Ez a két kulcsszó a kormány mai bejelentéséből a 2013-as felsőoktatási keretszámokkal kapcsolatban.
Ahogy arról már írtunk, tegnap kiszivárgott a Emberi Erőforrások Minisztériumának következő évi felsőoktatási keretszámaira vonatkozó koncepciója, miszerint csupán 10 ezer hallgató tanulmányait finanszírozná az állam, ezen kívül pedig 46 ezer diák kapna részösztöndíjat. Ez azt jelentené, hogy a képzési költség felét az állam állná, a másik felét pedig a tanulónak kellene fizetnie, amihez diákhitelt vehet fel.
Ma délelőtt beszélt ezekről Giró-Szász András, kormányszóvivő, aki részletesen nem közölte a számadatokat, azonban bejelentette, hogy a kormány e mellett az elgondolás mellett döntött.
A kormányszóvivő hangsúlyozta a diákhitel fontosságát, ami hatalmas segítséget nyújthat a tanulók számára, hiszen a diákhitel2 felvételével finanszírozni tudják tanulmányaikat, így akár 0 forinttal is neki lehet kezdeni az egyetemnek, így nem lehet egyenlőtlenség a felvételizők anyagi helyzete miatt, hiszen csak a megfelelő pontszámot kell elérni. Kiemelte, hogy ez a konstrukció nagy kamattámogatást ad, mivel a hallgatóknak évi 2%-os kamatot kell fizetniük, ami a London School of Economics tanulmánya szerint az egyedüli fent tartható diákhitel rendszer Európában.
Ezen kívül arról is döntés született, hogy az állam átvállalja a diákhitel visszafizetését diplomaszerzés után, ha az illető a közszférában, tehát a közigazgatásban, egészségügyben vagy oktatásban helyezkedik el. Valamint tervben van olyan privát szektorú cégek támogatása is, akik diákhitellel rendelkező foglalkoztatottjaik helyett átvállalják a hitel visszafizetését.
Giró-Szász András kiemelte, hogy a felsőoktatás problémája az, hogy a felvettek 46-47%-a eddig lemorzsolódott és nem szerzett diplomát, az új rendszer ezt elkerülve a diploma megszerzésére és az egyetem vagy főiskola befejezésére ösztönöz. Így nem az a lényeg hogy hányan kerülnek be az egyetemre, hanem az hogy hányan végzik el.
Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár azt a különbséget hozta fel a 2008-ban felvetett felsőoktatási hozzájárulás és a most bevezetésre kerülő részösztöndíj között, hogy ez a rendszer nem zár ki senkit a felsőoktatásból és az eddiginél több tanuló képzéséhez tud hozzájárulni az állam, a diákhitel pedig növeli a felsőoktatás forrásait.
Bejelentésre került, hogy nem változik a mesterképzés és a doktori képzés állami támogatása, az ide jelentkezők teljes állami ösztöndíj mellett tanulhatnak továbbra is.
A kormány arról is döntött, hogy három bizottságot hoz létre az egyetemek pénzügyi helyzetének rendezésére. Naszvadi György a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az egyetemek adósságrendezési kérdéseivel, Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár az egyetemi uniós projektek önrész-átvállalásával, Varga Mihály tárca nélküli miniszter pedig az egyetemi ppp-beruházások kiváltásával foglalkozik majd.
Megváltozik az egyetemek irányítási rendszere is, a rektorok az egyetemek oktatási és tudományos életével kapcsolatos kérdésekben hozhatnak majd döntést, az egyetemek gazdasági életével kapcsolatos irányítás pedig az egyetemi kancelláriák kezébe kerül. Ezek vezetőit az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatára a kormány nevezi ki.
Külön ösztöndíjat hoznak létre az élsportolók és edzők támogatására, hogy ezzel is fellendítsék az egyetemi sportéletet és itthon maradásra ösztönözzék a tehetségeket.
Forrás: index.hu
Kép: kepmas.hu
