Szív után a lélek

A Budaörsi Napokat a Carbonfools nyitotta, mely hatalmas sikert aratott. A fiúkat a fellépés előtt sikerült diktafon végre kapnom, ahol szó esett az új lemezről, közös munkáról és jövőbeli tervekről.

Nemrégiben jelent meg a harmadik nagylemezetek. Milyen élményekkel gazdagodva jöttetek ki a stúdióból a felvételek után?

István: Sokat mélyült a zenekar kapcsolata ez idő alatt. Rengeteget tanultunk egymásról. Csupa jó élménnyel tölt el, ha visszagondolok rá.

Balázs: Én élvezem a stúdiómunkálatokat, úgyhogy én is egy hasonló élményekkel övezett út végére értem, amikor elhagytam a stúdiót. Ez egy olyan lemez lett, amely mindenféle olyan dolgot taglal, ami a lelkünket nyomta az utóbbi időben. Ezek, és ezek előzményei lettek most megzenésítve a Carbonsoul-on.

Feltűnnek vendégelőadók is egy-egy számban. Például a rádiókban is hallható Sunset című dal operabetétjében Fehér Andrást, édesapádat hallhatjuk. Milyen volt együtt dolgozni vele?

Balázs: Édesapámnak furcsa volt, mert ő világéletében komolyzenét tanult és azon is nőtt fel. Nekem pedig nagyon nagy megtiszteltetés apámmal egy dalban, illetve egy lemezen szerepelni. Ez egy régóta dédelgetett álmom volt. Titusz és édesapám is nagyon jól megértették egymást, úgyhogy szerintem mondhatjuk, hogy nagyon jó volt együtt dolgozni.

Melyik az a stílus, amelybe be tudnátok sorolni a zenét, amit játszotok?

Balázs: Alternatív pop zene.

Titusz: Alternatív rock, elektronikus, carbonos pszichedelikus techno űrrock hangzás, mindez megspékelve új elemekkel, mint a new wave, a blues vagy a turbópolka… Nehéz összefoglalni egy szóban.

Balázs: Carbonfólikus.

Egy magyar zenekar, ahogy Ti is, miért dönt az angol nyelvű szövegek mellett?

Titusz: Sokkal jobban hangzik angolul. A rock ’n’ rollnak az angol az anyanyelve. Teljesen más világ az, amikor magyarul beszélsz. Angolul bármilyen hülyeséget ki lehet mondani, a magyart viszont megértik.

Balázs: Természetesen ettől azért még van mondanivalója a daloknak.

Külföld felé mennyire próbáltok nyitni? Van-e tervben esetleg külföldi turné?

Balázs: Igyekszünk, de egyelőre nem lesz külföldi turné, viszont egy-egy állomás igen. Május 1-jén Szerbiában lépünk fel, a Trenchtown fesztiválon.

Titusz: Minden management kérdése. Tavaly például adtunk két koncertet is Londonban a Dreadzone zenekar meghívására.

Balázs: Szeretnénk, ha mindenhol megismernék a zenénket. Jó volna külföldön is legalább ekkora sikereket elérni, mint itthon. Igazából Magyarország egy nagyon korlátolt ország, ahol nagyon kevesen beszélnek angolul. Reméljük azért, hogy a zenénk nem áll meg az országhatároknál.

A brit Dreadzone zenekar a ti meghívásotokra érkezett Budapestre, és ők is visszahívtak Benneteket, ahogyan az imént említettétek. Lesz ennek a kapcsolatnak folytatása?

Balázs: Elképzelhető. Ők valószínűleg jönnek még hozzánk, hogy mi megyünk-e hozzájuk, az csak rajtuk múlik. Én szeretnék tőlük függetlenül is külföldön játszani, és minden erőnkkel azon leszünk, hogy ez meg is valósuljon.

Elkészült az új lemez első klipje, a Hideaway című számhoz. Miért éppen ebből a dalból lett klip?

Titusz: Én döntöttem úgy, hogy legyen egy klip, mert ma már mindenkinek van. Voltak alap ötleteink, de azokat szépen lassan elhagytuk.

Balázs: Én erőltettem nagyon, hogy ehhez a számhoz készüljön klip, hiszen nagyon nehezen ment a feléneklése a dalnak, végül mégis ez a nóta lett a kedvencem a lemezről, ettől vártam a legtöbbet. Magunk is meglepődtünk, amikor először láttuk az összevágott verziót, hiszen hihetetlenül szuggesztívre sikeredtek a képek. Nagyon élveztük a forgatást, jó volt egy ilyen dinamikus és profi csapattal dolgozni, nem volt toporgás, nem voltak fölösleges körök, egyszerűen ment minden, mint a karikacsapás.

Befolyásolja a közös munkát az, hogy Titusz a Belgában is tevékenykedik?


Balázs: Jól megférünk egymás mellett. Közben pedig emeli a Carbon fényét, hogy van összefonódás a két banda között.

Mit vártok az idei fesztiválszezontól?

Balázs: Hogy minél több fesztiválon, minél nagyobb közönség előtt léphessünk fel. Mindig elvárás a koncertektől, hogy mi magunk is jól érezzük magunkat. Az a tapasztalat, hogy minél több idő telik el, annál jobban szeretjük csinálni, annál többen kíváncsiak ránk és a zenénkre. Ezt a tendenciát szeretnénk folytatni.

Végezetül, ha már itt vagyunk a Budaörsi Napokon, mit gondoltok, más egy egyetemi rendezvényen fellépni, mint bárhol máshol koncertet adni?

Balázs: Közönség és közönség között, valamint helyszín és helyszín között a mi szempontunkból nincsen különbség. Ötven ember előtt is a maximumot kell nyújtanunk, ugyanúgy, mint ötezer ember előtt, bárhol is lépünk fel.

 

Bővebb információt az együttesről itt találhattok:

www.carbonfools.hu
www.myspace.com/carbonfools

 

Lázár Anita

Fotók: Szájer Fanni