November 27-én, 17:00-kor tartották a Savaria Nyelvtudományi Diákműhely első Helyesírási Konferenciáját. A műhely új elnökének és titkárának elképzeléseinek gyümölcse ez a konferencia. Az új titkár Hengszter Norbert Márk, másodéves magyar-történelem szakos hallgató, az elnök pedig Hercz Balázs, másodéves magyar-ének szakos hallgató. Az elnökkel beszélgettünk a konferencia előtt a tervekről, és a Diákműhely új korszakáról.
Balázs elmondta, hogy a korábbi vezetőség programjai annyira megnövekedtek, hogy új gárda állt fel. A választási gyűlésen ő és kollégája bizonyult a legjobbnak ezen posztok betöltésére. A konferencia az első olyan projekt, amit önálló szervezésben hozott létre a csapat, viszont további, nagyra törő terveik vannak. A későbbiekben szeretnének különböző tájegységek beszélt nyelveiről gyűjtést szervezni, valamint a mostanihoz hasonló előadássorozatok megrendezése is egy fontos cél a jövőre nézve. Érdeklődtünk arról is, miért pont a helyesírást vették alapul a konferenciához. Balázs szavaival élve: „Rengeteg olyan tudományága van a nyelvészetnek amiket, többek között az ELTE-n, majdnemhogy lerágott csontnak tekintenek. Azonban a helyesírással, mint egy alkalmazott tudománnyal keveset foglalkoznak az emberek. Ezért gondoltuk azt, hogy itt Szombathelyen egy kisebb előadássorozat keretében igyekszünk különböző perspektívákat adni a hallgatóknak.”
Az interjúból kiderült, hogy a konferencián nem csak magyarszakos hallgatók adtak elő. Megtudhattuk, hogy annak ellenére, hogy ez egy hallgatói megmozdulás, nagyon sok segítséget kaptak Hajba Renáta tanárnőtől, valamint Vörös Ferenc és Tóth Péter tanár uraktól is. Mivel ez a Diákműhely viszonylag újkeletű, a jövőben sokkal nagyobb aktivitásra számítanak Balázsék: „Szerintem, ha a tanárokon, és a konferencián részt vevő magyarszakos hallgatókon múlik, akkor nagyon szép jövője lehet.”
Fotó: Mihajliv Renáta
A konferenciát Hercz Balázs elnök nyitotta meg, majd elsőként Koós Ildikó oktató kezdte meg előadását, témája a Fonéma alapú beszédészlelés szerepe a helyesírás fejlődésében volt. Azért esett erre a választása, mert ez a terület eléggé mostohagyerek. Nagyon érdekes és kielégítő prezentációt hallhatunk, sokat tanulhattunk belőle.
A következő előadó Hengszter Norbert Márk hallgató volt, aki Szombathely helyesírása képekben című előadásával mosolyogtatta meg a közönséget, hiszen rengeteg olyan képet láthattunk, amelyek a város különböző részein felbukkanó helyesírási hibákat fedték fel. Gaál Flóra elsőéves hallgató igényes előadása Az iskolai helyesírás változása évfolyamonként címet viselte. Ötödik, illetve nyolcadik osztályos tanulók megfigyelésén keresztül tudhattuk meg, hogyan változnak a tanulók helyesírási szokásai.
Czita Virág elsőéves hallgató a Helyesírási attitűdök címmel csillogtatta meg kutatását. A diákok és a tanárok nézőpontját vizsgálta meg ezzel a témával kapcsolatban. Döbrösi Rebeka elsőéves hallgató előadásában egy nagyon fontos problémára világított rá: A keltezés szabályai régen és napjainkban. A következő előadást Kovács László oktató prezentálta a publikumnak. Egy kedvelt témát dolgozott fel, ami nem más volt, mint a Márkanevek helyesírása. Ezt egy szórakoztató előadás keretein belül ismertette, sok nehézségre és érdekességre mutatott rá a márkákkal kapcsolatban.
Fotó: Mihajliv Renáta
A tíz perces szünet után a második szakasz Czetter Ibolya tanárnő előadásával kezdődött: Költői nyelv, stílus és helyesírás. Az igényes és tanulságos prezentációból megtudhattuk, hogy a költői szabadság sokszor elengedhetetlen a jó hangzás és a ritmus érdekében. Majd Novák Róbert másodéves hallgató prezentációja került terítékre. Ő A helyesírási kultúra fejlesztésének hagyományos és új technikái címet adta mondandójának. Tőle is humoros előadást hallhattunk, valamint tanárszakos hallgatókként sok új helyesírást segítő programmal ismerkedhettünk meg, amiket később hasznosítani tudunk.
Gelsei Zsófia negyedéves hallgató hasonló témával nyűgözte le a közönséget, hiszen A helyesírás tanítása a közoktatásban előadás lényegre törő és megmosolyogtató gondolatfolyamban volt részünk. Fontos kérdésekre világított rá, amit majd későbbiekben szintén kamatoztathatunk. Görög Alexandra elsőéves hallgató egy szinte mindenkit érintő, és a mai világban eléggé fontos problémára hívta fel a figyelmet, ami nem más mint, A Facebook-beszélgetések helyesírása. Kérdőívek alapján dolgozott, ami arra engedett következtetni, hogy az emberek nagy többsége lustaságból nem ír helyesen ezen a portálon. Ez pedig egy idő után maga után vonja a nyelvi elszegényedést; elgondolkodtató szemléltetés volt.
A sorban a következő Hercz Balázs elnök-hallgató volt, ő Zenei-helyesírási dilemmák, érdekességek címet adta produkciójának. A produkció szó itt nem véletlen, hiszen előadása végén a Boci, boci tarka mondókát szólaltatta meg hangszerén, a kürtön. Végül pedig Vörös Ferenc oktató zárta a konferenciát előadásával, ami a Családnevek, mint helyesírási kövületek címet viselte; színvonalas és érdekes betekintést nyerhettünk ebbe a témába, igényes lezárása volt a konferenciának.
Minden előadónak gratulálunk, minősi konferencia valósult meg. A Savaria Nyelvtudományi Diákműhelynek pedig kitartás és további sikereket kívánunk terveikhez!
Mihajliv Renáta galériája
