Aki nem koliban lakik, annak mindig különleges élmény beszabadulni egy kollégiumba, és ez általában a kolinapokon szokott megtörténni. Most a KUK-életérzést próbáltuk ki egy délutánig a Kerekes Sportnapon, és annyira fittek lettünk, hogy akár a tizedikre is felszaladnánk gond nélkül.
Táncos feszültség-levezetés
A bejárat melletti konferenciateremben 18.00 órai kezdettel folyamatosan váltották egymást az ELTE Aerobik edzői. A hangulatébresztő bemutatók között a hallgatók ki is próbálhatták a zenés-táncos mozgásforma különböző típusait az edzéseken. Az hip-hop stílus és a tánc kedvelői Nagy Fanni dance aerobik óráján adhatták ki magukból a szorgalmi időszak során felgyülemlett a feszültséget. Az óra egy könnyebb koreográfia megtanulása és gyakorlása mellett formálja az alakot, valamint javítja a koordinációs képességeket is. A keményebb ütemeket sejtelmes keleti muzsika váltotta fel a hastánc bemutató keretében. A kecses mozdulatok látványának hatását tovább erősítették a csörgőkendők érméi keltette ritmusok, felidézve az ezeregy-éjszaka meséinek hangulatát. Az est felénél a résztvevők az alakformáló órán izzadhattak. Karsai Kriszti tréningjén az állóképesség fejlesztése, a feszesítés és az erősítés mellett a jókedv is garantált volt. Akik a sportnap elején még bátortalanabbak vagy lustábbak voltak, azoknak motivációul szolgált a dance aerobikosok profi előadása. Levezetésként pedig Lakatos Eszter tartott zumbát. Az edzésen a vállalkozó szelleműek latin ütemekre mozgathatták át testüket. Itt sem volt követelmény a ritmusérzék, csak a felszabadultság és a magabiztosság, ami ha a kezdetekben még hiányzott is, az óra végére mindenképpen megérkezett. Zárásként pedig az ELTE verseny aerobik csapata mutatta meg, hogy milyen magas szintre fejlődhetnek a szorgalmas és kitartó aerobikos lányok.
Aknamező az udvaron
Amint besötétedett, kezdetét vette a ’90-es évek legnépszerűbb stratégiai játéka, a Laser Tag is. Szabad terepen, a fák és a bokrok mellett asztalokból és színes raklapokból épített barikádok nyújtottak védelmet az egymás ellen harcoló csapatoknak. Az előzetes jelentkezésnek köszönhetően pörgősen folytak a csaták, mindenki kipróbálhatta magát, aki harcos kedvében volt. Egy rövid használati útmutatóval egybekötve a jelentkezőket ötfős csapatokra osztották. A stratégiai egyeztetés után már kezdődhetett is a sárga- és a zöld sapkások küzdelme! Mindenki más taktikát választott: volt, aki a fedezékek mögül próbálta eltalálni az ellenséget egy-egy jól irányított lövéssel, a bátrabbak pedig kamikaze stílusban, futva nyitottak sortüzet a másik csapat tagjaira. A Barney Stinson által újra divatba hozott játék az est végéig zajlott. A csaták hevessége pedig csak azon múlt, hogy a résztvevők mennyire élték bele magukat az infravörös fegyverekkel folytatott háborús küzdelembe.
Harcias hangulat
Aki igazán harcias hangulatba került, az az aulában különféle küzdősportokat is kipróbálhatott. A fehér karateruhás, mezítlábas harcművészek bemutatták a különböző sportágak alaplépéseit és a nehezebb földre viteleket is. A brazil jiu-jitsu bemutató a leginkább a tévéből ismert ketrecharc-élményt adta. Egymás nyakát lábbal átkulcsoló párosok küzdöttek egymással. Utánuk az aikidosok szinte könnyeden pörögve dobálták egymást, csak úgy csattogott a szivacs alattuk, de valószínűleg fájdalmas lett volna kipróbálni a repülést. A kung-fusok közös meditációval és melegítéssel készültek fel a bemutatóra, és kötetlenül páros gyakorlatokat mutattak be. A Muay thai bemutatón meglepően sok lányt láttunk: nem csoda, hiszen ezek a technikák az önvédelemnél is jól jöhetnek. Végül a karate következett, ahol szintén többen voltak lányok a bemutatók között is. Ők szabad harccal és a rögtönzött karateórával készültek a KUK-osoknak.
Ha valaki attól félt volna, hogy az este végére túl jó formába kerül, az gyorsan bedobhatott egy túrórudit a Dunai regatta standjánál egy lájkért cserébe. Aki még nem sportolt eleget, az versenyt evezhetett az ergométeren a szobatársával, vagy egy vállalkozó idegennel. Mi is kipróbáltuk: a képzeletbeli folyón 400 méternél már kezdtek nagyon égni az izmaim, végül mindketten két perc felett végeztünk, hiába motivált a túrórudi a célba érésre, nem kompenzálta, hogy még soha nem fogtam evezőt a kezembe. Akik nem viccből versenyeztek, azok komolyabb, kilométeres távokat is lehúzhattak a padon.
Szép volt, jó volt, mozgalmas volt, a magunk részéről mi biztosan itt leszünk jövőre is!
A rendezvény minőségi lebonyolításában egyaránt elévülhetetlen érdemei vannak a KUK DB-nek, valamint az ELTE-BEAC és az ELTE EHÖK szervező csapatának. Áldozatos munkájuk nélkül ez a sportnap nem jöhetett volna létre.
Az eseményről készült képgalériát IDE kattintva érheted el!
Írták: Kenderesy Anna, Murányi Kriszti
(Fotó: Nagy Ádám Zoltán)