Populáris- és rétegzene kutatás Magyarországon

A Zenei Hálózatok Egyesület elnökhelyettesével, Krémer Tamással beszélgettünk az egyesületről, a hazai zenekutatásról és az egyesület folyóiratáról.

Mivel foglalkozik a Zenei Hálózatok?

A Zenei Hálózatok Egyesület egy olyan zenekutatással foglalkozó civil szervezet, amely egyfelől olyan vizsgálatoknak kíván kereteket biztosítani, mint például a zene és a digitális kultúra vagy szubkultúra és hálózati közösségek összefüggése. Másfelől az egyesület a populáris- és rétegzenéről való tudományos diskurzus magyarországi megalapításán munkálkodik. Továbbá olyan peremjelenségek vizsgálatát is támogatjuk, mint a reklámzene, csengőhangok vagy videojátékok zenéi. Tehát szeretnénk minden olyan zenei jelenség kutatását és tudományos elemzését felkarolni, ami kiesik az itthoni zenekutatás köréből. Az egyesület tevékenysége két részből áll: egy tudományosabb, szakmai szférából és egy ismeretterjesztő, gyakorlati részből. Ami azt jelenti, hogy az előadásokon és publikálásokon kívül szeretnénk elősegíteni a hazai zeneipar helyzetének javítását is, amely a szakma nyugati, professzionális viszonyaitól elmarad, gyakran a szakmabeliek kárára. Magyarországon a zenei menedzsmentképzésnek nincs nagy múltja. Morcz Fruzsina, az egyesület egyik tagja ezért tart például zenei menedzsmentképzéseket.

Ezek szerint populáris vagy rétegzenével korábban nem foglalkoztak itthon akadémikus szinten?

Elszórtan van néhány olyan írás, ami ezzel kapcsolatban jelent meg, de alapvetően nem ez képezi a zenekutatás szerves részét. A Zenei Hálózatok egyfajta gyűjtőbázisként kíván működni, amely felkutatja azokat az embereket és írásokat, amelyek eddig ezekkel a témákkal foglalkoztak és egy egységes kutatói fórumot kíván számukra nyújtani. Az egyesület megalapításával csatlakoztunk a legnagyobb populáris zenekutató nemzetközi hálózathoz, az IASPM-hez (International Association for the Study of Popular Music), amelynek a Zenei Hálózatok lesz a hivatalos magyarországi képviselete. Ezzel olyan lehetőségek nyílnak meg a hálózat tagjai előtt, amellyel színesíteni és szélesíteni tudják kutatásaikat, például részt vehetnek külföldi programokon és konferenciákon illetve idegen nyelvű szaklapokba publikálhatnak.

Már hivatalosan is egyesület vagytok?

Nem, sajnos még nem. 2012 nyarán kezdtük el ennek a lebonyolítását, de a bürokráciának köszönhetően rettentő lassan haladnak előre a dolgok, úgyhogy még csak folyamatban van az egyesületté való válásunk, ami remélhetőleg pár hónapon belül lezajlik.

Hogyan kerültél bele a Zenei Hálózatokba?

Már régóta érdekelt a populáris és rétegzene kutatás és láttam, hogy külföldön ennek már megvan a kultúrája, például egyetemi tanszékek foglalkoznak ezzel és arra gondoltam, hogy jó lenne ennek itthon is teret nyitni. Ezért 2011-ben Hangok a gyárból címmel belefogtam egy folyóirat előkészítésébe. Ugyanebben az évben jelent meg egyébként a Zenei Hálózatok című tanulmánykötet is, amiről én ekkor még nem tudtam, de ahogy keresgéltem a témához értő embereket, eljutottam a kötet szerkesztőihez, például Barna Emíliához és Tófalvy Tamáshoz, most már (leendő) egyesületi elnökhelyetteshez és elnökhöz. A közös érdeklődésnek és azonos céloknak köszönhetően részt vettem az egyesület megalapításában, a folyóirat pedig beolvadt a Zenei Hálózatokba és az egyesület hivatalos lapjaként, Zenei Hálózatok Folyóirat néven fut tovább.

Kik publikálhatnak a folyóiratba?

Ez egy tudományos, a tervek szerint egyelőre csak online formában megjelenő szaklap lesz, tehát olyanok, akik ebben a témában folytatnak kutatásokat. A publikálók között például szerepelnek néhányan a Zenei Hálózat-kötet szerzői közül is. Egyébként szívesen fogadunk bárkitől beküldött írásokat, és rengetegen élnek is ezzel a lehetőséggel, hiszen számos irományt kaptunk már többek között az ELTE BTK-ról is. Bárki írását nagyon szívesen elolvassuk, megírjuk a véleményünket – sajnos azonban olyan munkákat nem tudunk elfogadni és leadni, amelyek nem tartják be a tudományos dolgozat vagy tanulmány jelentette követelményeket. Mi tudományos dolgozatokat, tanulmányokat várunk akár diákoktól, oktatóktól, zenei szakemberektől. Továbbá fanatikusokra van szükségünk olyan értelemben, hogy amíg nincsen mögöttünk anyagi bázis, addig sajnos nem tudunk fizetni az írásokért. A Zenei Hálózatok non-profit szervezet, olyannyira, hogy az egyesületet, a folyóiratot és az előadássorozatokat jelenleg néhány résztvevő lelkesedésével és odaadásával tartjuk fent.

Szerveztek Zenei Hálózatok Esteket is.

Igen, nagyon fontosnak tartjuk a tudományos munka mellett az általánosabb ismeretterjesztést is. Erre találtuk ki a Zenei Hálózatok Esteket, amelynek első szériája tavaly kezdődött az ELTE BTK kampuszán és most zajlik a második előadássorozat, amelynek a Szimpla Kert ad otthont. Ezeken az esteken olyan meghívott előadók tartanak előadást, akik kutatási területükben, vagy szakmájukban kapcsolódnak a zenéhez, például egyetemi oktatók, zenészek, szakújságírók és zeneipari szakemberek. Az estek során olyan témák kerültek és kerülnek terítékre, mint például a lemezgyűjtés közösség- és identitásképző szerepe, a fel nem használt filmzenék vagy a hazai zenei menedzsmentképzés és a hazai digitális zenepiac, amiről egyébként Morcz Fruzsina és Bodrogi András fog előadást tartani november 29-én este hét órakor.

Hogyan lehet veletek felvenni a kapcsolatot?

Leginkább a facebook oldalunkon, ahol az előadások menetrendje is megtalálható. Egyelőre nincsen egy egységes egyesületi honlapunk, de folyamatban van az is, úgyhogy az érdeklődőknek csak a facebookot tudom ajánlani, illetve a blogunkat és természetesen az esteket. Ha pedig valaki írást szeretne küldeni, az megteheti a tamaskremer@gmail.com címen.

Fotó: Szájer Fanni