Május 24-én az ELTE PPK szervezésében szállhattak vízre az evezni vágyók. Az ELTE Vízisporttelepén remek, osztálykirándulós hangulat fogadott minden érdeklődőt, és végre az is kiderült, hogy Magyarországon miért nem járnak a családok futballmeccsre.
A 23-as buszról leszállva, Pesterzsébet kellemes nyári arca, a betondzsungelben fortyogó iszonyú hőség mosolygott rám. Innen menekülve az egyre zöldebb, Vízisport utcán megtett két kilométer után végre egy kis édenkert fogadott: árnyékos fák, tollasozó, pingpongozó gyerekek, chillező hallgatók, beszélgető idősebbek, a készülő paprikás krumpli, kenuk és kajakok, na meg a lágyan ringó Duna.
Fel is kaptam a fürdőnadrágomat, hogy részese lehessek a hangulatnak. Amit egy kicsit hiányoltam, az a tipikusan mindenhez értő, végig ugyanott ülő és rendelkezésre álló embertípus, aki ellátott volna instrukciókkal a kajakozást illetően. Mert miután megtudtam, hol jutok kajakhoz és evezőhöz, hosszú Mr. Bean jelenetekkel sikerült csak elindulnom, hogy aztán Benny Hill stílusában kanyarogjak a Dunán – csak éppen félmeztelen szőke nők nélkül.
Persze hiányérzetemnek az is lehetett az oka, hogy a hosszas séta után csak 1 órakor értem ki a sportnapra, így például lemaradtam a 
valóban nagy attrakciónak számító sárkányhajózásról. Helyette azonban megismerkedhettem az alapszintű újraélesztés technikáival és egy bábut sikerült is visszahoznom a halálból. A paprikás krumpli nagyon finom volt, a tapasztalatok életre szólónak, az árnyékban pihenő beszélgetések pedig kellemesnek bizonyultak.
Rengeteg családot is láttam a hallgatók körül, nevetgélő, rajzoló, eszegető kisgyerekekkel – így most már érthető, hogy a stadionokban miért nem látni őket.
Ha a vizsgák közepette egy nap vakációt szeretnétek, akkor jövőre Nektek is csak ajánlani tudom ezt a fajta remek kikapcsolódást!
(Fotó: Nagy Ádám Zoltán, további képek a galériában.)
A sportnap szervezői a rendezvényt az ELTE-BEAC Sportpályázatának keretein belül valósították meg, az ELTE-BEAC munkatársai és a sportösztöndíjasok segítségével.
