeretne olyan egyesület lenni az egyetemi klubok között, aki elsőként teszi le a voksát a parasportok mellett is. Alelnökünk, Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság jelenlegi elnöke, tehát nagyon jó kapcsolatunk van a Paralimpiai Bizottsággal, illetve a BEAC-nak most van egy igazolt erőemelője Jancsó Tamás személyében, aki pár nappal ezelőtt vett részt az első versenyén és a minél hatékonyabb felkészülés érdekében a Bizottságtól kaptunk egy para fekvenyomó padot is.

– A BEAC profiljának fontos részét képezi a jótékonyság, az idei születésnap keretein belül sor került felajánlások átadására a Bethesda Kórház Alapítvány számára november elején. Más események is „jótékony hangulatban” szoktak telni?

SG: Igen, a legnagyobb jótékonysági gyűjtést a Kárpát-medencei Egyetemek Kupája során szoktuk lebonyolítani és törekedünk arra, hogy minden eseményünket mindig kössük valamilyen jótékonysági programhoz. Fontos, hogy a sportolóink figyelmét felhívjuk a jótékonyság fontosságára, mivel nincs mindenkinek lehetősége ilyen szinten és minőségben sportolni, úgyhogy ezt meg kell becsülni és törekedni arra, hogy tudjunk másokon segíteni. Az 5vös 5 km idei Jótékonysági Sétáján összegyűlt összeget Csere Gáspár, a BEAC riói olimpikonja, Kiss Ádám, a MEFS elnöke, Ilyash György, az ELTE Sportiroda vezetője, valamint Székely Gellért, az 5vös 5km főszervezője adták át Bencze Jánosnak, a Bethesda Gyermekkórház  Alapítvány igazgatójának.

NAZ_8797

dr. Karácsony András, a BEAC elnöke

– Az Erasmus Student Network ELTE – ESN ELTE és a BEAC szervezésében november 27-én megrendezésre kerül a University Sport Festival Budapest főként a külföldi hallgatók számára. Milyen programok várhatók aznap és hány résztvevőre számítanak? Ez lesz az első ilyen jellegű rendezvény, melyet az ESN ELTE-vel szerveznek?

SG: Ez egy teljesen új esemény és nehéz megtippelni a résztvevők számát. Az ötlet onnan jött, hogy óriási igény van a külföldi hallgatók részéről a sportolási lehetőségekre az ELTE-n is, és gondoltuk, hogy mint budapesti klub, megszólítjuk a többi egyetem hallgatóit is. A programot az ESN ELTE-vel, az EHÖK-kel, és a Sportirodával közösen raktuk össze, mely az ELTE-n kívül a többi résztvevő felsőoktatási intézménynek is egy kitörési pont lehet a külföldi hallgatók minőségi sportolási lehetőségeinek biztosításában. Több mint 10 sportágat lehet majd aznap kipróbálni, és a programot egy kis kedvességgel színezzük meg. Mindenki kap majd valami kis apróságot, hogy egy kézzel fogható emlékkel távozzanak Budapestről és hírét vigyék Magyarországnak és az ELTE-nek. Ezen kívül egy pontverseny is lesz az egyetemek között, a létszám és az aktivitás mértékét fogjuk összehasonlítani. 10 egyetem részvételére számítunk, többek között az ELTE, BME, Corvinus, SOTE hallgatói jelentkeztek nagyobb számban. Minimum 200 fő részvételére számítunk, de ha 300 feletti lenne a résztvevők száma, annak már nagyon örülnénk.

KA: Szerencsére az egyetemek közötti jó kapcsolat a futballkupák és más eseményeken keresztül már adott volt, a rendezvény újdonsága viszont abban van, hogy itt több sportágban mérhetik össze a hallgatók az erejüket. Itt kiderül, hogy a külföldi hallgatók valóban igénylik-e az ilyesfajta rendezvényeket és reméljük, hogy jól mértük fel az igényeiket.

– A 2016-os riói olimpiai játékokra több kvótát is sikerült szereznünk ELTE-s és BEAC-os tekintetben egyaránt. A BEAC sportolói közül Csere Gáspár állhatott rajthoz a dél-amerikai nagyvárosban, rajta kívül az ELTE képviseletében Márton Anna, Récsei Rita, Srp Miklós, Venyercsán Bence és Kapás Boglárka tehette próbára magát. Mindenki szép teljesítményt nyújtott az ötkarikás játékokon, Boginak pedig egy bronzérmet is sikerült szereznie. Mely sportágak esélyesek Önök szerint, hogy kijussanak a 2020-as rendezvényre a BEAC repertoárjából? S vajon következő játékokra is sikerül ennyi kvalifikációt szerezni az ELTE-s és BEAC-os sportolóknak?

KA: Az ELTE-n vannak olyan sikeres sportolók, akik nem a BEAC-ban, hanem más sportegyesületben sportolnak, így őket az esélylatolgatásba nem tudjuk bevonni, viszont a mi részünkről az atlétika szakosztályból várható majd kvalifikáció.

SG: Valószínűleg legközelebb is valamely egyéni sportágból kerül ki valaki, aki lehetőséget kaphat a részvételre. Célunk az, hogy a nagy létszámú és sikeres szabadidősport mellett, az élsportban is szép eredményeket érjünk el. Csere Gáspárnak nagyon jó esélye van, hogy négy év múlva is ott legyen a játékokon. Megállapodást is kötöttünk vele, mely azt segíti, hogy a következő négy évben profiként, főállású sportolóként tudjon felkészülni.  Úgy gondolom, hogy a BEAC-ot a múltja predesztinálja arra, hogy még akár több és igazán komoly eredményeket elérő sportolói is legyenek az elkövetkezendő 8-12 évben, természetesen Csere Gazsi mellett.

Képek: ELTE Online (Nagy Ádám Zoltán)