Mi a különbség a biliárd és a snooker között? Annyira egyformák, első pillantásra teljesen összekeverhetőek, ugyan olyan játéktechnikát igényelnek, a játék kellékei megegyeznek. Vagy mégsem? Zöld, téglalap alakú asztal, színes golyók, dákó, a golyók felrakásához szükséges háromszög. kréta. Mégis miben más az egyik, mint a másik? Most fényt derítünk erre!
Nem is gondolnánk, de a biliárd a krikettből alakult ki; a szabad ég alatt, füves területen zajló játékot benti terepre átemelve zöld vászonnal bevont asztalokon játszották. Maga a biliárd szó a francia „billiart” (egyik a fa pálcák közül), vagy a „bille” (golyó) szóból származik. A játékhoz kezdetben még hozzátartozott a krikettből ismert kapu, ami a XVIII. századra eltűnt, csak a golyók (2 db) és lyukak maradtak. A dákót kezdetben csak férfiak használhatták, a nőknek jogarral kellett lökniük. A XIX. században, az ipari forradalom hatására a játékeszközök fejlődése felgyorsult, megjelent a kréta is (a dákó és a golyók közti súrlódás érdekében). 1850-re a biliárdasztal felvette mostani formáját. Ma már valamennyi biliárd szakágnak működik nemzetközi szövetsége, melyeket az 1919-ben alakult Nemzetközi Biliárd Szövetség fog össze. A Magyar Biliárd Szövetség pedig a XIX.-XX. század fordulóján alakult meg. A biliárd számos játékváltozata közül a karambol, a snooker és a pool minősül sportágnak.
A pool biliárd egy gyűjtőnév, a cikkben pedig a 8-as pool játékot mutatjuk be, hiszen ez a legismertebb, szórakozóhelyeken ezzel a variációval találkozhattok. A játékhoz a dákó, 14 színes, 1 fekete és 1 fehér golyó, na meg persze a biliárdasztal szükségeltetik. A golyókat háromszög alakzatban kell a játék kezdésekor felhelyezni a biliárdasztalra, mégpedig úgy, hogy a háromszög 2 alsó csúcsára különböző csoportba tartozó golyók kerüljenek. A fekete golyót a harmadik sorban, középre rakjuk, a háromszög csúcsán lévő, legelső golyónak pedig a tőponton kell lennie. A fehér golyót-ami kezdőlökéskor a homlokponton áll-lökjük meg a dákóval és az ütközik neki más golyóknak. A színes golyók két félék: 7 db teli (az egyszínűek) és 7 db csíkos (amiken van fehér csík), ebből következik, hogy a játékot két szemben álló fél (vagy csapat) játssza. A sikeresen elvégzett kezdőlökés után kell golyócsoportot választani. A cél egyértelműen az, hogy a dákóval a saját csoportunkba tartozó golyókat egymás után a lyukakba küldjük, persze hamarabb, mint ellenfelünk. Legvégül a fekete golyót kell belőni az előre meghatározott lyukba, ezzel megnyerve a játékot. Ha a golyócsoportunkból még van golyó az asztalon, mégis a feketét lökjük a lyukba, vagy ha az „kiugrik” az asztalról, vagy ha nem a bemondott lyukba lőjük a fekete golyót, akkor elveszítjük a partit. A játékot az ellenfél folytatja, ha fehér golyó lyukba kerül, ha (feketén kívül) bármelyik golyó „kiugrik” az asztalról, vagy ha a fehér golyó nem a saját golyócsoportunkat érinti elsőként.
A snooker szintén két fél egy zöld vászonnal borított asztal fölötti versenyéről szól. Itt 22 golyóval találkozunk: 15 piros, 6 más színű (barna, kék, sárga, zöld, rózsaszín és fekete) és 1 fehér lökőgolyó. Utóbbit kezdőlökéskor az asztalon levő félkörben bárhol elhelyezhetjük, a piros golyókat háromszög alakban állítjuk föl. A játékosnak előbb egy piros golyót kell a lyukba küldeni, majd egy más színűt. A sikeres találat után a piros golyó a lyukban marad, a más színű viszont eredeti helyére kerül vissza addig, amíg nem marad több piros golyó az asztalon. Ekkor a 6 más színű golyót megadott sorrendben (sárga, zöld, barna, kék, rózsaszín, fekete) kell belőni. Így ér véget a játék, a győztes pedig az, aki több ponttal rendelkezik. Hogyan lehet pontokhoz jutni? A golyók szabályos belökésével vagy hibapontokkal (nem levonódnak, hanem az ellenfél pontjaihoz adódnak). Minden golyónak megvan a saját pontértéke (piros: 1p, sárga: 2p, zöld: 3p, barna: 4p, kék: 5p, rózsaszín: 6p, fekete: 7p), a hibák minimum 4 pontot érnek.
