Minden téma előfordult a kollégiumi kultúrhéten, ami egy egyetemistát érdekelhet.
Az ég kék. A kultúr7. Ezzel a felirattal lehetett a leggyakrabban találkozni az elmúlt pár napban a Kőrösi Csoma Sándor Kollégium falain belül, ugyanis a szokásos őszi kultúrhét zajlott csütörtök estig. A nagyszámú érdeklődő idén is bizonyította, hogy a bulik mellett a színvonalas, elgondolkodtató előadásoknak is helye van. Nekem kedden indultak programok, és rögtön az elején bajban voltam. Győri Róbert a földrajztudománnyal foglalkozó előadása ütközött Kubiszyn Viktor drogokról szóló bemutatójával. Végül az utóbbi mellett döntöttem, de biztos vagyok benne, hogy nem csalódott, aki Győri Róbertet hallgatta. (És ez most nem az itt kötelezően elsütött közhely. Néha elgondolkodok, miért érdemes bemenni az olyan órákra, ami korán van, nem kötelező vagy épp nem kérik számon az ott elhangzottakat. A legjobb választ Győri Róbert személye adja meg. Talán eszünkbe sem jut, de olyan emberektől van lehetőségünk tanulni, akik már számos alkalommal bizonyították szellemi rátermettségüket, és tudásukat nem csak Magyarországon, de az egész világon tiszteli a szakma. Szeretni nem kell minden oktatót, de azt el kell ismerni, hogy sokunkkal ellentétben ők már letettek valamit arra a bizonyos asztalra. Két kurzust végeztem el Győri Róbert tanításával, és ezeken egy hatalmas tudású ám végtelenül szerény embert ismertem meg. Aki kedden őt választotta, biztos nem bánta meg.)
„Sziasztok, Viktor vagyok. 16 évet anyagoztam, kipróbáltam füvet, LSD-t, kokaint és még sorolhatnám.” Ha így kezdődik egy előadás, arra figyelni fogunk, mert itt valami nem hétköznapi fog történni. Kubiszyn Viktor előadása pedig nem volt hétköznapi. A színpad szélén ülve, teljesen őszintén beszélt 16 év drogfüggőségéről. Egy számunkra elképzelhetetlen világban jártunk ahol az elitgimnázium éltanulója punkokkal vegyült, felfedezte a mesterséges örömöket majd a poklot többször megjárva eljutott a Lepény (a KCSSK előadóterme) emelvényére is, immár tisztán. Viktor kálváriája a legális drogoktól indult és 5-6 év alatt jutott el a problémás fázisba. Leszokással többször próbálkozott, végül az írás és a vallás adta meg neki azt a pluszt, ami segített letenni a szert. Rémálomba illő kalandjait két könyv is megörökíti, a Drognapló egy az egyben az ő története, míg a Foglaltház már egy kicsit fikciósabb elbeszéléseket tartalmaz. A legmeghatóbb pillanat volt, amikor a hallgatóságból megkérdezték, mi az, amit a legjobban bán a drogos „pályafutása” alatt. Viktor egyből, szinte gondolkodás nélkül válaszolt: Az ő életmódját a körülötte lévők szenvedték meg, lopásaival, hazugságaival, manipulálásaival pont azoknak ártott a legtöbbet, akik végig mellette voltak. Aki végigülte ezt az 1 órás beszélgetést, biztos vagyok benne, hogy kétszer is meggondolja, mihez nyúl a jövőbe. Az iskolákban, táborokban pedig nem olyan embereknek kell beszélni a drogokról, akik egyszer képen láttak valami fehér port, hanem olyanoknak, mint Viktor. Saját bőrén tapasztalta meg a junkie létforma minden kínját, és erről úgy tud beszélni, hogy egy pisszenés nélkül hallgatta mindenki.
A következő program egy kötetlen baráti beszélgetést ígért Mészáros Péter és slammer barátai között. Ezek a fiatal lányok, srácok olyan társadalomkritikát fogalmaznak meg saját nyelvükön, amik itt hevernek az orrunk előtt, mégis hajlamosak vagyunk mellettük szó nélkül elmenni. Természetesen sokszor saját vágyaikkal, érzéseikkel szövik át ezt az egészet, de úgy érzem, felesleges nekem erről beszélni, aki kíváncsi rá, olvassa el Simon Márton honlapját.
Az estet Rekop György stand-up előadása zárta, amire teljesen meg is telt a terem. Egy humorista előadásáról beszámolót írni kicsit olyan, mint a guminő meg a koffeinmentes kávé. Pont az élvezeti rész hiányzik belőle, ezt hallani kell ahhoz, hogy élvezni lehessen, utólag nem lehet átadni. Annyit azért bizton állíthatok, hogy az ELTE-n végzett Rekop végig maga mellett tudhatta a közönség szimpátiáját, tökéletesen tisztában volt azzal, hogy a kollégisták többsége vevő lesz a csajozós, részeges poénokra.
Sajnálom, hogy csak a keddi napom tudtam részt venni, a többi program is legalább ilyen jónak ígérkezett, és a beszámolók alapján nem is csalódtak az érdeklődök. Ja, hogy szexet ígértem a címben? Volt arról is szó, csütörtökön Hevesi Kriszta tartott róla előadást. Legközelebb érdemes venni a fáradságot és elmenni kulturálódni, nem pedig az interneten rákattintani mindenre, ami szex.
