Átalakulás várható a természettudományos képzéseken. Ezek egyik legfontosabb hozadéka, hogy nehezebb lesz az érintett szakokra a bejutás. Jelentős ponthatár emelés várható a természettudományos szakokon. A szaktárca szerint a képzésre túl sok felkészületlen diák kerül be, ezeknek a tanulóknak a fele el sem jut a diplomáig. A nagy egyetemek érintett dékánjai is támogatják a szigorítást és az emelt szintű érettségi bevezetését.
A felsőoktatási stratégiából kiderül, hogy ezeken a szakokon úgy lenne érdemes a ponthatárok minimumát megszabni, hogy annyi elsőéves kerüljön be, mint amennyi végezni is fog. „Jelenleg a TTK-sok felvételi pontszámai rendkívül alacsonyak, a felkészületlen hallgatók tömegei pedig rossz hatással vannak a tehetséges diákok tanulmányaira is. A beiratkozott hallgatóknak jó, ha fele végzi el az alapképzést.”
A ponthatárok emelése mellett be szeretnék vezetni az emelt szintű érettségi megkövetelését is, legalább egy, a képzéshez kapcsolódó tantárgyból.
Az új kritériumok már lehet, hogy 2020 előtt is megjelenhetnek a szakokon.
A képzési szerkezet is változni fog. Például a TTK-s fizikus vagy kémikus szakot osztatlan képzés formájában is elindítanák, mivel ezekben a szakmákban a BSc-végzettség „munkaerő-piaci értéke csekély”.
A kétciklusú (alap- és mesterszak) változat is megmaradna, azok számára, akik időközben jönnek rá, hogy nem tudják, vagy nem akarják teljesíteni a mesterszak elvárásait.
Az új követelmények bevezetését az ELTE Természettudományi Karának dékánja feltétlenül támogatja. Surján Péter, a Magyar Nemzetnek tett nyilatkozatából kiderül, hogy az adott tárgyat elsajátítani nem képes hallgatók rontják az oktatás színvonalát, hátráltatják a többieket és kudarcélményekkel távoznak a rendszer elhagyása után. Surján Péter szerint, érdemes lenne néhány szak esetében áttérni az osztatlan képzésre, de fontos, hogy az alapdiploma megszerzésére is legyen lehetőség.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Karának dékánja szerint is feltétlenül be kell vezetni az emelt szintű érettségit. Pipek János a következőket mondta: „A magasabb követelményszint véleményem szerint nem riasztja el a diákokat, mivel a felvételire való felkészülést többnyire a „minimális erőfeszítés” motiválja, így alacsonyra helyezett léc esetén kicsit ugranak, magasabb léc esetén pedig nagyobbat. Feltéve természetesen, hogy elegendő időt biztosítunk a felkészülésükre.” Az egyciklusú képzést viszont nem tartja célszerűnek a dékán: „Egy alapszakot végzett fizikushallgató különböző műszaki mesterképzések felé is továbbléphet, sőt nemegyszer megtörténik, hogy valamely műszaki alapképzésen végzett hallgató csatlakozik a fizikus Msc-képzéshez. Nem beszélve arról, hogy már a BSc szintű felsőfokú diploma is komoly anyagi előnyt jelent például az államigazgatásban való elhelyezkedésnél”.
Az informatikai képzések terén is reformok várhatóak. Csökkentenék a nagymértékű lemorzsolódást okozó alapozó tárgyakat. „Egy információtechnológiai szakképzésben bizonyára elfogadható az alapozó tárgyak súlyának csökkentése, azonban egy világszínvonalú képzés igényeivel fellépő egyetemi képzésben ez katasztrofális hiba lenne. A magas hozzáadott értéket előállító területeken dolgozó kollégák ugyanis a kimagaslóan jó matematikatudásukat hasznosítják, utalnék például volt matematikushallgatónkra, akit a Google svájci fejlesztőcsoportjába hívtak, de említhetnénk a modern orvosdiagnosztika kifinomult szoftvereinek fejlesztőit, vagy a mobiltelefon-kapcsolatok szerveződésének elemzőit is.” – nyilatkozta Pipek János.
Forrás: Edupress
