Megható találkozás a Savaria University Press Alapítvány könyvbemutatóján

Megtartotta idei harmadik könyvbemutatóját a Savaria University Press Alapítvány 2021. november 8-án a Berzsenyi Dániel Könyvtárban. Ezen alkalommal öt kötetet mutattak be az érdeklődőknek.

Immáron harmadik alkalommal nyílt lehetősége az irodalom-, a történet- és a nyelvtudomány iránt érdeklődőknek, hogy testközelből megismerhessék a kortárs szerzők köteteit, amelyek az Alapítvány gondozásában jelentek meg. Több okból is különlegesnek nevezhető a mostani alkalom; egyrészt az egyik meghívott Angliából „érkezett meg” a helyszínre Skype segítségével, másrészt rég nem látott barátok találkoztak ismét a programnak köszönhetően. Az estet Fűzfa Balázs, a Savaria University Press Alapítvány vezetője, az ELTE BDPK Magyar Irodalomtudományi Tanszék egyetemi docense moderálta, aki jómaga sem érkezett üres kézzel az alkalomra. Kezdésként kiemelte azt a pályázatot, melynek keretében a kiadó összesen 10 millió forintot nyert el; ezek a kötetek is ennek köszönhetően jelenhettek meg.

Elsőként Láng Gusztáv, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola irodalom tanszékének nyugalmazott tanszékvezetője mutatta be Dsida Jenő költészete című kötetét, amely a 2000-ben Kolozsváron megjelent azonos című kötetének „jelentősen bővített kiadása” – ahogy az író jelzi az alcímben. Ennek kapcsán Fűzfa Balázs megemlítette, hogy az öt bemutatandó kötetből háromnak szoros kapcsolata van az idős irodalomtörténésszel, hiszen két másik is szemelvényeket emelt be a tanulmányaiból. Ekkor elmesélte Láng Gusztáv, hogy elsőként Radnóti Miklóssal foglalkozott az egyetemi évei alatt Kolozsváron, majd elkezdte Dsida Jenőt kutatni.

Ezután megpróbálták felhívni a londoni meghívottat, sikertelenül. A probléma megoldásaként a moderátor felkérte Bonyhádi Károly grafikust – az öt kötetből négynek ő tervezte a borítóját –, hogy meséljen a munkáiról. Elbeszélésében kiemelte, hogy törekszik a fiatalos megjelenítésre, miközben a tartalomhoz is hű marad, illetve az esetleges kéréseket is megpróbálja legjobb tudása szerint teljesíteni – mint a Dsida Jenő költészete című kötetnél, ahol Láng Gusztáv kérésére egy fényképet kellett elhelyeznie a borítón a költőről.

Fűzfa Balázs örömmel mutatta be a köteteket, amelyek borítói annak a Bonyhádi Károlynak a keze munkáját dicsérik, aki munkáit még Angliában is elismerően emlegetik

Bonyhádi Károly szavait hirtelen egy hívás szakította félbe: Gömöri György, a Londoni Egyetem Kelet-európai Tanszékének szenior kutatója csatlakozott az esthez. A kamera bekapcsolása után ismét találkozhatott a két régi barát; a közönség soraiban ülők szemébe könny szökött, ahogy „Guszti” és „Gyuri” egymást köszöntötték. Még a kolozsvári egyetemről ismerték egymást az 1950-es évekből, és még mind a mai napig változatlanul örülnek a másiknak, noha több évtizede már, hogy utoljára látták egymást. Gömöri György 1956-ban emigrált Nagy-Britanniába, ahol jelenleg is él. Az est folyamán Elvándorlók és elvágyódók című kötetét mutatta be, mely a második munkája, ami a Savaria University Pressnél jelent meg. Elárulta a hallgatóságnak, hogy jelenleg is két könyvön dolgozik, amelyek a tervek szerint tavasszal fognak megjelenni. Végül elbúcsúzott régi barátjától, minden jót kívánva neki, majd véget ért a megható találkozás.

Az est folytatásaként Barták Balázs, az ELTE BDPK Magyar Irodalomtudományi Tanszékének adjunktusa, valamint Rozmán Kristóf celldömölki gyakorló magyartanár is csatlakoztak a pódiumon ülőkhöz az Irodalom, tanítás esszé- és tanulmánygyűjtemény kapcsán, amibe mind a ketten publikáltak. Elsőként az egyetemi oktató ragadta magához a szót, aki elmondta, a legnagyobb inspirációt számára maga Láng Gusztáv jelenti, akitől a legtöbb ihletet meríti – jelen tanulmánya esetében is. Ezt követően Rozmán Kristóf mesélt eddigi tanári tapasztalatairól, illetve az általa kutatott témáról. Arra próbált választ találni, hogyan befolyásolja egy vers olvasása a megértést, esetlegesen milyen mellékjelentéseket adnak hozzá. Elmondta azt is, hogy az iskolában igyekszik ő felolvasni a verseket a félreértések elkerülése végett, azonban vannak olyan alkotások, amelyek még rajta is kifognak.

Rozmán Kristóf elmondta, a legnehezebb a központozás nélküli versek felolvasása, mert ahány versmondó, annyi értelmezés létezik

Végül az est moderátora, Fűzfa Balázs mutatta be Létezésformák című írását, amibe interjúk, esszék, tanulmányok, illetve a borítóról lemaradt kritikák kerültek bele. Ezzel kapcsolatban elmesélte, hogy Bonyhádi Károly javaslatára tűntették el az alcímből esztétikai okokból. Maga a borító fiatalosra sikerült, és a cím betűinek elrendezése a tartalomra is utal a grafikus elmondása szerint. Ezenkívül az irodalomtörténésznek jutott az a megtisztelő feladat is, hogy ismertesse „A sejtjeimbe vackolódó föld” című antológiát, amelyben többek között határontúli magyarok reflektáltak olyan kérdésekre, amelyek az ottani értelmiségieket foglalkoztatták. A beszélgetést Rozmán Kristóf zárta, aki két Markó Béla verset szavalt el.

A Savaria University Press Alapítvány következő és egyben ez évi utolsó könyvbemutatója november 30-án lesz, többek között a Hazatérek Csöngére című kötet kapcsán, amiben Vas megye irodalmi emlékeit gyűjtötték össze.

Képek forrása: Berzsenyi Dániel Könyvtár

Berzsenyi Dániel Könyvtár galériája

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]