A Nemzeti Filmintézet idén szeptember 21. és 26. között rendezte meg immár negyedik alkalommal Budapest legnagyobb nemzetközi filmfesztiválját, a Budapesti Klasszikus Film Maratont. Az esemény számos fővárosi helyszínen mutat be filmeket, kínál családi programokat, valamint lehetőséget ad szakmai előadásokon való részvételre is. Idén több mint 70 frissen restaurált klasszikus filmet láthatott a közönség.
„A magyar film születésének 120. jubileuma meghatározza a Nemzeti Filmintézet teljes idei évét. A különleges évforduló inspirálta a Ludwig Múzeumban létrehozott, Nagylátószög – 120 éves a magyar film című történeti kiállításunkat, és ennek égisze alatt szervezzük az idei Budapesti Klasszikus Film Maratont is. A világjárvány okozta bezártság után kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a filmrajongók újra nagyvásznon és közösségben élhessék át a mozizás élményét” – foglalta össze Káel Csaba, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet igazgatóságának elnöke a Fesztivál idei küldetését.
Az eseményeknek öt főbb helyszín adott otthont: a Toldi Mozi, az Uránia Nemzeti Filmszínház, ahol a Film Maraton nemzetközi megnyitóját is tartották, a Francia Intézet, a Ludwig Múzeum (MÜPA), valamint a Szent István tér, ahol ingyenes filmvetítésekkel lepték meg a budapesti közönséget.
A vetített filmek öt szekció köré csoportosultak. A fesztivál Hommage válogatása minden évben olyan alkotók előtt tiszteleg, akik nemrég hagyták el világunkat, és ezzel együtt jelképes helyüket a magyar film-, színház- és média iparban. Ezen rendezvényen a Hommage szekcióba került Törőcsik Mari, Jankovics Marcell, akinek animációit sok gyermek és felnőtt egyaránt köszönheti, Tóth János és Bertrand Tavernier, akik szintén alkotóművészként hagytak itt bennünket.
A Filmmaraton idei programjának Fókuszában három kerek évfordulót ünneplő rendező, Mészáros Márta, Jancsó Miklós és Huszárik Zoltán; két animációs alkotó, Reisenbüchler Sándor és Halász János (John Halas); valamint a nehezen besorolható avantgárd egyéniség, Moholy-Nagy László állt.
A harmadik szekció a Magyarok Hollywoodban című nevet kapta. Ehhez olyan filmek csoportosulnak, mint például a Casablanca, Drakula vagy a Legénylakás.
A Magyar szem és Nyitott archívumok című szekciók között is lehetett találni filmeket, rendezvényeket vagy szakmai eseményeket. A hatalmas kínálat között biztosan volt minden érdeklődési kört kielégítő film vagy program, hogy senki se maradjon ki az élményből.
„Az idei év különleges, hiszen alkalmunk nyílik több, a magyar film története szempontjából fontos évforduló megünneplésére. 125 évvel ezelőtt készítették az első filmfelvételeket Magyarországon a Lumière testvérek operatőrei, 120 évvel ezelőtt mutatták be az első megrendezett magyar filmalkotást, és 90 évvel ezelőtt született a magyar hangosfilm, amelynek első sikere, a Hyppolit, a lakáj 90 év elteltével is óriási népszerűségnek örvend. 2017-ben, amikor elindítottuk a Budapesti Klasszikus Film Maratont, arra vállalkoztunk, hogy nagyvásznon mutatjuk be a magyar filmtörténetet, a magyar filmeseknek a világ filmtörténetére gyakorolt hatását, és az egyetemes filmtörténet nagy klasszikusait. Ehhez segítségül hívtuk a nemzetközi filmarchívumok népes családját, akik azóta is töretlenül küldik a Maraton programjába a restaurált filmkincseket. Idén is izgalmas időutazásra hívjuk a film szerelmeseit a némafilmektől az elmúlt évtizedekig, tisztelegve a nagy alkotók tehetsége előtt” – olvasható Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatójának összefoglalójában.
A magyar filmesek tehát nemzetközi viszonylatban is több olyan izgalmas filmet vittek vászonra mint Az óceánjáró zongorista legendája. Szeptember 23-án a Szent István téren vetítettek le a rendező Giuseppe Tornatore történelmi filmdráma klasszikusát. A forgatókönyvet Alessandro Baricco és Giuseppe Tornatore írta, valamint az operatőr Koltai Lajos volt. Alessandro Baricco olasz sztáríró könyvsikerének címe Novecento, vagyis 1900, hiszen a hajón született zongorista – akit a filmben Tim Roth alakít – éppen egyidős a századdal.
Ez a film azon kedvenceim egyike, melyet magáért a mondanivalóért nézek, nem csupán az élvezetért – habár ebben is felfedezhető a katarzis. Ahogy a Film Maraton oldalán olvasható: A tökéletes mű szólal meg ebben a filmben, melyet a zongorapárbajnál, a film egyik legszédítőbb jelenetében hallhatunk. Ez Ennio Morricone alkotása, melybe ugyanúgy bele lehet szédülni, mint ahogyan magába a filmbe.
A Budapesti Klasszikus Film Maraton esélyt ad egy olyan jelentős kulturális kibontakozásnak, mellyel egyre több budapesti fiatal is élhet. Nemcsak városi, hazai, hanem nemzeti viszonylatokban is. A negyedik esemény ismét egy filmtörténeti klasszikust adott a látogatóknak.
A kiemelt kép és a cikkben megjelent képek a Nemzeti Filmintézet és a Budapesti Klasszikus Film Maraton tulajdona.
