Az Őrség az a hely, ahova eljutva az ember úgy érzi, mintha hazaérkezett volna, és az a hely, ahova utána mindig visszahúzza a szíve. Hogy mi fér bele egy egynapos őrségi látogatásba? Megmutatjuk!
Szombathely és környékén bármerre is induljunk útnak, mindig találhatunk eddig számunkra felfedezetlen látnivalót. Jómagam is előszeretettel kerekedek fel és járom a nyugati határvidék térségét, ám van egy táj, ahová újra és újra visszatérek. Oda, ahol bár születtem és nevelkedtem, mégis a helyiek szemében „gyüttmentként” érkezek meg. Oda, ahol egyből eláraszt a nyugalom, ahol megfogadom, hogy idős koromban itt veszek egy kicsinyke házat, és oda, ahol a tehenek bőgését csak a madarak csiripelése zavarja meg. Örömmel jövök erre a helyre, ahol a mákos rétes tökös is, ahol a dödölle nem csak a szegények eledele, és ahol a tökmagot ütik, hogy megkapják a hely folyékony, zöld aranyát. Az Őrségben mindig úgy érzem: hazaértem.
Noha kissé az elfogultság beszél belőlem majdnem őrségi lányként, mégis hasonló érzéseket él át az az utazó, akit magával ragad az Őrség bája, ezért mindenképpen megéri adni neki egy esélyt. Könnyen megközelíthető, Szombathelytől 60 km távolságra fekszik. Ajánlónkban egy egynapos, autós kiruccanás lehetséges programtervét mutatjuk be.
Szalafői Kömpe Szeme Kilátó
Szalafő talán a legjellegzetesebb őrségi település: szelíd dombjai tetején épültek fel a lakó- és gazdasági épületek, amelyek ma az úgynevezett szereket alkotják. Kömpe Szalafő egyik településrésze, ahol úgy döntöttek, egy egykori tűzrakóhely helyére kilátópontot építenek – így született meg a Kömpe Szeme Kilátó, ami kinézetre egy szoknyás haranglábra hajaz. A kilátó tetejéből a falu öt szerére nyílik csodálatos panoráma, míg az aljában egy hintaágy kapott helyet. Ebben üldögélve mintha egy csapásra elmúlna a világ minden gondja, és azt kívánjuk, bár sosem kellene továbbállnunk innen. Pedig érdemes.
Szalafői Népi Műemlékegyüttes
Még Szalafőn maradva ez az az állomás, amit semmiképpen sem szabad kihagynunk, ha az Őrségben járunk. Nem véletlen, hogy ez a leglátogatottabb őrségi látnivaló. A pityerszeri skanzen érdekessége, hogy más skanzenekkel ellentétben itt az épületek mind a mai napig az eredeti helyükön állnak, és megőrizték az 1700-as évekbeli állapotukat, mind kívülről, mind belülről. Olyan jellegzetes épületeket láthatunk itt, mint a boronaház, a kástu, az emeletes kástu vagy éppen a kerített ház, és természetesen elmaradhatatlan a tóka is, az őrségi porták fontos tartozéka. Szalafőt elhagyva tízperces autóúttal érhetünk az Őrség központjának számító Őriszentpéterre.
Őriszentpéteri Árpád-kori templom
Magyarország második legkisebb lélekszámú városa, Őriszentpéter leginkább Árpád-kori templomáról nevezetes. A Templomszeren álló bájos kis templomot az 1200-as években emelték, majd az 1500-as évek közepe táján erődítménnyé alakították át, amely jelentőségét csak 1664-ben, a török ostroma után veszítette el. Az egyhajós templomot később újjáépítették, de egykori katonai szerepére emlékeztetnek a résablakai és a máig körülvevő sánc. Érdekesség, hogy a karzathoz kívülről falépcső vezet fel. A templomhoz tartozó temetőben nyugszik egyébként Varga Ottó plébános, aki 2017-ben bekövetkezett haláláig harminc éven keresztül szolgálta az őrségi katolikus embereket. Ottó atya legendás lelkipásztor volt, aki név szerint ismerte az Őrség apraját-nagyját.
Magyarszombatfai Fazekasmúzeum
Őriszentpéterről alig több, mint tíz percet kell utaznunk ahhoz, hogy az Őrség egyik jellegzetes népi mesterségét, a fazekasságot megismerhessük a magyarszombatfai Fazekasmúzeumban. Az 1790-ben épült fekvőborona falú, zsúpfedeles parasztházban – ami 1975 óta működik tájházként, előtte pedig Cseke János fazekas otthona volt –, olyan edényformák, szerszámok és szakmai segédeszközök láthatók, amelyek Magyarszombatfán és környékén készültek. Magyarszombatfa egyébként ma is a fazekas-dinasztiák fellegvára, hiszen napjainkban is vagy tíz család űzi ezt a mesterséget a faluban. Most, hogy már a fazekasság rejtelmeibe is bepillantást nyerhettünk, induljunk tovább Velemérre.
Veleméri fénytemplom
Bár kívülről nem igazán tűnik többnek egy ősi, romos templomnál, a veleméri fényteplomként emlegetett épület csupa misztikum, melynek titkait a Vas megyei fizikus, Németh Zsolt fedte fel. Kutatásai szerint a templom alaprajzának nagyon különleges az arányrendszere, ami egyébként a hetes szám köré épül. Mindemellett a templom tájolásának és fényjátékának nagy szerepe volt abban, hogy a freskók miképp kerültek fel a falakra. A fény úgy szűrődik be, hogy mindig más freskórészletet világít meg, viszont azt a részletetet, ahova a pokol van felfestve, sosem világítja meg. Ha már templom, induljunk tovább egy másik csodához: a szentgyörgyvölgyi református templomhoz.
Szentgyörgyvölgyi református templom
Festett fakazettás templommennyezettre szép számmal találunk hazai példát – igaz, nem az Őrségben, hanem az ország észak-keleti részén. Éppen ezért meglepő, hogy a Nyugat-Dunántúlon ilyen csoda bújik meg Szentgyörgyvölgyben. Református templom révén itt az ideje, hogy szót ejtsünk a néprajzi táj reformációhoz való viszonyáról: az őrségiek 1550 táján csatlakoztak a vallásújítókhoz, ám a habsburgi ellenreformáció és az 1681-es soproni országgyűlés következményeként pár évtized múlva már csak két templomban gyakorolhatták a hitüket a reformátusok. Az 1781-es türelmi rendeletet követően azonban a szentgyörgyvölgyiek nekiláttak templomuk megépítésének, de persze csak torony nélkül és nem utcára nyíló bejárattal, hiszen a reformátusok körében ez volt a szabály. A végleges épület a toronnyal 1805-ben készült el. A nagy sietségben nem volt alapos az építkezés, ezért alig egy évtized múlva eltörött a kórust tartó gerenda és megrepedt az egyik oldalfal. A gyönyörű, kék-fehér, bárányfelhőket ábrázoló mennyezet ekkor készült, és nemes Patkó András, Szentgyörgyvölgy első református tanítójának keze munkáját dicséri.
Magyarföld fatemploma
Ha nem volt még elég a különleges templomokból, akkor Magyarföld fatemplomát se hagyjuk ki. Az Őrség déli kapujában fekvő törpefalu 2010-ben emelt fatemplomáról híres, mely Rátóti Zoltán színművész ötlete és Mújdricza Péter építész tervei alapján született. A templom szabadon látogatható, kulcsát a szomszédos háznál kell elkérni, de kívülről is szép látványt nyújt. Környezete szép, nyugodt és gondozott, ami egyébként a legtöbb őrségi látnivalóról elmondható.
Felsőszenterzsébeti Bagoly-ház
Bár a templomokat elhagyjuk, maradunk az Őrség emberkéz alkotta örökségénél: vegyük célba a Bagoly-házat. Kívülről tekinthető meg csak ugyan, de így is lenyűgöző látványt nyújt a Felsőszenterzsébet határában álló épület, amely Makovecz Imre tervei alapján készült. A kör alaprajzú, kiterjesztett szárnyú madarat formázó épületet a szerves építészet ihlette.
Nagyrákosi völgyhíd
Ha már erre járunk, érdemes egy pillantást vetni Nagyrákos völgyhídjára is, ami 1400 méteres hosszúságával Magyarország leghosszabb, Európának pedig a negyedik leghosszabb vasúti völgyhídja. Nem is csoda, hogy megépítéséért a kivitelező Építőipari Nívódíjat kapott.
Pankaszi szoknyás harangláb
Az Őrségben lépten-nyomon haranglábakra bukkanhatunk, melynek oka szintén a reformációhoz vezethető vissza. II. József türelmi rendeletéig kőtornyot csak a katolikusok emelhettek a templomaikhoz, a reformátusok nem. Mivel templomaik harangtorony nélküliek voltak, elkezdtek a templomoktól elkülönülten álló, jellemzően fából készült haranglábakat emelni. Ezek közül a legrégebbi és a leglátványosabb a pankaszi szoknyás harangláb.
Vadása-tó
Hegyhátszentjakab nevezetességét előszeretettel keresik fel a helyiek, a turisták, a fürdőzésre és a horgászatra vágyók egyaránt – mi se legyünk kivételek. 1968-ban kezdték kiépíteni a Vadása-patak vizének felhasználásával, zömmel társadalmi munkában. Ma vizét 12 forrás táplálja. Vadregényes, sűrű erdő közepén fekszik, vizéből tuskók látszódnak ki.
Szőcei tőzegmoha-láprét
Az Őrségi Nemzeti Park egyik leghíresebb és egyben fokozottan védett része a szőcei tőzegmohás-láprét, ami a hagyományos paraszti gazdálkodásnak, azaz a kaszálásra alapozott szarvasmarhatartásnak köszönhetően maradt fenn. A kiépített pallóknak köszönhetően itt a nélkül járhatjuk be a különleges növénytársulásokkal és ritka fajokkal tarkított területet, hogy lerombolnánk azt.
Egy tál dödölle
Az őrségi látogatások kihagyhatatlan eleme a dödölle-kóstolás. Kiváló terepet biztosít erre az Őrségi ízek portája – ahova célszerű előtte egy-két nappal bejelentkezni –, vagy éppen a régió egyetlen gourmet étterme, a Pajta Bisztró. Bárhova is térünk be, az biztos, hogy hamisítatlan őrségi gasztroélményben lesz részünk – főleg, ha a dödölle után a tökös-mákos rétest választjuk desszertnek.
A látnivalók listája természetesen nem érne itt véget, de egy napba ennél többet bezsúfolni nem érdemes. Sőt, javaslom, hogy ha ezeket vesszük célba, akkor is legyünk magunkkal engedékenyek. Nem, nem kell mindenen végigrohanni – itt bűntudat nélkül lelassíthatunk.
Képek: a szerző felvételei
