A bor szerepe a kereszténység történetében

Hogyan lett fontos fizikai és szellemi szimbolika lett a korábban tiltott gyümölcs?

Idén tizedik alkalommal gyűltek össze Kőszegen, a Szőlő és klíma konferencián a szőlővel, a meteorológiával és a klímával foglalkozó szakemberek, egyebek mellett az ELTE Savaria Egyetemi Központból. Négy szekcióban huszonegy előadás hangzott el, és egy, a szőlőtermesztés és az éghajlat kapcsolatáról szóló fórum is helyet kapott a programban.

A konferencia célja, hogy a szakemberek előadják azokat az időjárási és éghajlati hatásokról szóló kutatási eredményeiket, melyeket a szőlőtermesztők hasznosíthatnak. De közben azért más jellegű előadások is helyet kapnak a programban.

wine-3307341_960_720

Nazareczki István például arról beszélt, hogy a mai kor társadalmának a bor szinte semmit nem jelent azon kívül, hogy egy élvezeti cikk. Pedig ha egy kicsit mélyebbre ásunk a témában, igen sok érdekes felfedezést tehetünk. Milyen érdekességek lehetnek e részegítő ital „háza tájékán”, vetődik fel a kérdés. A választ pedig az öt világvallás egyike, a kereszténység szolgáltatja a számunkra.

A Sacra scriptorum (a Szentírás), oldalait fellapozva mind az Ó- és Újszövetségi részében is találunk leírásokat. Az Ószövetségi részben a megközelítőleg, mintegy 33 helyen szerepel pl.: Genezis (I. Mózes), 9. rész 21. vers, Exodus (II. Mózes), 29. rész 37-40. Bírák könyve 13, 4; 7; 10. versek, Példabeszédek könyve 21, 17. vers, és még lehetne sorolni.

Az Ószövetségben igen erős a kontraszt, ugyanis míg az egyik könyvben megengedett a fogyasztása, addig a másik erősen tiltakozik a „részegítő”, ital fogyasztása ellen. Sőt bizonyos lévita közösségekben a Nazíroknál pedig egyenesen tilos volt, mind a gyümölcs, mind pedig a „nedű”, fogyasztása. Az I. Mózes 9, 21-ben például, Noét mezítelenül találják a sátrában ugyanis annyira lerészegedett az időközben megerjedt musttól.

wine-1796891_960_720

De vajon fel lehet-e oldani azt az ellentmondást, amit e kis gyümölcs okozott? – tette fel a kérdést Nazareczki István. A válasz: fel lehet oldani az Újszövetség és Jézus Krisztus segítségével.

Az újszövetségi rész már igen visszafogottabb itt a szinoptikus evangéliumokban, mindössze kilenc részben szerepel. János evangéliumában a bor, mint krisztusi jel szerepel. Pl. a kánai menyegző, valamint Jézus körüli misztériumokban is fellelhetünk leírásokat. A szőlő és a bor, mind fizikai és szellemi szimbolika „én vagyok az igazi szőlőtő”, vagy az utolsó vacsoránál „Krisztus vére éretted is kiontatott a bűnöknek bocsánatára”.

A kereszténység történetében tehát igen szerteágazó a bor szerepe. Míg az egyik része a Bibliának erőteljes ellentmondásokba bonyolódik, addig az újszövetségben mármint egyfajta pozitívum jelenik meg a bor. Vagyis fontos fizikai és szellemi szimbolika lett a korábban tiltott gyümölcs – vonta le a következtetést az előadó.

Fotók: illusztráció (Pixabay)