Márkus Flóra az ELTE-n végzett anglisztika szakon. 2019-ben elindított egy Instagram-oldalt evveladalban néven, aminek célja a magyar zene világának népszerűsítése volt. A #hallgassmagyart közösségéhez egyre többen csatlakoznak, Flóra pedig igyekszik különböző projektekkel és játékokkal összefogni ezt a csoportot.
Mikor jött létre az evveladalban Instagram-oldal?
Az életem során mindig tele voltam ötletekkel, megvalósításra váró kreatív projektekkel. Törekedtem az önmegvalósításra, de a kitartásom nem mindig volt elég ahhoz, hogy ezek a tervek meg is valósuljanak. Az evveladalbant 2019-ben indítottam el, ami teljesen spontán ötlet volt, nem járt semmilyen hosszabb időt felölelő tervezéssel. Akkoriban sokat néztem az Instagramot, és egyre több hasonló tematikájú oldal jött velem szembe. Ott Anna nagyon inspiráló volt a számomra, örültem annak, hogy a közösségi média felületein értelmes, mély dolgokról is könnyen lehet beszélgetni. Tetszettek a különböző versekkel, irodalmi alkotásokkal, vagy éppen pszichológiával foglalkozó oldalak. Úgy láttam, hogy a magyar zenei kultúrának még nincs meg a helye ezeken a felületeken. Ekkor jött az ötlet, hogy jó lenne közelebb hozni az embereket a zenéhez.
Számítottál arra, hogy ennyien fognak követni?
Egyáltalán nem. Az oldal egyébként lassan épült – amikor elértük a száz követőt, én már annak is nagyon örültem. Vannak olyan oldalak, amik szinte egyből berobbannak, és pár nap alatt több ezer embert érnek el, az evveladalban esetében azonban folyamatos, ütemes volt a növekedés. Amikor elértem az 1000, 5000, majd a 10 000 követőt, mindig meglepetésként ért és ér mind a mai napig. Nem gondoltam, hogy realitás lehet, hogy ez a téma ennyi embert érdekel és vonz.
Milyen projekteket valósítottál meg eddig az oldallal kapcsolatban?
A posztok mellett igyekszem különböző sztorikkal és játékokkal is élvezetesebbé, interaktívabbá tenni az oldal működését. Azonban úgy érzem, hogy újabb és újabb dolgokat kell kitalálnom ahhoz, hogy az egész épülni tudjon. A monotonitással könnyen elveszíthetné az oldal a varázsát, ezért igyekszem gyakran újdonságokkal érkezni. Először elkezdtem hallgassmagyart feliratú vászontáskákat, később pólókat, a járványhelyzet beköszöntével pedig maszkokat is csinálni. Úgy láttam, hogy ebben a virtuális térben kialakult egy szuper emberekből álló közösség, akikkel könnyen lehetett beszélgetni, közösen játszani. Ezt az érzést szerettem volna kiterjeszteni a való életbe is. Ezekkel a táskákkal, pólókkal és maszkokkal egyszerűen lehet jelezni azt, hogy részei vagyunk ennek a közösségnek. Szerettem volna készíteni egy olyan dolgot, ami kicsit belsős poén, és emellett összetartja a csapatot.
Mik a tervek a közeljövőben?
A legaktuálisabb a napokban elkészült zenei foglalkoztató füzet, aminek az ötlete már régóta a fejemben bujkált, és végre a megvalósítása is sikerült. Nagyon büszke vagyok rá, szeretném minél több emberrel megosztani, hiszen remek kikapcsolódás lehet a magyar zenét kedvelők számára, segít kicsit megállni és elszakadni a hétköznapoktól. Rengeteg tervem van a jövőre nézve is, bár nehéz ezekbe belekezdeni, mert a mai napig egyedül viszem az oldal működtetését, ezért kevesebb az időm is. Nagyon szerettem azt, amikor Instagram live keretében lehetőségem volt beszélgetni több zenekarral is. De ennek a formátumnak vannak korlátai, a visszanézése sem annyira élvezetes. Ezért szeretnék majd olyan technikai megoldást találni, amivel ezek a beszélgetések még élvezhetőbbek lehetnek a kedvelők számára is.
Volt már olyan időszak, amikor nem akartad folytatni?
Ezen a területen hatalmas a fluktuáció, könnyen jönnek a magaslatok, de a mélypontok is. Amikor rosszabb napok jönnek, igyekszem kitalálni valami új dolgot, hogy fenntartsam az érdeklődést. De a rengeteg pozitív üzenet, kedves szó és támogatás folyamatosan motivál és bátorít arra, hogy ezt nem érdemes abbahagyni.
Hogyan értékeled a zene közösségteremtő erejét?
A zene egy nagyon könnyen fogyasztható művészeti ág, ezért nagyon sok emberhez képes eljutni, még a mai rohanó világban is. Szerintem szuper érzés, amikor valakivel rácsodálkozhatsz arra, hogy ismeritek és szeretitek az adott számot vagy zenekart. Úgy gondolom, hogy sokat megtudhatunk egy emberről, ha ismerjük a zenei ízlését. Az evveladalbannak köszönhetően például kialakult egy nagyon jó baráti társaságom, akikkel először az Instagramon beszélgettünk, majd találkoztunk, koncertekre jártunk. Ezenkívül van egy másik szint is, akikkel szívesen beszélgetünk éppen megosztott dalokról vagy más témákról. A zene rengeteg emberrel hozott össze az életem során.
Nemrég létrehoztál egy Facebook-csoportot is, Evveladalban barátai névvel. Mesélnél erről?
Az Instagram alapvetően szuper felület arra, hogy könnyen fogyasztható formában impulzusokat adjunk másoknak. De arra már kevésbé alkalmas, hogy egy igazi közösség kialakulhasson. Nem lehet csoportokat létrehozni, a kommunikáció inkább egyoldalú. Annyit kaptam ettől a közösségtől, hogy arra gondoltam, ezt nekik is át kellene élni. Örültem volna, ha nem csak nekem alakulnak ki remek barátságaim az oldalnak köszönhetően, hanem nekik is. Szerettem volna megteremteni azt a virtuális közösségi teret, ahol azonos érdeklődésű emberek egyszerűen tudnak egymással zenéket, ötleteket megosztani, kérdéseket feltenni. A következő lépés az lenne, ha ez a fizikai térben is megvalósulhatna, és ki tudnánk lépni a képernyők mögül. Abban bízom, ha ismét lesznek koncertek, akkor ezen a csoporton keresztül lehet majd embereket találni, akikkel közösen el lehet menni ezekre az eseményekre.
Mit adott neked az evveladalban közösség?
Sok szeretetet és magabiztosságot. Név nélkül vágtam bele ebbe, az emberek pedig azért érdeklődtek az általam megosztott tartalom iránt, mert tetszett nekik az adott mód, ahogy feldolgozom a dalokat, kiemelem az idézeteket. Nekem sokat segített az, hogy a véleményem és a gondolataim számítottak, ez remek megerősítés volt a számomra. Rengeteg pozitív visszajelzést kaptam és kapok is.
Hogy viseled a járványhelyzetet? Szerinted az embereknek most nagyobb szüksége van az olyan virtuális közösségekre, mint az evveladalban?
Az első hullám nagyon hosszúnak tűnt, azt viseltem a legnehezebben, elsősorban az egyedüllét miatt. Ez alatt az időszak alatt nem találkoztam nagyon senkivel, ami lelkileg megterhelő volt a számomra, mert inkább extrovertált ember vagyok. A közös baráti séták, beszélgetések, találkozások adják nekem a legnagyobb feltöltődést. Aztán persze beleszoktam, és már a barátaimmal is szoktunk találkozni biztonságos keretek között, eljárunk túrázni, vagy csak meglátogatjuk egymást. Az egész helyzetben a legrosszabb az unalom. Hiába dolgozunk és tanulunk otthon, mégis marad sok szabadidőnk, amit valahogyan el kellene töltenünk. Szerintem az online közösségek, valamint az oldalon folyó játékok és projektek kicsit el tudják vonni az emberek figyelmét a külvilágban történtekről. Áprilisban volt például a hallgassmagyart-kihívás, aminek keretében minden nap egy más-más témához kapcsolódó zenét osztottunk meg egymással. Nagyon sokan csatlakoztak, jó volt látni az aktív részvételt, és azt is, hogy sokan rátalálhattak számukra addig ismeretlen zenékre is.
Van olyan dal, amit tudnál azoknak ajánlani, akik otthon töltik a mindennapokat?
Hirtelen a Kiscsillag Nem szégyellem című száma jutott az eszembe. A ,,nem szégyellem, szar egyedül lenni” szerintem nagyon leírja ezt a helyzetet, és átadja azt, hogy ezzel mások is így vannak. Nekem azt volt nehéz megérteni, hogy nem csak én vagyok egyedül és mások buliznak közben, hanem ez most mindenkinek rossz. Ez a dal tudatosította bennem, hogy nem egyedül vagyok ezekkel az érzésekkel.
Kinek a koncertjére mennél el először a korlátozások feloldása után?
Nehéz erre válaszolni. Nem is egy kimondott koncertet várok a legjobban, hanem a Fishing on Orfűt. Ha én választhatnék, akkor itt egy tetszőleges napon mindenképpen elmennék egy 30y- és egy Galaxisok-koncertre. A Galaxisokat azért is várom nagyon, mert már két lemezük is megjelent, amivel még nem volt annyira lehetőségük színpadon szerepelni. De már azon a ponton vagyok, hogy bármilyen koncertet meghallgatnék, csak lehessen gondtalanul szórakozni.
Kiemelt kép: evveladalban.hu