Alig néhány nap választja el a világot 2018 legjobban várt sporteseményétől. Már javában tartanak a találgatások, sportszakmai esélylatolgatások. Cikksorozatunkban mi inkább gazdasági vonatkozásában vizsgáljuk meg a rendezvényt.
A négyévente megrendezendő futball világbajnokság óriási embertömegeket mozgat világszerte, akik vagy a helyszínre utaznak, vagy a tévékészülékek elé ülnek le, úgy követik a mérkőzéseket. Az ilyen sporteseményeket megasport eseménynek nevezi a szakirodalom, hisz tényleg többmillió embert érnek el. Ilyen megasport esemény az olimpiák, a foci-vb-k, -Eb-k, a vizes világbajnokságok. A szakemberek nemcsak a „tömegben” látják” az egyetlen kritériumot, hisz akkor az Amerikai Nemzeti Futball Bajnokság (NFL) döntője is a sorban szerepelne. Külön fontos, hogy az esemény többnapos legyen, és ezt az érdeklődést végig fenntartsa, ennek teljes mértékben eleget tesz az összes futball világbajnokság, így a július 14-én kezdődő oroszországi vb is.
Oroszország lesz a házigazdája a 2018-as futball világbajnokságnak
Forrás: Google
A nézők nagyjából egy hónappal a kezdő sípszó előtt kezdik követni az eseményt, hisz ekkor kezdődnek meg a latolgatások. Pontosabban: van egy esemény, ami megelőzi a kezdő sípszót, és már évekkel az vb előtt az összes rajongó tud, illetve figyelemmel követi, ez pedig a helyszínválasztás! Az idei világbajnokságot Oroszország fogja rendezni a vb-k történetében először, ám ami érdekesebb adat, hogy ezt már 2010. december 2-án kihirdették. A rendező országnak, tehát több mint 7 éve, pontosabban 2749 napja volt felkészülni a rendezésre. Jogos a kérdés, hogy pontosan hogy telik ez az időszak.
Azon nem kell meglepődni, hogy ennyi időt kap a rendező ország, hisz az olimpiák és az eddigi világbajnokságok helyszínei is nagyjából ennyi „felkészülési” időt kaptak. Az esemény helyszínének kihirdetése után viszont nem sok információhoz jutunk, maximum az építkezésről kapunk beszámolót, pedig számos érdekesség rejlik ebben a hét évben, de még a pályázati időszakban is.
Kezdjük az utóbbival, mert szerintem nagyon kevesen tudják, hogy kik pályáztak még erre az eseményre és pontosan, hogy is zajlik az eljárás. Joggal tehetné fel az olvasó a kérdést, hogy miért fontos tudni azokról, akik „csak” jelentkeztek. Szerintem a tavaly megélt mizéria, hogy lesz-e Budapesten/Magyarországon olimpia, vagy sem, ráébresztett minket arra, hogy egy ilyen megaesemény helyszínére való jelentkezés nemcsak egy kézfeltétel. Sokkal komolyabb munka áll mögötte.
Az idei vb-re minimális követelményként a leadott jelentkezési anyagokban 12 FIFA-kompatibilis stadionnak kellett szerepelnie. A stadionoknak ilyen és ehhez hasonló követelményeknek kellett megfelelniük: „…high-tech video-felügyeleti rendszert, valamint egy 30 000 wattos hangosító és egy tűzjelző rendszert (a stadiont vészhelyzetben 6 perc alatt ki lehet üríteni)” kellett tartalmazniuk. “…ennek része egy Internet-alapú adatbázis-rendszer a játékosok adatainak decentralizált kezelésére, dokumentálására és adminisztrációjára.” És ez még csak a jéghegy csúcsa, különféle kényelmi szempontnak is meg kellett felelnie a jelentkezni kívánó országok stadionjainak. A 2010. május 14.-i határidőre 4 pályázat érkezett meg a FIFA-hoz. Anglia, Oroszország mellett Spanyolország Portugáliával, míg Hollandia Belgiummal együtt jelezte kandidáló szándékát.
Az angol pályázat kapta a legkevesebb szavazatot a 22 tagból álló bizottságtól
Forrás: Google
Kicsit vizsgáljuk ezt meg. Május 14.-e volt a határidő a pályázatok megérkezésére, amiknek tartalmaznia kellett az edzőközpontok, szálláshelyek, biztonsági, egészségügyi megvalósításáról és a világbajnokság lebonyolításáról szóló terveket. A pályázóknak kormánygaranciát és a rendező városokkal kötött szerződéseket kellett bemutatniuk, és pénzügyi tervet is készíteniük kellett. Ezek tehát többszáz oldalas dokumentumok voltak, és 4 pályázat volt. A jelentkezési határidő és a kihirdetés között összesen hat hónap telt el. Véleményem szerint ez idő kevés arra, hogy mind a négy kandidálót megfelelően tudja értékelni egy bizottság. Elég csak arra gondolni, hogy ezekre a helyszínekre el is kell utazni, terepszemélt kell tartani, sőt a jelentkezők anyagát lelkiismeretesen végig kell olvasni, értelmezni. Persze, nem az én tisztem eldönteni, hogy mennyi idő kell egy ilyen dokumentum megfelelő, lelkiismeretes elemzéséhez, de ha a megrendezésre több mint hét évet ad a szövetség, akkor szerintem a kandidálók anyagjaira is lehetne több időt szánni.
Mindenesetre az elmúlt megasporteseményekhez képest nagyon simán haladtak az építkezések, nem lehetett hallani semmilyen problémáról, késésről. Remélhetőleg egy sikeres vb-t fog rendezni Oroszország, és a nézők színvonalas mérkőzéséket fognak látni mind a 11 városban.
Cikksorozatunk következő részében ezekkel a városokkal fogunk foglalkozni. Megvizsgáljuk, miért is éri meg egy ilyen megasportesemény megrendezése. Addig is jó felkészülést kívánunk a mérkőzésekre.
