Jó zenék, rengeteg forralt bor, több száz korcsolyázó fiatal – ez volt tegnap a Jeges Est.
Bár a nyitást csak fél 9-re ígérték, már 8-tól kisebb tömeg gyűlt össze a Városliget előtt. A jókedv már ekkor is határtalan volt, bár szépen lassan egyenként az aszfalthoz fagytunk. 20:30 után nem sokkal pedig ténylegesen kinyíltak az ajtók, s mi egymást lökdösve megindultunk a pálya felé. Szerencsére nem egy beléptető kapu volt, így nem is tartott túl sokáig a bejutás. A melegedőben szinte azonnal mindenki ledobta a táskáját, s lehuppant egy padra, hogy a cipőjét lerúgva végre korit húzhasson. És már indulhatott is a csúszás. Perceken belül birtokunkba vettük a jeget, s szép lassan egyre többen lettünk. A hideg is kezdett elviselhetővé válni, ahogy a köröket róttuk, keresve az ismerősöket, vagy a party fotóst, hogy megörökítsük az élményt.
A DJ pultban is egyre jobb zenék szóltak; viszonylag gyorsan átváltottunk a langyi zenéből a buli szakaszra, ami aztán egész este tartott. Szerencsére. Azért a Gangnam Style-t és a Rumadai-t elég vicces úgy végig nézni, hogy néhány ember igen csak küzd a talpon maradásért.
A melegedő előtt pedig nagy üstökben főzték a forralt bort (ami egész finom volt), de persze lehetett kapni meleg teától kezdve mindenféle üdítőt. Úgyhogy aki kellően átfázott, azon könnyen lehetett segíteni.
Idő közben versenyt is hirdettek a szervezők. A csapatoknak a pálya végén elhelyezett akadálypályán kellett végigmenniük, amit azért a kevésbé profik is tudtak teljesíteni. Itt tényleg nem a győzelem volt a fontos, sokkal inkább a lelkesedés. Amiből nem volt hiány.
Fél 11 fele azért már kezdtünk elfáradni, éreztük, hogy a jóból is megárt a sok. Nem csak mi voltunk így vele: folyamatosan kezdtek elszállingózni az emberek. A ruhatárból (ami nem mellesleg ingyenes volt – nagy piros pont a szervezőknek) kikértük a holmijainkat, s újra cipőt húzva lassan elindultunk hazafele. Vagy ki merre. Minden esetre nagyon jó kezdése/befejezése volt ez a szerda estének. Reménykedünk az ismétlésben!
