Január 31-én jelent meg a Nemzeti alaptanterv módosított változata, amelyet a 2020/21-es tanévtől vezetnek be felmenő rendszerben. Péntek óta rengeteg cikk jelent meg a témában – összeszedtük nektek a legfontosabb változásokat.
A január végén nyilvánosságra hozott, módosított Nemzeti alaptanterv már 2017 óta készült, az utóbbi hetekben pedig egyre nagyobb érdeklődés övezte – erről többek között mi is írtunk korábban. A teljes dokumentum a Magyar Közlönyben olvasható, de ha inkább egy rövid összefoglalót néznétek át a legfontosabb változásokról, görgessetek lejjebb!
A mintegy százötven oldalas dokumentumról a következőket érdemes tudni:
Általános változtatások
Az új NAT kitér az eddig erősen elutasított kompetenciafejlesztésre, a differenciálásra, a páros munkára, a témahetek, projektnapok fontosságára és a képességkibontakoztatásra. Nagyobb hangsúlyt helyez ezen felül az iskolán kívüli szakemberek bevonására, valamint a külső helyszínek nyújtotta pedagógiai lehetőségek (könyvtár, múzeum, levéltár, színház, koncert) felhasználására is.
Csökkenni fog a tanulók óraszáma, és a korábbi szabályozástól eltérően évfolyamonként meghatározzák a diákok maximális heti óraszámát is: Az alsó tagozat első három évében ez 24 óra lesz, amiből 22 a kötelező. A 11–12. évfolyamon összesen a maximum óraszám 34 óra lesz, a kötelező ebből 11. évfolyamon 25, a 12. évfolyamon 24 óra. Ehhez jön még négy kötelezően választható tárgy, a korábbi fakultációknak megfelelően, illetve választható tárgyként négy illetve öt óra plusz.
Bár a korábbi hírekkel ellentétben nem vezetnek be előkészítő évfolyamot az első osztály előtt, nagyobb figyelmet fordítanak a „gyengéd” óvoda-iskola átmenet folyamatára: „Az iskolakezdést követő első félévet minden szempontból bevezető, fejlesztő szakasznak szükséges tekinteni, ezért a pedagógus ebben az időszakban a szöveges formában megfogalmazott fejlesztő, tanulást segítő értékeléseket elsősorban szakmailag megalapozott megfigyeléseire építheti” – olvasható a szövegben. Ennek érdekében a nyelvi, a mozgáskoordinációs és egyéb hátrányokat fel kell mérni iskolakezdéskor, szükség esetén pedig beszédgyakorlatokat, téri tájékozódást és mozgáskoordinációt fejlesztő gyakorlatokat kell beépíteni a tanórákba.
Új tárgyak, új célok
A 8. és 12. évfolyamon újra megjelenik az állampolgári ismeretek, amely gyakorlatorientált információkat kíván közvetíteni a mindennapi ügyintézés és a felnőttkori szerepekre való felkészülés témájában. A tantervben szóba kerül a nemzet, a nemzetiség, a haza témája, a fogyasztóvédelem és a környezetvédelem alapjai is, valamint ugyanezen az órán tanulnak majd a diákok a nagy ellátórendszerekről is, mint az oktatás és egészségügy. Középiskolában a bankrendszer, a hitelfelvétel, a vállalkozás indításával és a munkavállalással kapcsolatos szabályokról lesz szó, valamint megtanulják a diákok például azt is, hogy hogyan kell használni az ügyfélkaput.
Az előzetes sajtóinformációkkal ellentétben megjelenik a digitális kultúra tantárgy is, aminek célja „olyan naprakész ismeretek és készségek átadása és kialakítása, amelyek a tanulót az információs társadalom sikeres és hasznos tagjává teszik”. A tárgyat már 3. osztálytól bevezetik és végigkíséri a tanulókat a középiskola végéig. Az órán előkerül többek között a programozás, a kódolás, a robotika és a 3D-megjelenítés – de fontos szerephez jutnak olyan elméleti kérdések is, mint például az online világ etikai problémái, és megtanítják a gyerekeket arra is, hogy hogyan folyik az elektronikus ügyintézés.
1–7. évfolyamig lesz egy másik új tárgy is, a technika és tervezés, mely a korábbi technika és informatika tárgyakat váltja. A tárgy „a problémamegoldó gondolkodást, a saját tapasztalás útján történő ismeretszerzést helyezi a középpontba, melynek eszköze a tanórákon megvalósuló kreatív tervező és alkotó munka, a hagyományos kézműves és a legmodernebb digitális technológiák felhasználásával. A tantervben kiemelt szerepet kap a tanulni tudás, a tanultak alkalmazása, a problémamegoldáson alapuló alkotás.”
A korábbi hírekkel ellentétben nem szűnik meg továbbá a médiaismeret tantárgy, kötelezően választható elemként jelenik meg a tantervben; szintén megmarad az etika, amit tetszőlegesen kiválthat a hittan. Ugyanígy marad a mindennapos testnevelés is, ezt azonban belekalkulálták a fent említett heti maximális óraszámba.
Tartalmi változások az eddigi tantárgyakban
A már meglévő tantárgyak oktatásában tartalmi és szemléletbeli változtatások jelentek meg: újdonság például, hogy a biológia, fizika, kémia tantárgyak (a tudományköziség jegyében) a 7–8. évfolyamon összevonva is oktathatók. A természettudományos tárgyak mostantól tartalmilag is erősebben koncentrálnak a mindennapi életre: fizikaórán például a mobiltelefon, az autóakkumulátorok, a SIM-kártya működésével is megismerkednek a diákok, kémiaórán pedig a betonozás, a hőszigetelés vagy a benzinkutak üzemanyagai is szóba kerülnek, emellett foglalkoznak az illegális drogok, a doppingszerek és az alkohol veszélyeivel.
A matematika tanításában kevesebb a változás, viszont lényeges újítás, hogy a korábbinál sokkal nagyobb szerepet kap a digitális eszközhasználat: a tárgy céljai közé került, hogy a középiskola végére a tanuló digitális környezetben tudjon matematikai alkalmazásokkal dolgozni, geometriai, grafikus és táblázatkezelő szoftvereket használni.
Az idegen nyelvek tanításával kapcsolatban a NAT leszögezi: fontos, hogy a tanított nyelvek ne különálló tantárgyakként jelenjenek meg, hanem a többnyelvűség kontextusában, a nyelvtanárok építsenek a nyelvek közötti hasonlóságokra, és oktassanak integrált, nyelveken és kultúrákon átívelő szemléletben. Az első nyelv oktatását 4. évfolyamon, a másodikat a 9. évfolyamon kell megkezdeni. A NAT kitér az elérendő nyelvi szintekre is: az általános iskola végére az európai keretrendszer szerinti A2 szintre kell eljuttatni a gyerekeket, a középiskola végére pedig az első választott idegen nyelvből lehetőleg a B2 szintre, de legalább a középszintű nyelvi érettségi szintjére (B1 szint); a második idegen nyelvből pedig az A2 szintre. A tanterv megengedi továbbá, hogy a másodikként tanult nyelv órakeretének egy részét a gimnáziumokban átcsoportosítsák az első idegen nyelv oktatására, ennek részleteit az iskolák pedagógiai programjában kell rögzíteni.
A legtöbb változtatás talán az irodalom tantárgyat érinti: a témák közé bekerült Wass Albert életrajza és Adjátok vissza a hegyeimet! című műve, Szabó Magda (általános iskolában az Abigéllel, középiskolában pedig Az ajtóval), Agatha Christie, George Orwell, Bohumil Hrabal, Nyírő József és Saint-Exupéry munkássága is. Jókai Mór továbbá is szerepel a kötelezők között, de már nem A kőszívű ember fiai, hanem A nagyenyedi két fűzfa és A huszti beteglátogatók című művek kapcsán. Marad ugyanakkor az általános iskola felső tagozatában a János vitéz, a Toldi, A Pál utcai fiúk és az Egri csillagok is, középiskolásoknak pedig kötelező olvasmány lesz Herczeg Ferenctől Az élet kapuja, Mikszáth Kálmántól a Beszterce ostroma, Móricztól pedig az Úri muri és a Tragédia. Megmarad ezen felül Örkénytől a Tóték, viszont az aktuális alaptantervben már nem találjuk a korábban ajánlott Sorstalanságot Kertész Imrétől.
Az iskoláknak a módosított NAT alapján április 30-ig kell átírniuk a saját pedagógiai programjukat. A változásokat azonban a következő tanévben egyelőre csak az első, az ötödik és a kilencedik évfolyam tananyagába kell átültetni.
Forrás: HVG, Magyar Nemzet, Index
Képek forrása: MTA, Esanum
