Bár így tűnik a legkönnyebbnek, mégsem érdemes hátradőlni: a jövőben annak ellenére is szüksége lesz a munkavállalóknak a nyelvtudásra, hogy most feltétel nélkül megkapják a diplomájukat.
Mint ismeretes, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter április 7-én jelentette be, hogy mindenki megkaphatja a diplomáját, ha eddig csak a nyelvvizsga hiányzott hozzá. A kötelezettség alól az idén végző hallgatók is mentesülnek. A döntés indoka: a kormány szerint a magyar gazdaság újraindításakor nagy szükség lesz a diplomás szakemberekre.
Ez az intézkedés az első kalkulációk alapján 75 ezer hallgatót érintett volna, ám a Magyar Nemzet értesülése szerint úgy tűnik, nagyjából 100 ezer olyan fiatal van országszerte, akire vonatkozik a könnyített diplomaszerzés lehetősége.
Nagy visszhangot váltott ki Palkovics László április 7-i bejelentése – Forrás: zaol.hu
Valljuk be: sokak számára ez a bejelentés örömhír volt, hiszen akadnak olyanok, akik különböző okok miatt nem tudtak egyáltalán nyelvet tanulni vagy nyelvvizsgával próbálkozni, de olyanok is vannak, akiknek több alkalommal sem sikerült letenni a vizsgát. Számos olyan jelenlegi munkavállaló van, aki a most átvett diplomájával jó eséllyel számíthat fizetésemelésre, hiszen egyes helyeken korántsem mindegy, hogy középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezünk. Ebből kifolyólag arra is van esély, hogy a beragadt diplomájukat most átvevők új munkahelyet keressenek a felsőfokú tanulmányaik lezárását bizonyító dokumentum birtokában.
Igen ám, de másfelől ott vannak azok, akik idén tavasszal, nyáron, vagy még valamikor a közeljövőben terveztek nyelvvizsgára menni – mert például az egyetemi évek alatt nem volt rá idejük, pénzük vagy energiájuk –, most viszont jó néhányuknak eszük ágában sincs ilyesmire adni a fejüket, mondván a diplomáját így is, úgy is átveheti. Nos, ez a gondolkodás nem biztos, hogy a legjobb.
Természetesen vannak olyan leendő friss diplomások, akik számára a nyelvtudás nem feltétlenül szükséges, sőt, mondhatni felesleges, hiszen teljesen jól boldogulnak a szakmájukban anélkül is, hogy beszélnének angolul, németül vagy bármilyen másik nyelven. Ugyanakkor ha belegondolunk abba, hogy a mai, gyorsan változó világban azt sem tudjuk pontosan, mire lesz szükség 5 év múlva, akkor honnan tudnánk, hogyan fogunk boldogulni 10, 20 vagy 30 év múlva? Igen, lehet, hogy most úgy véli egy rakat szakma jelenlegi és leendő képviselője, hogy számára az égvilágon semmi szükség nyelvvizsgára, de az életében eljöhet az a pont, amikor pályát kell módosítania, és bizony lehet, hogy olyan irányba, ahol a nyelvtudás megkerülhetetlen.
A bejelentést követően az RTL Híradó riportjában Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke elmondta, hogy ez a lépés szembemegy a kormány eddigi nyelvoktatási politikájával. „Megkérdőjelezi az egész nyelvoktatáspolitika egyik alaptézisét: azt, hogy az egyetemre való bekerülés a többség számára nyelvtudáshoz kötött, az egyetem sikeres elvégzése pedig mindenki számára nyelvtudáshoz kötött. Ezt függőbe teszi, miközben nem mond semmit a következményekről, a folytatásról, arról, hogy az egész oktatáspolitikai kontextusban mi fog történni a nyelvtudás fontosságával” – fejtegette az elnök.
Rozgonyi Zoltán szerint nem teljesen így kellett volna meghozni ezt az intézkedést – Forrás: RTL Híradó
„Totális dilettantizmus a köbön és mélységesen megosztó ez a húzás. Egyesek szabadidőt és pénzt áldoztak a diploma megszerzéséhez előírt feltétel teljesítésére, mások pedig, khm… nem. Most ugyanazt a papírt birtokolhatják” – írja a veszpresszo.hu szerzője, Kovács József. Akármennyire is tűnik szélsőséges véleménynek, van benne valami. Az ilyen döntésekben mindig ügyelni kell arra, hogy igazságos legyen másokkal szemben is, ugyanakkor most jogosan lehetnek felháborodva azok, akik vért izzadva költöttek – némi túlzással és hallgatói szemmel nézve – egy kisebb vagyont arra, hogy lehessen papírjuk a nyelvtudásukról, mert ugye nem mindenkinek sikerül elsőre megszerezni.
„A magyarok több mint fele nem beszél semmilyen idegen nyelvet, amivel a britek és a románok mögött Magyarországon él arányaiban a harmadik legtöbb olyan ember Európában, aki csak az anyanyelvén tudja kifejezni magát” – írta 2019. év végén az index.hu a theknowledgeacademy.com elemzése alapján, amiben az Eurostat legfrissebb adatai szerint 28 EU-s tagországot hasonlítottak össze. Ezek a nem túl fényes adatok is bizonyítják, hogy a kormány nem véletlenül elkötelezett a nyelvoktatás mellett, ami egyebek mellett az elmúlt évek intézkedéseiben is megnyilvánul. Például abban, hogy 2018. január 1-je után megszerzett nyelvvizsga díját visszakaphatják azok a 35 év alatti fiatalok, akik először szóbeliztek és/vagy írásbeliztek sikeresen, és azok is, akik már rendelkeznek alacsonyabb szintű vagy más nyelvből szerzett bizonyítvánnyal.
Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy 2020-at írunk: rengeteg munkahelyen szükség van a nyelvtudásra. Ha visszaemlékezünk, amikor mi általános iskolába jártunk, még azt az időszakot éltük, amikor a felnőtteknek elég volt feltüntetni az önéletrajzban a meglévő nyelvvizsgát, sőt, akadtak, akik ezért nyelvvizsga-pótlékot is kaptak – egészen 2018-ig. Voltak olyan idők is, amikor a nyelvvizsgát sokan csak „egy darab papírként” emlegették, mert a munkáltatóknak a magabiztos nyelvtudás volt fontos, nem az, hogy a munkavállalójának van-e nyelvvizsga, vagy sem. Ma már viszont a nyelvtudás lett az alap, mellé a nyelvvizsga pedig szinte elvárás. „Valamilyen szinten logikus a kormány döntése, viszont azt gondolom, lehet, hogy a diplomát megkapja a diák, de a munkáltatók részéről igenis arra van igény, hogy a munkavállaló egy, de inkább kettő idegen nyelvet beszéljen” – állítja Ökrösné Miszlai Edit is, a Székács József Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium idegen nyelvi munkaközösség-vezetője az oroscafe.hu oldalon megjelent interjújában.
Az RTL Híradó említett riportjában Rozgonyi Zoltán szerint az lett volna a jó megoldás, ha a most végző hallgatók azzal a feltétellel kapják kézhez a diplomájukat, hogy a járvány lecsengése után teljesítik a nyelvvizsga-követelményt. Ha a kormány nem változtat utólag ezen az intézkedésen, akkor csak a most végző hallgatókon fog múlni, hogy rászánják-e magukat a nyelvvizsgára a közeljövőben.
Az online nyelvvizsga jó opció lehet – Forrás: koronavirus.gov.hu
Az Euroexam International kutatása bizakodásra ad okot: a 3140 nyelvtanuló körében végzett felmérés eredménye szerint 10-ből 9-en bevállalnák a nyelvvizsgát online módon – szerencsére ugyanilyen arányban rendelkeznek a szükséges eszközökkel is. Rozgonyi Zoltán az InfoRádiónak adott tájékoztatásában elmondta, hogy az írásbeli vizsgafeladatok alapvetően ugyanúgy fognak kinézni, mint a papíralapú vizsgák esetében. Az elnök kiemelte: a csalás lehetőségét igyekeznek minél inkább kizárni.
Azon végzős hallgatók számára érdemes lehet megpróbálni az online nyelvvizsgát, akik egyébként is ezekben a hónapokban tervezték. Ha valaki mégis félne a nem papíralapú nyelvvizsgától, akkor jól teszi, ha inkább megvárja a kialakult járványügyi helyzet végét, de utána ha teheti, szánja rá magát minél előbb – hosszú távon így jár a legjobban.
Kiemelt kép: kaposvarmost.hu
