Azok, akik regisztráltak az Alumni Központ ELTE Sikerek című rendezvénysorozatának 2021. február 24-én tartott eseményére, igazán inspiráló előadáson vehettek részt az online térben. Prószéky Gábor, Széchenyi-díjas programozó matematikus és nyelvész beszélt egyenesen az Aula Magnából; az eseményt online közvetítették.
Prószéky érdekes megfigyeléssel kezdte az előadását: minden iskola, ahol tanult, később újra megjelent az életében munkahelyként is. Abba az épületbe, ahova általános iskola alsó tagozatosként járt, később visszahívták előadni. Ugyanígy történt azzal a helyszínnel is, ahova felső tagozatra járt: Zenetudományi Intézet lett belőle, ahol ő is dolgozott. A Budapesti Piarista Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait a Mikszáth Kálmán téri épületben; ma már úgy jár oda vissza, mint a Pázmány Bölcsészkarának doktori tanácstagja, és néha még órát is tart ott. Felsőfokú tanulmányait az ELTE Természettudományi Karán végezte, ami akkoriban még a jelenlegi Bölcsészettudományi Kar falai közt zajlott. A fordítástudományi képzésben a jelenlegi BTK épületében vesz részt, illetve különböző kari tanácsülésekre jár ide.Tehát úgy érezte, hogy ahol egyszer megfordult, ott még egyszer meg fog fordulni, és hát itt az ELTE budapesti épületvándorlása is részese ennek.
A továbbiakban arról beszélt, hogyan lett informatikus és nyelvész. Kezdetben azt hitte, építész lett belőle, de másképp alakult az élete. Segédmunkássá vált egy nagyfogyasztói raktárban, ahol nagyon vegyes társadalmi csoportokkal találkozott. Ebben a közegben sokat tanult, hiszen korábban egy „elefántcsonttoronyban”, teljesen más közegben nőtt fel. Majd a villamoskar számítástechnikai és ügyvitel-gépesítési osztályán folytatta karrierjét, ahol nagy gépekkel dolgozhatott. Itt több programozási nyelvet is elsajátított.
Ezután felvették őt az ELTE-re. A Magyar Néphadsereg egyik telephelyére, a hódmezővásárhelyi laktanyára sorozták be, ott töltötte az előfelvételis időszakot, ami fontos időszak volt számára. Itt írnokként volt jelen, a főnöke pedig olyan százados volt, akit komoly problémák gátoltak abban, hogy a magyar nyelvet megfelelő helyességgel beszélje. Prószéky tanítgatta őt, több-kevesebb sikerrel, ekkor kezdett el érdeklődni a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika iránt.
Prószéky Gábor az ELTE TTK egyik legkorábbi kétlépcsős, azaz „elő-bolognai” évfolyamára járt. A Dékáni Hivatalok megoldották, hogy egy időben két karon is lehetett hallgató, sőt volt olyan is, hogy három különböző évfolyamra járt egyszerre, ami akkor még rendkívül különlegesnek számított. Így szerzett három ELTE-s diplomát: programozó matematikus (TTK, 1979), programtervező matematikus (TTK, 1981), általános és alkalmazott nyelvész (BTK, 1982). Rögtön az 1981-es végzése után hosszú évekig tanított is a Természettudományi Karon, többek közt számítógépes nyelvészetet, mesterséges intelligenciát. Nagyon élvezte a tanítást, úgy érezte, sok érdeklődőt elláthatott információval. Ma pedig az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Doktori Iskolájában oktató. Jelenleg a Nyelvtudományi Intézet vezetője, aminek 30 éve része az ELTE-tanszék: az ELTE Nyelvtudományi Intézet Kihelyezett Elméleti Nyelvészeti Központ, amelynek egykori hallgatói a világ minden táján megtalálhatóak már.
Prószéky Gábor szaxofonon is játszik, informatikus barátaival alapították a QWYX névre hallgató együttest, amivel a kamaradzsessz műfajában jeleskedtek. Egyetemi klubokban, fesztiválokon léptek fel, megnyerték a Budapesti Amatőr Zenei Fesztivált. A Ki kicsoda a magyar rockzenében kiadványában is szerepeltek.
Azt gondolta, hogy a zenei pálya megmarad hobbinak, mígnem végzett a TTK-n, és nyelvészeti irányban szeretett volna elhelyezkedni, de nem volt lehetősége a Nyelvtudományi Intézetben dolgozni, hiszen akkor létszámstop volt. Ekkor a Zenetudományi Intézet ösztöndíj-pályázatára jelentkezett, és pillanatok alatt a Zenetudományi Intézet – akkor még a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete – munkatársa lett. Ahol kakukktojás volt, mint életében később mindenhol, hiszen a Természettudományi Karról jött, akkor még a Bölcsészettudományi Karon tanult, és közben elkezdett dolgozni a Zenetudományi Intézetben. A legsikeresebb projektje a Dobszay Lászlóval szerkesztett hivatalos antifónagyűjtemény összeállítása, azoké, melyek közép-európai kódexekben jelentek meg. Ennek a számítógépes projektnek lett Prószéky Gábor a képviselője.
Jelentős fordulópont volt életében, mikor megírta a Számítógépes nyelvészet című könyvét 1989-ben, a Számalk Kiadó gondozásában. A könyvnek köszönhetően, és mentora, Dömölki Bálint közbenjárásával, meghívták Hollandiába, ahol rengeteg tapasztalatot szerzett. Egyrészről láthatta egy cégnek a belső működését, és sokat tanult a közös piacon való kommunikációról. Így mikor hazajött, korábbi tapasztalataira támaszkodva 1991-ben három társával alapított egy céget, ami a MorphoLogic névre hallgat. A cég célja az volt, hogy összehangolja a természetes nyelvek gépi feldolgozásának kutatását és a gyakorlati fejlesztéseket. A cég sikerességét mutatja az is, hogy a legnépszerűbb termékek licenszjogát a világ elismert cégei, például a Microsoft vagy az Adobe megvásárolták és használják őket.
Napjainkban is aktívan dolgozik, többek között kutatásokat irányít a Nyelvtudományi Intézetben igazgatóként. A kutatócsoportja pszicholingvisztikai motivált elemzéssel foglalkozik. A MorphoLogic átállt a nagyvállalati alkalmazásokra. Ezek mellett Prószéky oktat és tudományszervezéssel is foglalatoskodik, az NKFIH Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kollégium elnöke.
Szerinte kisvállalkozóként sem kell félni attól, hogy belépjünk a tudományos területre, csak tisztában kell lenni a tudományterület legfrissebb eredményeivel. Külön felhívta a döntéshozók figyelmét arra, hogy nem csak exponenciális pálya van, tehát több támogatást érdemelnek azok a vállalkozások, amik a társadalom egészének működését garantálják. Zárásképp elmondta, hogy rengeteg olyan mozzanat volt az életében, ami később visszajött, mint egy szerencsés véletlen, összekapcsolódva pedig sikert hozott számára. Prószéky Gábor úgy véli, rengeteg mindent élünk meg az életünkben a szerencse neve alatt. Ezeket utólag nagyon komolyan be lehet illeszteni egyfajta rendszerbe, az ember utólag visszagondolva mindent meg tud magyarázni.
Ha szeretnétek hasonlóan inspiráló előadásokat hallgatni, szívből ajánlom nektek az ELTE Sikerek következő előadását, 2021. április 21-én, ahol Jakab Zsuzsanna (BTK ’74), a WHO általános főigazgató-helyettese osztja meg tapasztalatait.
Képeket készítette: Czirók Dániel
