Egyesek szerint a kettő között nincs különbség, ők azonban tévednek. Amíg a veszekedés csak generálja a konfliktusok sokaságát, és érzelmi alapon támad, addig a vita a lényeg meglátását, a logikus gondolkodást szolgálja. Na de hogyan? Az ELTE Vitaklub bemutatkozik.
Alapvető probléma, hogy hazánkban a rendszerváltoztatás után sem gyökerezett meg elég mélyen a vitakultúra. Ugyan Nyugatról betört a disputázás, mint a demokrácia alapvető kelléke, de a kezdeti lendület hamar megcsappant. Néhány éve azonban újabb ébredezésnek lehetünk tanúi: 2011-ben az EU támogatásával megrendezték az első országos, középiskolásoknak szóló vitaversenyt, 2014-ben pedig már harmadik alkalommal szervezték meg mindenféle felső támogatás nélkül a Corvinus, a CEU és az ELTE diákjai a Budapest Open vitaversenyt, ahova 160 vitázni vágyó fiatal érkezett Hongkongtól Kaliforniáig a világ minden pontjáról. 
Pár évvel ezelőtt néhány ELTE-s társunk tudatosan kereste a vitázási lehetőségeket az egyetemen, és amikor tapasztalták, hogy hiába ‒ hiszen egyáltalán nem létezett még itt disputa-kör ‒, a Corvinus és a CEU ilyen csoportjaihoz csatlakoztak. Innen már egyenesen vezetett az út odáig, hogy hamarosan a Budapest Open főszervezői között találták magukat. Hamarosan el is indították az ELTE Vitaklubot: Inzelt Éva (kriminológia) és Kajtár Gábor (nemzetközi jog) ELTE-s oktatók megkeresték őket, és az ő nevükön szabadon választható tárgyat hirdettek a 2012/2013-as tanév II. félévében. A kurzust sokan, sok szakról fel is vették, így bebizonyosodott: a földrajz szakos és szabadbölcsész páros akár a TáTK-s vitázókat is felülmúlhatja.
A Vitaklub két része a versenyvita és a közéleti vita. A Versenyvita keretében hetente kétszer összegyűlnek, és egy adott tételmondattal megtartanak egy vitát. Legutóbb éppen arról, hogy kötelező legyen-e az általános választásokon való részvétel. Rövid felkészülési idő után megkezdődik a vita, amelynek végén a formalitások lezárásaképp kézfogással üdvözlik egymást a vitázó felek. A vitát kívülről figyelő bíró ezt követően összefoglalja és értékeli a csapatokat, majd közösen megbeszélik az egyébként felmerült gondolatokat, hiszen korántsem biztos, hogy a saját álláspontodnak megfelelően kell érvelned (egyébként talán könnyebb is személyes véleménnyel ellenkező oldalt képviselni, így nem homályosít el az érzelmi töltet).
A Közéleti Vita során nagy közönség előtt vitáztatják az adott téma szakértőit, akik készséggel fogadják a megkeresést. „A társadalomban ellentétek mindig is vannak, ezeket pedig kezelni kell. A vita ehhez ad keretet, a cél, hogy az egyébként közéletünket jellemző személyeskedést elkerüljük, ezáltal a konfliktusok alapjait látva, a lényegi kérdésekre helyezzük a hangsúlyt, ez elengedhetetlen a demokratikus párbeszéd kialakulásához. Elsősorban nem politikusokat keresünk meg, hanem szakértőket, de nem félünk a szakpolitikusoktól, a lényeg, hogy tárgyilagosan álljanak a kérdéshez.”– mondta Dinai Fanni és Cohen Áron, a két főszervező. „Fontos, hogy a magyar szakemberek megtanuljanak vitázni, és szeretnénk, hogy hasson a közéletre az, hogy az ELTE-n kialakul a vita.”
Bizonyára ti is tapasztaljátok, hogy nem elég interaktív az egyetemi képzés. Ha nemcsak hallgatni, hanem pontosan fogalmazni, pezsgő párbeszédben részt venni, és másokkal együttműködni is szeretnél az egyetemi évek során, jobbat nem találhatsz. „Persze, irányítottan, külön-külön, sok munkával fejlesztheted a beszédképed, megtanulhatod más úton is a jó érvelés módját, és azt, hogyan helyezd kontextusba a dolgokat, de a (versenyszerű) disputázás mindezt egyszerre adja meg neked.” Az egészben a legjobb pedig az, hogy nagyon hamar elsajátíthatja bárki ezeket a képességeket.
És hogy milyen szerepet tölt még be az elhivatottak életében a vita? Amíg Nyugaton a disputázás művészetében azért mélyednek el a fiatalok, hogy saját magukat képezzék, és ezzel a „plusz valamivel” később jobban érvényesüljenek a munkában és az élet minden más területén is, ez Európa többi részében nem így van. Itt azok, akik a vitakultúra fejlődését kívánják elérni, ezzel a társadalom jobbítását tűzik ki zászlajukra. Hiszik, ezzel aktívan tesznek azért, hogy itt húsz év múlva jobb világ legyen, mint most.
Ha kedvet kaptál a vitázáshoz, nézd meg a következő közéleti vitát, vagy csatlakozz hozzájuk hétfőn 16-kor, illetve pénteken 14-kor egy vitára! Kapcsolat és további info itt.
[keretes] A Vitaklubban használt vitaformátum
A versenyszerű vitázásnak jó néhány formája kialakult (pl. a programvita, a Karl Popper vagy a Lincoln – Douglas vitaformátum), az ELTE Vitaklubjában a brit parlamenti típusú vitát alkalmazzák. A különböző típusok annyiban térnek el egymástól, hogy az adott szereplők milyen funkciót töltenek be. Mindegyik irányzatban alapvető jelentősége van a formális kereteknek, ez biztosítja a „demokratikus működést.” A felszólalások sorrendje és időtartama kötött, de ez, és a csapatokban résztvevő szereplők száma stílusonként eltérő. A brit parlamenti típusú vita sajátossága, hogy nem kettő, hanem négy (2-2 személyből álló) versengő oldalból áll: az adott tételmondatot támogató (pro) és ellenző (con) oldal osztott nyitó és záró oldalra. Az azonos oldalon érvelő két-két csapat egymást túllicitálva próbálja a saját, logikusabb, lényegre jobban rámutató érvrendszerével a maga győzelmére billenteni a vitát, de mindeközben nem mondhatnak ellent egymásnak, a záró támogató (kormánypárti) és ellenző (ellenzéki) oldal kénytelen a vita első részében elhangzottakhoz igazítani a felkészülés során kidolgozott vázlatát. A felhozott érveket kellően alá kell támasztani, és megindokolni, miért, hogyan illeszkedik az új aspektus a vita rendszerébe, eddigi folyamába. A nyertes oldal az lesz, aki a leglogikusabban érvelt, és mindemellett reagált a többiek érveire. [/keretes]
