5 meglepő tény a felfedezőről, akinek nevét az egyetemi kollégium utcája viseli

Nemzetközi tudományos konferenciát és megemlékezést szerveznek a szombathelyi származású Afrika-kutató, Magyar László születésének 200. évfordulója alkalmából. A konferencia apropóján íme 5 meglepő tény a kalandos életű felfedezőről.

Mivel hazafiságból csak magyar nyelven publikált, expedícióihoz pedig sem portugál, sem angol támogatást nem fogadott el, máig kevesen ismerik nevét. Nem készült róla világhírű film – ellenben Almásy Lászlóval, akiről Az angol beteg című film kapcsán rengetegen tudnak. Munkássága azonban jelentős: ő készítette el Nyugat-Afrika első térképét, kutatási anyagait pedig hazaküldte a Magyar Tudományos Akadámiának, amelyekből könyvet is adtak ki Magyar László dél-afrikai utazásai 1849–1857. években címmel.

Felismerve Magyar László életművének fontosságát, a bicentenáriumi évben számtalan helyszínen várják programok az érdeklődőket. Ezekhez kapcsolódva december 14-én nemzetközi tudományos konferenciát szervez az Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központja, az ELTE Bölcsészettudományi Karának Portugál Nyelvi és Irodalom Tanszéke, valamint Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszéke. A köszöntő beszédek elhangzása után Afrika pozitív címmel nyílik kiállítás a Savaria Egyetemi Központ aulájában. A rendezvényen neves előadók mellett dr. Puskás János főiskolai tanár, a Savaria Földrajzi Tanszék oktatója is prezentációt mutat be Időjárás és éghajlat Magyar László szerint címmel. Másnap koszorúzással egybekötött megemlékezés zárja a programot, amelyen beszédet mond Fluck Dénes, a Magyar-család és Gulyás András, a Magyar László Emlékbizottság nevében.

Magyar László ugyan jelentős szerepet játszott Afrika tudományos szempontú felfedezésében, mégsem az ő nevét hozzuk összefüggésbe ezzel. Afrika felfedezése már az egyiptomiak, később a főníciaiak idején kezdetét vette, de a Föld második legnagyobb kontinensének mélyebb megismerése csak a földrajzi felfedezések utáni időszakra tehető. Kezdetben az aranyban, ezüstben, elefántcsontban és fűszerekben bővelkedő partmenti területek csábították az európaiakat, így a belső részek ismeretlenek („terra incognita”) maradtak egy ideig. A IX. században megindultak a tudományos kutatások a földrész tanulmányozására: David Livingstone és Henry Morton Stanley munkássága kiemelkedő, de magyar utazóknak is nagy szerepe volt abban, hogy sorra tűntek el a fehér foltok Afrika térképéről. Teleki Sámuel a Kenya északi részébe induló első európai expedíció vezetője volt; ő fedezte fel és nevezte el a Stefánia-tavat és a Rudolf-tavat, valamint utóbbitól délre eső Teleki-vulkánt is. Tordai Emil etnográfus az afrikai népéletről jegyzett fel máig nagy jelentőségű információkat. Kutatásai során fegyvertelenül járta a bennszülöttek vidékét, így nem egyszer életveszélybe került: történt egyszer ugyanis, hogy egy orrszarvú támadása majdnem halálát okozta. A sivatag kutatója, Almásy László szintén nagy mennyiségű információval gazdagította a szakirodalmat. Sokan nem tudják, de Magyar Lászlóhoz hasonlóan bizony ő is rótta egykor Szombathely utcáit, hiszen hat évig itt élt.

Íme az meglepő 5 tény!

1. A közeli “Magyar út” Magyar Lászlóra utal

Szombathely mindig is büszke volt szülöttére, Magyar Lászlóra: 1925-ben neveztek el róla utcát: azt, ahol ma a SEK I. számú Pável Ágoston Kollégiuma, a „Magyar úti koli” néven emlegetett épület áll. Később, 1938-ban oszlopot állítottak emlékére, amely az egyetem főépülete mellett díszeleg. Az obeliszkre talán nap mint nap felpillantotok, mielőtt beléptek az egyetem épületébe, mit sem sejtve arról, hogy ez bizony a híres Afrika-kutatónak állít emléket. Felállításának kezdeményezője Pável Ágoston, a Vasi Szemle című lap szerkesztője és az említett kollégium névadója volt.

oznor

Fotó: Kardos Laura

2. Szombathelyen született

A világhírű Szahara-kutatóhoz, Almásy Lászlóhoz hasonlóan Magyar László is szombathelyi kötődésű: 200 évvel ezelőtt született a vasi megyeszékhelyen, törvénytelen gyermekként. Apja Magyar Imre öttömösi földbirtokos, anyja pedig a Zala megyei származású Horváth Anna. Hogy ők ketten miképp találkoztak, máig rejtély, de annyi bizonyos, hogy románcuk nem volt hosszú életű – már csak azért sem, mert az alig 19 éves újdonsült édesanya a szülés után három héttel elhunyt.

3. Többször is majdnem életét vesztette kalandjai során

A fiumei tengerészakadámia után rabszolgakereskedő hajókon szolgált, így került a Karib-tenger térségébe. Hamar fény derült arra, hogy teste nem igazán tudja felvenni a harcot a trópusi betegségekkel szemben; a köztudottan magas halálozási rátájú sárgaláz támadta meg szervezetét – mely akár vesztét is okozhatta volna –, de sikerült kigyógyulnia belőle Madagaszkár szigetén. Ezt követően Dél-Amerikába sodorta az élet, itt azonban a szabadságharcokat követően újonnan létrejövő államalakulatok között állandóak voltak a konfliktusok. Az argentin flotta hadnagyaként részt vett az Uruguay elleni háborúban, ám a szerencse itt is tenyerén hordozta a fiatalembert: bár halálra ítélték, egy francia tiszt közbenjárásának köszönhetően mégis felmentették. Talán ez lehetett az a pont, amikor rájött, az élet múlandó, cselekednie kell. Ismeretlen tájak megismerése iránti óhatatlan vágyát a hajózás már nem csillapította, ezért nagy kutatóutak szervezésébe kezdett.

jhdr

Fotó: Kardos Laura

4. Többnejűségben élt

A Kongó-folyó felderítése után Benguelába ment, ami a mai Angola területén található. Innen rendszeresen indítottak karavánokat a Bié-fennsík területére, ahonnan mindig gazdagon megrakodva tértek vissza. A kalandvágytól fűtött Magyar László is csatlakozott az egyik karavánhoz, amelyet egy bizonyos Mursza nevű nemes vezetett – érdekesség, hogy évek múltán Magyar későbbi apósa méreggel megölette őt. Magyar tanyát épített fel, majd a biéi fejedelem elé járult, hogy bemutatkozzon. Olyannyira sikerült elnyernie a kegyetlenségéről híres Kajája Kajángula fejedelem rokonszenvét, hogy Ozoro lányát hozzá adta feleségül. Az akkor még csak 14 éves lány jó feleségnek bizonyult: férjét valamennyi útjára elkísérte és öt gyermekkel örvendeztette meg. Azt gondolhatnánk, hogy a jól működő, boldog házasságban egymás odaadó, hűséges társai voltak, ám Magyar saját kezével jegyezte fel, hogy ő bizony elfogadta és gyakorolta afrikai szokás szerint a többnejűség intézményét. 1850-ben nagy expedíciót szervezett apósa segítségével Lunda-ország felderítésére, amelyre felesége mellett közel 300 bennszülött elkísérte. Útja során felkereste a szintén kegyetlenségéről híres uralkodót, Muata Jamvót is. Nem mindennapi helyzetben lelt rá: Luanda-ország vezetőjét 300 felesége között találta. Fontos információkat jegyzett fel az ország társadalmi és gazdasági állapotáról, a fejedelem udvaráról, valamint a rabszolga-kereskedők embertelenségéről.

5. A mai Angola területén is élt és ott halt meg

Élete során többször is megfordult Benguelában, ami ma Angola területén található. Utolsó éveiben szerényen élt, kereskedéssel foglalkozott. Itt halt meg 46. születésnapja előtt pár nappal. Érdekesség, hogy a konferencián részt vesz Lizeth Nawanga Satumbo Pena, az Angolai Köztársaság nagykövete is.

 

A konferencia helyszíne: ELTE Savaria Egyetemi Központ – Forrásközpont, konferenciaterem (9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4.)

A konferencia időpontja: 2018. december. 14. (11:00-19:00)