December 4-én két szekcióban rendezték meg az ELTE szombathelyi Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központjának intézményi Tudományos Diákköri Konferenciáját – rendhagyó módon online. A Természet-és bölcsészettudományi szekció magas színvonalát az is mutatja, hogy az összes hallgató, aki az OTDK-ra szeretett volna kvalifikálni, továbbjutott.
Alkalmazkodva a járványügyi szabályokhoz, idén az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központja (BDPK) is online tartotta meg az idei Tudományos Diákköri Konferenciáját (TDK), amely során a Vizuális művészeti szekcióban 16-an, a Természet- és bölcsészettudományi szekcióban pedig 14-en mutatták be a pályamunkájukat. Rajtuk kívül két középiskolás is prezentált, és érdekesség, hogy egy doktorandusz hallgató is indult a megmérettetésen, aki már rutinos TDK-zónak számít. Tovább növelte a második szekció sokszínűségét a széleskörű témaválasztás: többek között a biológa-, a földrajz-, a fizika- és a történelemtudományhoz kapcsolódó előadásokat hallhattak az érdeklődők.
Az eseményt dr. Lenner Tibor, az ELTE BDPK igazgatója nyitotta meg beszédével, amelyben örömét fejezte ki az iránt, hogy az előző évekhez képest sokkal több hallgató jelentkezett, hogy bemutathassa tudományos kutatási eredményeit. Ez az alkalom ünnepinek is nevezhető, hiszen a tudományos diákköri mozgalom idén 70 éve működik Magyarországon – mondta. Kihangsúlyozta azt is, hogy bár az indulása óta sok idő telt el, de a TDK célja mit sem változott: tudományos műhelymunkát és ezzel minőségi többlettudást, alkotási alkalmat ad az arra vágyó, felsőoktatási intézmény hallgatói számára – illetve ma már a középiskolásoknak is. Idén ketten is indultak utóbbiak közül, ami azt mutatja, hogy van érdeklődés részükről is a tudományos kutatás iránt. Végül az igazgató jó szerencsét kívánt az indulók számára azért, hogy – ahogy fogalmazott – „megválthassák a belépőjüket a 2021 tavaszán rendezett XXXV. Országos Tudományos Konferenciára”.
A zsűriben minden olyan tanszék képviseltette magát – a Fizika Tanszék kivételével –, amely érdekelt volt a TDK-n: Horváthné dr. Molnár Katalin főiskolai tanár az Angol Nyelv és Irodalom Tanszék, dr. Katona Attila egyetemi docens a Történelem Tanszék, dr. Molnár Péter egyetemi docens pedig a Biológiai Tanszék képviseletében volt jelen. A zsűri elnöke – és egyben a Földrajzi Tanszék képviselője – dr. Lenner Tibor egyetemi docens volt.
A természettudományi alszekcióval kezdődött el az előadások sorozata. Betegség miatt a középiskolás Labritz Bálint nem tudott megjelenni a konferencián, de előadását videóra vette és megosztotta a szervezőkkel, amelyben a mikroalgák makro szerepéről értekezett (konzulens: Husz Annamária). A sort Fejes Fruzsina folytatta, aki úgyszintén biológiai témával érkezett: összehasonlító molekuláris biológiai elemzéssel az aszálystressz hatását vizsgálta tölgy fajok esetében (konzulens: dr. Dani Magdolna, dr. Cseke Klára). Továbbra is a biológiánál maradva, a doktorandusz Siska Flóra témája a fényszennyezés és a közvilágítás korszerűsítése volt (konzulens: dr. habil. Skribanek Anna). Takács Péter az állatok szokásaival foglalkozott, azon belül is a fenyvescinegék vonulását tanulmányozta alaposabban (konzulens: dr. habil. Gyurácz József). Mihalovits Nándor a biológia tantárgy jövőbeli, élményalapú tanításával kapcsolatban fogalmazott meg hasznos javaslatokat (konzulens: dr. Dani Magdolna).
Biológiáról földrajzra váltva két előadást is hallhattunk. Míg Kardos Laura településmorfológiai vizsgálatokat végzett a történelmi Szentgothárdi járás területén (konzulens: dr. Balogh András), addig Szalai Bencének Meggyeskovácsi népességföldrajzi adottságai volt a témája (konzulens: dr. Lenner Tibor). Bence egyébként középiskolásként jelentkezett a tavaszi, akkor a pandémia miatt elmaradó konferenciára – ő ma már az ELTE BTK hallgatója.
A bölcsészettudományi alszekciót Agg Richárd előadása nyitotta meg, amelyben Nyugat-Magyarországot mutatta be az 1918–1922 közötti időszakban a korabeli folyóiratok segítségével (konzulens: dr. habil. Murber Ibolya). Maradva a régiónkban, Kozári Zoltán Marcell Sopron turizmusát vizsgálta a két világháború között (konzulens: dr. habil. Kalocsai Péter). Moór Vivien a 20. századi Magyarország egyik legfontosabb eseményét, az 1956-os forradalmat tanulmányozta a hazánkba érkező segélyek szempontjából (konzulens: dr. habil. Murber Ibolya).
Idén összesen öt hallgató ért el helyezést. Megosztott harmadik helyen végzett Majerhoffer Nóra, aki az aszálystressz hatását figyelte meg a feketefenyőket választva alanyául. Kutatása eredményeként sikerült egy jól működő módszertant kidolgoznia, amely nagyobb mintaszámú vizsgálatoknál is helytállna (konzulens: dr. Dani Magdolna, dr. Köbölkuti Zoltán Attila). Szintén harmadik helyen végzett Mészáros Dávid, aki a pókok előfordulását vizsgálta meg Kárpát-medencei békafajok segítségével. Előadása végén kiemelte, hogy újabb vizsgálatok már elpusztult állatokkal további izgalmas eredményeket hozhatnak a témában (konzulens: dr. habil. Szinetár Csaba).
A második helyen is két hallgató osztozott. Az egyikük Pipics János volt, aki maradva a természettudománynál, Petrus Peregrinus 1269-es Epistola de magnete című munkájának magyarországi recepcióját vizsgálta, ami elmondása szerint a témában való kutatás új vonulatát jelenti (konzulens: dr. Nagy Sándor). Szabó Márton által, aki angol nyelvű előadásával zárta le a szekciót, két magyar származású doktor élettörténetét ismerhettük meg Auschwitzban. Érdekesség, hogy mind a ketten leírták tapasztalataikat könyv formájában, azonban csak az egyik jelent meg magyarul. Az előadó felhívta a figyelmet arra is, hogy a további kutatások érdekében mindenképp érdemes lenne lefordítani Gisella Perl írását is (konzulens: dr. habil. Kádár Judit).
Az első helyet pedig Rauch Enikő érdemelte ki, aki Az uridin és adenozin receptor antagonisták együttes alkalmazásának hatása az abszensz epilepsziás rohamokra WAG/Rij patkányokban címmel tartotta meg az előadását; ez a cím bár elsőre bonyolultan hangzik, az előadónak mégis sikerült közérthetően átadnia a szükséges információkat. A zsűri kérdésére, miszerint kísérletét fel lehet-e fogni gyógyszerészeti kutatásként, Enikő elmondta, hogy természetesen igen, hiszen legfőbb céljuk az, hogy az epilepsziás rohamok tüneteit – mivel még nincs rá gyógymód, így – enyhítsék ezáltal (konzulens: dr. habil. Kovács Zsolt).
Az előadásokat követően a szekcióelnök elmondta, nehéz dolga volt a zsűrinek, mert nagyon jó, színvonalas bemutatókat láthattak, ezért úgy döntöttek egyöntetűen, hogy az összes olyan résztvevőt továbbengedik OTDK-ra, aki ilyen szándékkal vett részt a TDK-n. A díjazás után dr. Agócs Nándor egyetemi adjunktus mondta el a szükséges információkat az országos konferenciára való jelentkezésről, valamint jelezte, hogy már biztos, hogy az is online lesz megtartva.
A TDK Vizuális művészeti szekciójáról is beszámoltunk, amelyet ide kattintva olvashattok el.
Kiemelt kép: cell-core.hu
